Napi jócselekedet, bébi mókus mentés és egyéb

Itt Münchenben rengeteg mókus van és megszokták már az embereket. Jó, mondjuk nem ad pacsit ha arra jársz, de nem rohannak el azonnal, mint ha az erdőben futnál velük össze.

Tegnap hazaérve a munkából elmentem sétálni a közeli tóhoz és erőteljes „nyávogásra” lettem figyelmes, mint ha kínoznának valami álltatot.
Követtem a hangot és végül egy banda varjút láttam, akik rátámadtak egy mókus családra, ahol 3 kis mókus is volt. Már csipkodták őket a dögök

Szerencsére időben értem oda, elhessegettem a varjakat, de a kicsik eléggé készen voltak. Az egyik tulajdonképpen nem is mozgott már.
A neten rákerestem, hogy mi a teendő ha bébi múkust találok. Nem kis meglepezésre azonnal rátaláltam egy oldalra, ahol még egy telefonszám is volt a német mókusvédő szövetkezeté.

Betekertem a kicsiket a pólómba, mert azt írták, hogy legyenek meleg helyen, jobb ötletem meg nem volt és felhívtam a számot.
Az egyesülte mindenféle álltkerttel és menhellyel dolgozik együtt és a hívásom után 15 percel (!!!) már jött is egy hatalmas mellű hölgyemény. Meglepődtem, hogy mekkora melle van a nőnek ilyen gyorsan ki tudott valaki jönni.

A kicsit el lettek látva, majd most délelőtt kaptam egy hívást, hogy mind jól van és köszönik amit tettem.

Azon gondolkodtam, hogy mennyire jó, hogy ennyire fontosak az állatok az embreknek és vannak ilyen szervezetek... meg, hogy ha egy emberrel történik baleset, akkor az esetek nagy részében miért nem megy ilyen gyorsan?
Konkrétan, amikor kiköltöztem ide, akkor volt egy eset... A nagybátyám rosszul lett, aszma roham. Természetesen azonnal hívtam a mentőket, német nyelvtudás híján angolul beszéltem és a csajszi nem sok mindent kérdezett/mondott, de az elsők között volt, hogy vigyem én be autóval.
Nem volt még akkor jogsim és nem ismertem a várost sem... és, hogy esetleg metróval el tudnánk –e menni. Itt már kissé emeltebb hangon kezdtem beszélni, illete illedelmes formába ölteni, hogy de nagyon gyorsan húzzák ide a belüket

Sok esetben jó lenne ha fele annyit tennénk embertársainkért mint az állatokért teszünk