Ubuntu. Megint...

...csak most a fő gépemen. Ha emlékeztek még rá, év elején megjelent egy címlapos cikk a másodlagos gépemről, és annak az akkori legfrissebb, Ubuntu 18.04 LTS operációs rendszeréről. Ezt később töröltem a rengeteg félrebeszélés és pontatlan információ miatt, viszont ettől függetlenül az Ubuntut tovább használtam Core2 Quad-os 4GB RAM-os asztali gépemmel, amit akkor másodlagosnak használtam a ThinkPad T430-am mellett. Viszont az azóta eltelt időben sok minden történt. Tönkrement a 250GB-os 3,5-es 10 éves merevlemez a PC-ben, egy ideig megkapta a notebookom eredeti, 320GB-os merevlemezét, amikor SSD-re váltottam. Akkor dual boot-tal Windows 8.1-et és Ubuntu 19.04-et raktam fel rá, viszont mivel sokszor egyszerűbb volt a ThinkPad-et külső monitoron használni, és emellett erősebb is, szóval sok értelme nem volt ennek, ritkán ültem előtte, szóval nem tapasztaltam meg a 19.04-et. Végül azt a 320-as vinnyogót formáztam, és rápakoltam a fotóimat, PhotoShop, Premiere és After Effects projecteket, így a Fujitsu brand PC-m ismét használaton kívülre került. Kibeleztem, és tárolódobozt faragtam belőle, mert miért ne. A Windows 10-ből meg elegem lett, nagyon. A szerencsétlen T430 nem működik vele egyszerűen úgy, ahogy kéne, nem alszik normálisan, nem kapcsol ki, meg hasonló nyalánkságok. Persze az értesítések nem mindig jöttek meg és nagyon gyorsan merült a gép, a 8GB RAM folyamatosan 70%-ig volt, az agyam pedig 100%-ig ezekkel a hülyeségekkel, nem bírtam már. Az asztalomon végig ott pihent viszont egy 4GB-os USB stick, már nem is tudtam mi volt rajta. Bedugtam, jé, Ubuntu 19.04 64 bites telepítő. 30GB-os partíció létrehoz, gép kikapcsol, Linux feltelepít és használ. Soha egyetlen oprendszert nem imádtam annyira, mint amenyire a Disco Dingo-t imádom. Fluid működés, logikus billentyűkombinációk, normális store, gyors sebesség, nyílt forráskód, testreszabhatóság a végtelenségig, lassan merül, eszembe sem jut, hogy egy 7 éves hardveren használom. Betonstabil. Viszont, a Windows marad. A miértre a válasz 4 szó: PhotoShop, Premiere Pro és After Effects. Kellenek. Felraktam a GIMP-et ide is, nem mondom, hogy nem tudnám megszokni, szimplán csak nem akarom, mert ez így nekem egyszerűbb. De lényeg, ami lényeg: 1 hétig egy percet sem használtam Windows rendszert, nem kihívásból, hanem, mert egyszerűen nem értem, hogy eddig, hogy tudtam azt használni nap, mint nap. A mindennapi tevékenységben semmi nem hiányzik az ablakból. Semmi. Imádom az Ubuntut. Creative Cloud-ot kiadják ide, én valószínűleg soha nem fogok többet Windows-t rakni a saját gépeimre.
Nem rant, félreértés ne essék. Ez nem egy informatív cikk, nem annak írodott. Spontán keletkezett az egész.