Argos blogbejegyzései

[ Új blogbejegyzés ]

  • MuzsikAI

    Minap dobott hugi egy linket:
    - AI-zsöneráltam zenét.
    Törpilla, a két csemet, szivárványos zsiguli meg borotvált Freddy & Mercury.
    Gondoltam én.
    De, nem. Hanem, egy ilyen kisgrofóba oltott alma együttes, némi halászjutka fűszerrel. Enyhe reggae stílusban a hiphopboyz előadásában.
    Lélekben majnem' annyira fájt, mint amikor fűkaszával belecsapsz a Morzsi végtermékbe. (gyengébbek és túlurbanizálódottak kedvéért: lendületből sz*rba csapsz és az orcádon landol).

    Nadehamár..., próbáljuk ki.
    Random szavak bepöttyintve, 'generáld-genyó'!

    Elsőre jó nagy, khmmm lett. Valami korai backstreetboys lirycs meg kései pataki mondanivalóval, csipetnyi walt disney életérzéssel.
    Röhögtem egyet. Aztán töröltem is a cs*ba.

    De, csak birizgálta a fantáziám.
    Szóval, még 3-5 kört pörgettem.

    Imhol:


    /cLick on it!/

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 7 napja 29

  • Egy halott nő

    Levél. Csabcsinak

    Édsanyámra emlékeztetsz.
    Anno gyerekként, természetesnek vettem minden cselekedetét. Hogy fedél volt a fejünk fölött, étel az asztalon, ruha rajtunk és többnyire mosoly az arcunkon.
    Csak az utóbbi években realizálódott bennem, hogy milyen piszkosul nehéz lehetett azt a létet előteremteni, fenntartani..
    Ráadásul, kiszabott egyedül. Messze a családjától, igazi barátok híján, ottmaradva két pici gyerekkel.
    Kis hülye fejjel gyűlöltem volna, ha apám helyére valaki más jött volna. Ám, idővel rájöttem, hogy Neki ez milyen nehéz és magányos élet lehetett. Egyetlen férfit szeretett egész életében és megrekedt az emlékében. Bármilyen ember is volt, mint az évekkel később kiderült számunkra...

    Igazából megértem, illetve valamilyen szinten átérzem a helyzetét - halványan tán a Tiedet is. Lévén én is megkeseredtem, beleszoktam a magányba és mára annyira megszoktam, hogy túlzás nélkül merem állítani, létidegen lenne bárkihez is tartozni, hovatovább alkalmazkodni.
    Szerencsére én csak magammal cseszek ki így, nincs másra felelősségem.
    És csekély ár az, hogy néhanapján álomba avagy csatakrészegre sírom magam...

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 2 éve 0

  • Need a minute?

    Igen.

    Kell.

    Lévén, hogy az utolsóban járunk...

    Nem kampányolok, nem is vitaindítónak szánom.
    Pusztán csak csípem a raptorokat, igazán intelligens állatfaj.
    Mindazonáltal, amíg még van lehetőségünk, szerintem se válasszuk a kihalást.

    Blogbejegyzés 2 éve 14

  • A Profi

    Löszopois... ennyi.

    Te is mindig várod, hogy odaérjen a helikopterhez....?

    Blogbejegyzés 3 éve 6

  • Next-gen Phorum közösség

    Fejlődünk na, kéremszépen.
    Pörög a világ, pörgünk mi is, nincs itt idő már mindenféle piszlicsáré dolgokra.

    Miért is írom ezt? Mert péntek van, tavasz van - ja, az nincs -, és ilyenkor érzékenyebb az a hóvirág lelkületű begyöpösödésem.
    Kérdeztem. Ritkán szoktam már itt manapság, mert... mert nem.
    ( Tudom, kerső, összefoglaló estébé)
    Semmi extra amúgy, "csak régen mindenjobbvót".

    Pakolásztam a régi cuccok közt és a kezembe akadt két fényezőmasinéria.
    Egy Zenit, meg egy Voigtländer.
    Szép-szép, de porfogónak itthon nekem felesleges, gondoltam rákérdek, hogy ugyan ér-e valamit.
    Bepötyögtem a mondanivalóm s a kérdésem a fotós-árazós topikba, de minthogy elég ritkán látogatottnak tűnt és jobbára mai cuccokkal foglalkoznak, gondoltam - hovatovább merészeltem! bekopipésztelni az Azonnali fotós kérdések-be.
    Úgy voltam vele, hogy legfeljebb elküldenek melegebb, vagy legalábbis olyan helyre, ahol érdemben kaphatok választ.
    Nos, nem. Nem küldtek. Se egy szó, se egy üzenet, de még egy :U se.
    Shift+Del. Oszt' jáúnapot.

    De miéééért?!
    Nyilván én valék a pfallosz, és valami kimaradt, de na...

    Nyilván nem életbevágó dolog és szerintem egy-két hét és túlteszem magam a traumán, de azért bennem felsejlik némi viszolygás.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 3 éve 14

  • Mi a f@szt nézel...?!?

    ... te soviniszta, bunkó fallosz.

    Na, mit?
    Hát anyám, amit kiraktál a nagyérdeműnek, vizslatásra...
    Kicuccolod a 'lényeged' kirakatba és nagy kerek szemekkel, esetenként mérges csőrrel kéred számon, hogy egyes egyedek - jobb esetben csak - szemmel veretik.
    Mit vártál?
    Ja, tudom... bömbi sluszkulcsot, meg nem bambit.
    Na, de ez van.
    Jómagam, is már a ~35.-ik vakrandiban kell csalódjak. Szerintem, eldobom a 2019-es Lamborghini-met, és veszek egy '96os bömöst...

    Na, de viccet - sose - félre téve.
    Nem tegnap kezdtem az ipart, mármint az ellenkező neműek idomainak szemem általi legeltetését.
    Szerintem már a születésem pillanantában lecsöcsörésztem az kedves nővérkét, aki először rárántott a 'kispistire', holott mégha csak orvosi szempontból is.

    (Az urológusom nem számítanám ide, mer' az a legkevésbé se nem volt romantikus töltetű. Még csak egy kávéra se hívott meg előtte...)

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 4 éve 80

  • Az eltűntek

    (Eredetileg válasznak szántam egy korábbi bejegyzésre, de túl hosszúra sikeredett, így inkább ide került.)

    Gyerekkoromban volt pár jó barátom/bűntársam, akik "eltűntek" záros időn belül.

    No, szégyenszemre sikerült elfeledkeznem a nagy Re-call közepette A lányról. Szóval az R0:

    Dzsordzsi (Leánykori, polgári nevén Georgina)
    Az első szerelmem. És én az övé.
    Mint ez kiderült a húszas éveink elején, mikor újfent találkozgattunk - és akkor már kissé felnőttesebb fejjel meséltünk egymásnak, hogy pedig akkor én mennyire... de, baszkikuli' akkor én is beléd..! És akkor... és akkor.
    Negyedikben együtt táncoltunk, mint hercegi pár a farsangon.
    (A sulinkban volt egy ilyen szokás akkoriban, hogy az alsós farsangi bálon a negyedikesek, felsősön a nyolcadikosok által felállított udvartartás előtt vonulnak fel a jelmezesek. Kis szereplés, egy keringő, vagy polka, vagy csárdás, amit betanultunk és előadtuk a nagyérdeműnek.)
    Szóval, mint utólag kiderült, már negyedikben úgy voltunk, mint az ecceri' vakpaci a gödörrel...

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 4 éve 5

  • Be +

    (sokadik hazugság - ihletettséget éreztem egy bejegyzés nyomán)

    Add fel!
    Senkit se érdekel(sz).

    Társas lény lenne az ember?
    Lóf@szt.

    Azért teper, azért dolgozik, hogy b@szh... szaporodjon, létfenntartson.
    Újabb és újabb generációs kis s*ggfejeket sz@rjanak a világra.
    Akik, szüleik példáján okulva, tolják a világ arcába a kurv@jónekem', kurv@szépvagyok' ésatöbbi f@szságot...
    Mer' az kell, azt várják el.
    Holott, 90%-ban távolabb áll a valód a valótól, mint Makó Jeruzsálemtől.
    De, kell. Megosztani. Pózerkedni. Mert ma már az vagy, akit mutatsz.

    Ha, nem teszel így? Akkor meg egy nímand vagy, egy senki, egy rendszeren kívül álló, értéktelen, semmilyen senki.

    Szerény véredényem szerint, két út létezik manapság.
    Teszed a fentieket zok és szó nélkül, símulsz bele a világi posványba, vonulsz a nyájjal, merazjó' és nem fáj... avagy teszel az egészre és... és. És semmi.
    De, úgy konkrétan.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 4 éve 49

  • R.0

    Ugyan sosenem vallottam magam rokkernek - merhogy' jóformán majdnemhogy mindenevő lennék zenei téren

    (najó, azért Fásy Zsüliettet, ha és amennyiben a fülem közelébe zengetik, még én is bevallom, hogy voltaképp saját meggyőződés végett lepukkáztam Kennedy elvtársat, Dallas-ban a Vótergét ablakából, de csakmert Samantha Júing kexuálisan megzaklatott rája)

    - de, annak idején gimiben, csak rámaggatódott a jelző, mermondjuk' voltaképp úgy festettem.

    (nameg' a Dzsimi becenév, amit mai napig tagadok, jobb kézzel a bibliján - holott se hívő, senempedig meggyőződéses nem valék -, hogy ugyan nem az ungárise loboncos sztár ihletett, sokkal inkább a Hendrix féle! Erre mondjuk jócskán rácáfolt a közelmúltig, majd húsz éven át viselt sérózatom... )

    Showal, festettem - ha elvesztetted volna a fonalat. Mármint, nem dekorba a falakat, senem Rocky-mountains-t tájképen, hanem amúgy külsőleg. Mendég is utáltam azt, ha valakivel még akár csak hasonlatos göncöm is volt - hacsak nem, a pojén kedvéért -, a fekete meg amúgy is slankít, szóval viseltem.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 4 éve 0

  • Pijális elseje

    Jómagamnak a Május 1.-ről igazándiból, egy dolog jut eszembe. A Másnap... :P

    Történt ugyanis, 22 vagy huszonhárom éve és 2 napja, hogy a volt 'bébiszitterem' Éva - kiskölök koromtól ismertük egymást és nagyon sokáig jó barátok voltunk, vele beszéltem meg minden ügyes-bajos dolgom -, április havának harmincadik estéjén becsengetett.

    - Na, Isti! Gyere, megyünk májusfát állítani.
    - Aham. Édsanya, mit szólsz hozzá?
    - Mennyé' fijam. Szép szokás.

    Namármost', a májusfa felállításához, lelki és testi erő is szükségeltetik, úgyhogy, térjünk is be a helyi hangulatkarbantartó egységbe, hogy felvértezzük magunkat a kellő habitussal.

    - Nos, mitiszó'?
    - Tudomisén'... - a konyakot ismertem hallomásból, szóval: - Konyakot kérek.
    - Mijevanafának'?
    - Levele!
    - Eks!
    - Eks!
    - Tyüha. Van ám huzatod!
    - Hukk! De, mégugyan'
    !

    A következő kört Bercibá - a kocsmárius - állta. Volt még 1-2-3 kupica, aztán uzsgyi. Ott van még a Pék-söröző is, ahol már hajdanáznak a kollégák.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 4 éve 0

  • 24 / 8

    Nagyjából azóta kosarazok, mint ő.
    Csöppet többre vitte a szakmában, mint én.
    És nem is ültem még helikopteren, illetve lányom sincs.

    Voltaképp, egyetlen közös dolog van bennünk:

    Dear Basketball...

    Blogbejegyzés 4 éve 0

  • K. V. - avagy kár volt...

    Brit tudósok helyett, jómagam, saját élettapasztalat útján bebizonyítottam, hogy van ami a kávénál is jobban felébreszt. Nem, nem pájinkával főztem le a fekete levest és a hangokat se láttam ezen oknál fogva, hanem csupán megittam a levét.

    Nos, mindösszesen annyit kell tenned, hogy a kávéspoharat nem ám, hogy a konyhapultra helyezed, hanem lendületes - ámde nem szándékolt - mozdulattal, nemes egyszerűséggel leb*szod a járólapra és csak úgy félszegen, a bajszod alatt narrálod egy
    "Ó, hogy szabnád meg a jó édes ősi mesterséget űző, nőnemű felmenődet, te másodosztályú hímivarsejt!"
    enyhén indulatos, bár lényegében már jócskán felesleges kis szólásmondással.


    (forrás)

    Csészike meg nem amolyan himi-humi módon lepottyanik a gravitáció hathatós közreműködésével, hanem ha már tudományosan megalapozott oknál fogva, vertikálisan, egyre növekvő sebességgel közelít a becsapódási zérus ponthoz, azt elérvén - szerintem, pusztán önös érdektől vezérelve - bosszúból atomjaira robban, ezáltal vizuálisan megjeleníti s mintegy feleleveníti az ősrobbanás történetét.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 5 éve 32

  • Stargate: Origins (Frissítve!)

    - és ami mögötte van

    Amikor néhány hete szembejött velem az infó, hogy a Stargate kint lesz az idei Comic-Con-on kissé meglepődtem, de mindenképp örültem neki. Húsz év, azért az mégis csak húsz év és kedves ötlet, hogy valamilyen formában meg akarják ünnepelni a készítők ezt a jubileumot. Bármennyire is nagy rajongója vagyok tizenéves korom óta az egész SG univerzumnak (nem SG-U, mert az pont akkor futott össze a kaszással, amikor kezdett volna értékelhető lenni...), nyilván fenntartásokkal kezeltem, mert még filmeknél is ritka, nemhogy sorozatoknál egy ilyen esemény.
    Persze, a filmipar kevés képzelőerővel megáldott tagjai reboot-ok, feldolgozások, előzmény történetek, meg sok-sok, adott esetben ezt most miért kellett?-szagú rókabőröket lenyúznak egyes korábbi sikerekről, ha már új ötletük nincs.
    Szóval, nem igazán számítottam többre némi fan-pacsizós nosztalgiázásnál. Esetleg a filmek digitálisan felújított változatának újra kiadására. Az, hogy valami egészen újat bedobnak, akár film, akár sorozat szintjén, csak titkos vágy volt.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 7 éve 39

  • Star Trek Discovery

    - The Girls Edition

    A minap Orville-ről titkosítatlan csatornán érkezett üzenetet elfogta a szakadár S.T. Franchise, beizzította a COM-rendszerét, hiperűrsebességre kapcsolt, vissza kettő, padlógáz...
    Ééés replikálták nekünk a Star Trek Discovery trailerét!

    CBS full verza (imdb-n is fent van):

    Feliratos -vágott - Netflix verza:

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 7 éve 12

  • Csillagainkban a hiba

    ... avagy, Galaxis útikalauz Quest-előknek.

    Mivel az Űr szekerét is húzzák rendesen, a Szentjánosbogár is tovaszállt és a Csillagkapu is zárva van már rég, ideje volt, hogy valaki legalább próbálkozás szintjén betömködje ezt a tátongó fekete lyukat sokunk kedvelt univerzumán.
    Ezt szándékozik megkísérelni egy jól időzített dokkolással Seth MacFarlane, az idén ősszel érkező vadonatúj sci-fi (szájönszfiksön) sorozatával, nevezetesen a The Orville-el.

    Első ránézésre nem kapunk egy klasszikus mélységeket ostromló BSG életérzést - sem politikai, sem szociológiai, sem drámai, de még csak hitelesített tudományos értelemben sem. Mindazonáltal, valahogy az az érzésem, hogy ennek a szériának nem is feltétlen ez lesz a fő küldetése.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 7 éve 11