doeeg blogbejegyzései

[ Új blogbejegyzés ]

  • Gyermek (folyt.)

    Avagy random egymás után dobált gondolatok.

    Eltelt majdnem egy év. Te jó ég! Mindent tud, amit ilyenkor tudnia kell, nagyon szép baba, a vizsgálatokon mindig megdícséri az orvos, minden rendben van.

    Esik-kel, mindent kipróbál, jól megüti magát, sír. Elkezdjük közösségbe hordani, összeszedhet bármit, beteg lesz (ebben szerencsére még nem volt részünk). Rájön, hogy lehet hisztizni is, idővel ebbe belefáradunk, kicsit kikészülünk.

    Feltételezem, ezek mind normális dolgok ilyenkor, de eleve nehéz objektíven megítélni a bajokat, kudarcokat, sérüléseket, és a vele járó reakciókat, ha a saját gyermekünkről van szó (nekem mindenképp, szörnyen empatikus és naiv vagyok), pedig ez velejárója a fejlődésnek, és már ilyenkor is fontos lenne konzisztensen, "jól" nevelni.

    Anya persze egész nap vele van, ő jobban kiismerte már, többször látta eleseni, tudja, mikor hisztizik, és mikor tényleg szomorú. Én meg néha kicsit úgy érzem, már nem is ismerem, hogy kimaradok a gyerek életéből, hiszen napi nettó 1-2 óránál többet nem tudok vele tölteni. Már nem csak egy pelenkába csomagolt zsák krumpli, aki ott marad, ahol hagyjuk. Motyog, elmászik, tudatosan csinál dolgokat, szórakoztat, néha már ki is használ.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 3 hete 0

  • "Búcsúzzunk el tőle, amíg lehet"

    Többször átfogalmaztam, kitöröltem, hozzáírtam. De egyszerűen nem találok szavakat.

    "Állandó fájdalommal él a 6 éves kislány". A cikk leírásában minden fontosabb információ elérhető.

    Egy szülőnek nem mondhatnak ilyet: "búcsúzzon el a gyermekétől, amíg lehet", főleg ha van elérhető kúra (még ha gyógymód nincs is jelenleg).

    Lehet hogy hatástalan. Lehet hogy nem lesz jobb tőle. Lehet hogy csak több szenvedést hoz. Lehet hogy amíg tart a kúra, megtalálják a teljes gyógyulás módját, és valóra válhat a kislány álma, hogy egyszer színpadon táncolhat, vagy akár csak annyi, hogy néhány lépést járhasson. Nem tudhatjuk.

    De nem mondhatnak ilyet egy szülőnek, ha még van remény együtt töltött, fájdalommentes időre!

    Megfogadtam, hogy a következő mondatot nem használom ha nem indokolt, mert borzasztó könnyen vissza lehet élni vele. Én tudom, milyen elveszíteni egy gyermeket. Mi már nem tehettünk semmit. Ők még tehetnének.

    Évente 68 000 000 forint.
    3 400 000 zsömle ára
    340 000 büfében elfogyasztott kávé ára
    100 000 korsó közepes minőségű kézműves sör ára
    68 000 doboz cigaretta ára
    450 darab GTX1070 ára

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 1 hónapja 0

  • Ráz, bbbbbbbb

    Eljött hát újra. Az az időszak, amikor az irodaházban már ész nélkül tolják a fűtést, így a száraz levegő áramlása, és a gumitalpú bakancsok padlószőnyegen való surrogása olyan energiákat szabadít fel, hogy lassan az üvegajtóra is három centis szikrákat szórok a könyökemből, kisujjamból, a tenyerem éléből, bármiből, amivel hozzáérek bármihez. Szeressük.

    Blogbejegyzés 3 hónapja 16

  • Nosztalgia alert, Reset chat userek ide!

    Volt egyszer (mivel már nincs, talán elfér itt) egy reset.hu nevű oldal. Az internet legszebb korában indult (2001 körül).

    Ezen az oldalon portálon minden (IS) megtalálható volt, linkgyüjtemény, apróhirdetés, ingyenes email, játékok, fórum, vendégkönyv, látogatottsági statisztika mérő script (nagyon fontos volt akkoriban!), és a legjobb része, a chat.

    Ez egy ugyanolyan Java (applet!) alapú chat volt, mint az akkoriban népszerű chathu, vagy sétáló chat (még léteznek, úgyhogy csakazértse írom le rendesen).

    Viszont az volt a sajátossága, hogy nagyjából 50-100 közötti ember használta. De úgy a teljes pályafutása alatt :DDD - viszont nagyon jó társaság jött össze az idők folyamán.

    Ha valaki magára ismer, és valami szép emléket előhoz a Forma-1 szoba, a Nirvana szoba, Piciici, az E. Fan club, dobjon egy hsz.-t :)

    Blogbejegyzés 3 hónapja 0

  • Marvel Cinematic Universe (nem éppen) végignézés

    Amikor ülsz a 9gag előtt, nézed az új mémeket, és nem érted... na, én Thanosnál éreztem ezt legutóbb :DDD Persze több ilyen MCU-hez kapcsolódó dolog volt már korábban is, és amikor egy sörözés közben a legújabb Avengers-re terelődött a szó (bármikor az elmúlt években), én úgy csöndben szürcsölgettem...

    Azt tudni kell, hogy sose voltam nagy képregényrajongó (utoljára a Kockást meg a Lucky Luke-ot olvastam), esetleg Marvel fan, vagy ilyesmi. Szeretem a jó filmeket, kb. ennyi. Az utolsó ide tartozó film, amit láttam a Vasember 3 volt, és azon a sorozaton kívül kb. minden más kimaradt. (ja nem, a Guardians és a Hangya első részei is megvoltak :D)

    Úgyhogy éppen itt volt az ideje némi hiánypótlásnak.

    Egy rövid google után mindenki megtalálhatja a javasolt megtekintési sorrendet, gondoltam, miért ne kövessem ezt én is. Persze a sorozatokra, kisfilmekre stb... Ain't nobody got time for that ;]

    Úgyhogy egyelőre maradok a filmeknél, szigorúan a villamoson, buszon nézve útközben, reggel is, este is van 1-1 órám, kb. naponta be tudok darálni egy filmet. Tudom, nem ez az optimális, de otthon most babázás van vakulásig.

    Hozzászólásokban spoiler alert!

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 4 hónapja 95

  • Első látásra...

    Egy menyasszony elsírja magát az esküvője napján....

    Hétköznapi dolog, gondolnád.

    Teljes sztori: a menyasszony elveszette a vőlegényét egy évvel az esküvő előtt, de úgy döntött, a kitűzött napon felölti a ruháját.

    Nem tudhatod, kinek mi segít a veszteség feldolgozásában.

    Ha módodban áll, értékeld azt, amid van az életben.

    Blogbejegyzés 4 hónapja 6

  • Az autózásról még egyszer

    Utolsó (? ;] ) néhány random gondolatom a témában.

    5000 km, mióta megvan. Nincsenek illúzióim, töredékét éltem még csak át a forgalomban előforduló dolgoknak, de több mint a fél országot beautóztam 4 hónap alatt, autópályától a hegyekben kacskaringózó erdészeti magánútig, hajnalban, este, esőben, napsütésben. Sok ismerős, és családtag, akik nagyon "segítőkészek" és "tapasztaltabbak" a témában, egész évben nem vezetnek ennyit, főleg nem ennyi helyen.

    A legfontosabb tapasztalatom: az átlagos (magyar?) sofőr nem érti az autót, de nem is érdekli. Számára az autó nyűg. Nem "csak egy eszköz", hanem konkrétan teher. Ennek ellenére ez neki jár, az autó KELL, mert más módja természetesen nincs annak, hogy ő A-ból B-be eljusson.

    Tankoljad meg ötezeré', köszi. Az olajcserét, ja azt majd megcsinálja a Géza. A gumik kibírják azt a másfél hónapot télen, amikor tényleg hideg van, majd lassabban megyek addig. Akkor jó ha pörög, hangos, és gyors. Szerviz? Majd ha elromlik.

    Közvetlen környezetemből pár sztori:

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 5 hónapja 301

  • Mit kívánjak neked?

    Mit gondoltál, amikor egy takaros, ápolt, virágokkal telerakott, szépen és rendszeresen gondozott kis sírocskáról, amin a név mellett szereplő két évszám megegyezik, elloptad azt a kis angyalkát, ami nekünk a mi kis angyalkánkat jelentette? Mit mondhatnék neked, ha szembetalálkoznánk?

    Valószínűleg semmit... Ha erre volt szükséged, ott még a miénknél is nagyobb bajok lehetnek. Sajnállak.

    Blogbejegyzés 5 hónapja 0

  • Hová lesz....?

    Mostanában meggyűlt a bajom a Spotify-jal, már fontolgattam, hogy visszamásolom a korábban megvásárolt zenéim biztonsági másolataként tárolt mp3-akat a telefonra. A probléma ott van, hogy amikor előfizettem a Spotify prémiumra, annyira megtetszett a dolog, hogy ezen a mappán nyomtam egy shift+del-t...

    Felmerült az örök kérdés: hová lesznek a letöltött zenéim, mit hallgatok, ha annyira ***** lesz már a Spotify szolgáltatása, hogy nem szeretnék többé fizetni a prémiumért (és jelen állás szerint nagyon közel van ez a pont)? És ha nem tetszik a Deezer, a Google Play Music, az iTunes, stb...?

    Sőt, mi lesz, amikor majd ezek a cégek csődbe mennek, és elérhetetlenné válik minden, amiért évek óta fizetek? Továbblépve, mi lesz, ha eltűnik a 10 éve magam előtt görgetett gmail levelezésem, a google calendarom, a kontaktok, a drive-on tárolt backupjaim, a 30 giga képem, a youtube-ra privátként mentett családi videók? A sorozatok, ebookok, filmek, amiket csak a Netflixen / HBO Go-n / Amazonon keresztül, online tudtam megnézni?

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 6 hónapja 21

  • Első autó 3...hónap és 3000 km után

    Szóval ott tartottunk, hogy elkezdtem pakolni a kilométereket a C-Max-ba, a havi ~1000 eddig nagyjából stabilan megvan. Relatíve ez nem is olyan sok, de 1-2 dolog már megváltozott a hozzáállásomon (valószínűleg ezen mindenki keresztülmegy idővel, és emiatt kezdek aggódni a jövőre nézve, hogy én is gyorshajtó k0cs0g leszek ;] ).

    Egyelőre nagyjából tartom magam a korábbi kijelentéseimhez (szabálykövetés, biztonság stb.), de baromi könnyű lenne elcsábulni. Aztán persze egy pillanat alatt elhessegetek minden ilyen gondolatot, mert ott ül mögöttem a család, és még egy nagyobb fékezést sem akarok kockáztatni a pöttöm miatt.

    Élvezem az autózást 90-nel, 110-zel, 130-cal, időnként az is lehet hogy 92, 114 és 137 az... de nem mindegy, hogy mikor, és hogyan. Továbbra sem tudom elfogadni a "csak az szabálytalan, amiért elkapnak" mentalitást, de megértem az okait. Az autó ad egy (legtöbbször hamis) biztonság / magabiztosság érzetet, és ahogy nő a levezetett kilométerek száma (egyesek ezt összetévesztik az úgynevezett rutinnal), ez egyre inkább eltölti az embert. Egy nyílegyenes, jól aszfaltozott száraz szakaszon, ha nincs a környéken más, és mondjuk mögöttem sem ül senki, lehet hogy én is odanyomom 1-2x.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 6 hónapja 134

  • Gyermek

    Felsírt. Sosem hallottunk még szebb hangot. Anya hasára tették, és betakargatták. Ott megnyugodott. Soha még nem voltunk boldogabbak, mint abban a két órában (és persze majd ha nagyobb korában elmeséljük neki a történetet, látom magam előtt, hogy ártatlanul, cukin nézve megkérdezi, "de akkor mégis miért sírtatok?" :) ).

    Hiszen végig ő volt az. Aki két héttel a szülés előtt a frászt hozta ránk, mert megfordult farfekvésbe, majd egy hét múlva vissza a jó irányba. Aki minden teliholdkor (és azóta is) megőrült egy kicsit, és a létező összes irányban egyszerre nyúlkált ki a pocakból. Ő fintorgott, vagy épp mosolygott huncutul az ultrahang képeken. Ő volt, aki a legelején a leggyorsabban odaért, ahová kellett, és a kilenc hónap alatt végig nagyon kapaszkodott odabent, bármi történt.

    Van az a feltétlen, őszinte szeretet, amit csak egy szülő érezhet, afelé az emberi lény felé, akinek az élete a születésétől fogva a gondjaira van bízva. Amikor tiszta szívéből kacag, amikor keservesen sír, amikor minden tökéletes, amikor semmi sem lehetne rosszabb, amikor beteg, amikor szurit kap, amikor önfeledten játszik, örökké. Ha néha úgy is érezzük, megőrülünk, nem bírjuk, elfáradtunk, túl sok - ez az érzés végül mindent legyőz. Egyetlen mosolya is életre szóló jutalom bármennyi kínkeservesen átvészelt időért.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 7 hónapja 0

  • Első saját autó, part 2 - Tapasztalatok

    Valahol ott hagytam abba, hogy megvan az autó, első szerviz következik.

    Gyorsan körbetelefonáltam a város márkaszervizeit, illetve a független, de ajánlott garázsait, begyűjtöttem az árakat. A márkaszervizek kb. egy áron dolgoztak anyagban és munkadíjban is, a függetlenek meg vagy messze voltak, vagy iszonyatosan leterheltek, vagy gyanúsan olcsók, így maradt az, hogy a legjobb értékelésű márkaszervizet kiválasztottam (+1 szavazat jött arra egy Mondeos munkatárstól), aztán bevittem oda.

    Komplett vezérlés, *olaj, * folyadék, *szűrő csere megvolt, kaptam mellé ajándékba egy ajánlatot futóműcserére, boldog is voltam, hát még az asszony, mikor elmondtam, hogy megvettem az autót, volt szervizben is, és mégis költeni kell még rá :DDD Nyilván ez félig-meddig csak poén, bár egyiken se örültünk, de a keret az megvan/volt az ilyenekre.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 8 hónapja 49

  • Félezer nap

    Leaving flowers on your grave
    Show that I still care
    But black roses and Hail Mary-s
    Can't bring back what's taken from me

    :(

    Blogbejegyzés 8 hónapja 0

  • Első saját autó, avagy hogyan (ne...?) part 1

    Bár két éve tartozom egy "Első saját lakás, avagy hogyan ne..." írással (persze kérdés, hogy kinek, mert csak én tudom, hogy akartam ilyet írni :DDD), de most van egy aktuálisabb téma is, hogy el ne felejtsem, inkább leírom.

    Sajnos én is erősítem azt a sztereotípiát, hogy ha elindul a család bővülése, akkor kell az autó... Szüleim 120, anyósék 170 kilométerre laknak Budapesttől, és bár ők már többször voltak nálunk látogatóba, azért az mégsem tartható még 1,5-2 évig, hogy mi nem megyünk. Bár 20 évet kibírtam buszon/vonatok, (pontosan ezen tapasztalatok miatt) pici gyerekkel még nem utaznék így egy darabig. Sok-sok nézelődés után a Ford C-Max modelljét választottuk, árban reálisnak a 10 év körüli modelleket láttuk (vagyis megvesszük az autót, és +30%-ot azonnal elégetünk rá gumi/vezérlés/olaj/szűrőcsere/átnézés címén, illetve felkészülünk még némi váratlan kiadásra is).

    Szóval, elkezdtem nézelődni a különböző hirdetési oldalakon, végül szűkítettem a hasznaltauto.hu kínálatára. Lehet hogy ezzel sok jó fogástól estem el ;] , de az idő is pénz, és minél kevesebb szüttyögéssel akartam túl lenni az egészen.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 8 hónapja 18

  • Tegyük fel, hogy lejárt bérletem

    Érdekes kísérletet végeztem az elmúlt héten. Előző hétvégén megvettem a BKV bérletemet, viszont mivel még a korábbi érvényes volt 2 napig, a tárcámba raktam az újat. Persze azóta már rég azt kellett volna mutatnom mindenhol, viszont teljesen elfelejtettem (tehát rendelkeztem érvényes utazásra jogosító hóbelevanccal, nálam is volt, a szándék is megvolt hogy mutassam).

    Elsőajtós (tehát minden alkalommal bérlet-bemutatós) busz hoz-visz a metróhoz, ott a bejáratnál is ugye alap hogy mutatni kell, szóval kb. 30 alkalommal lejárt bérletet láttak az épp ellenőrzésre jogosult hölgyek/urak. Szerintetek hányszor szóltak egyáltalán, hogy "elnézést fiatalember, biztos benne, hogy ez a bérlet érvényes még"?

    A konklúzióm nem az, hogy minek fizetek a bérletért, hanem hogy miért nem veszik komolyabban az ellenőrzést (ezért nincs kommentelés, ez úgyis sokaknál betalálna :P )

    Miért nincs még/már elektronikus jegyrendszer, beléptetőkapukkal, ahelyett hogy levedlett nyugdíjas postások, meg közmunkásnak kinéző hobók posztolnak tök feleslegesen a folyamatosan áradó embertömeggel szemben? Talán akkor a sörrel a kézben, cigivel az arcban, a lazaságtól éppen csak szét nem eső úriembereknek, meg a némileg kifogásolhatú higiéniájú személyeknek nehezebb dolga lenne, ha velem együtt szeretnének utazni...

    Blogbejegyzés 9 hónapja 0