A gigabit korlátai...

Az otthoni hálózatépítés manapság mintha furcsa kettős életet élne. Egyfelől egyre többen a drót nélküli (Wifi) hálózatokat tekintik "alapnak", és nem akarnak túlgondolni semmit. Számukra sokszor az internetszolgáltatók wifis routerei (HGW-i) tökéletesen megfelelőek, örülnek, hogy nem kell a kábelekkel vesződni. Szép és kényelmes élet. Hátulütői akadnak, amivel a többség általában nincs is tisztában (a kedvencem az volt, amikor a munkahelyemen rádöbbentek páran arra, hogy mobilinterneten mennyivel gyorsabb a net, mint Wifin és nem értették a dolgot, "mert hát mindenki tudja", hogy a Wifi gyorsabb - aztán mégse...), de a kényelem miatt nagyon sokan ebbe az irányba mennek el. A gyártók is, lévén egyre-másra jönnek az egyre újabb drótmentes szabványok, hozzájuk meg a futurisztikus kinézetű routerek. Na most nem ezekről lesz szó...

A kis otthoni hálózatom

Jön a kábeles téma, ami ugyebár szükséges rossznak van tekintve. De aki háziszerverben vagy NAS-ban gondolkodik, annak (általában) a legkézenfekvőbb megoldás a sebesség, stabilitás és megbízhatóság tényezőket is figyelembe véve. Ilyen téren a gigabit szerencsére jó pár éve otthon is viszonylag olcsón elérhető, talán nem kis részben a TP-Link TL-WR1043ND routerének köszönhetően, amely ár/érték bajnok volt hosszú-hosszú éveken át. Egy stabil, megbízható és gyors útválasztó, vitán felül. Itt jön viszont a következő lépcső: a saját kis hálózatom a fenti képen látható módon épül fel, és a NAS-on lévő fájlok elérésénél egyre látványosabb lett a hálózati szűk keresztmetszete.

A NAS-ra másolás: stabil 108 MB/s, a háttérben persze megy az internet a hálózaton....

Már HDD-k esetén természetes a hozzávetőleg 108-112 MB/s-os a felső határ, ami még kisajtolható a gigabitből - itt ugye egyszerű matematikával gyorsan kijön eme limit: 1000 megabit/s (Mb/s) osztva 8-cal (bit ill. byte átváltás) egyenlő 125 megabyte/s (MB/s). Pedig a HDD-m közül több is tudna 170-180 MB/s-t, de hiába, mert a hálózat a szűk keresztmetszet. Az SSD-k árai is egyre jobban közelíti a HDD-ket, így nekem is kezdte piszkálni a csőröm, hogy na, fejlesszem a kis NAS-omat, így aztán le is csaptam egy SATA csatis, 1 TB-os Samu EVO 860-ra, ám a hálózat fejlesztése nélkül ez annyit segít, mint halottnak a szentelt víz. Hovatovább az kezdett el formálódni bennem, hogy minden tárhely mehetne a NAS-ra, hiszen hétköznapi használatban a SATA-s SSD-ket is kiszolgálna egy 5 Gbit/s hálózat, a késleltetés pedig minimális (néhány 10 milliomod másodperc) veszteséget jelent. Persze eme pompás ötletet térdmagasságban kaszálja el az, hogy hálózati meghajtót az alkalmazások többsége nem látja, illetve nem használja...

A magentaszínűek csúcs ajánlata, kár, hogy alaphelyzetben ki se tudja egy átlag otthoni felhasználó hálózati környezete használni...

Itt egy picit térjünk ki arra, hogy nem csak a NAS és házi szerverépítős rajongókat érinti a dolog, mivel itthon már a Telekomnál lehetőség van 2 Gbit/s internetszolgáltatást előfizetni a szerencsés helyen élőknek. Az apró betűs részben szereplő információk szerint vagy több eszköz egyszerre való használatával, vagy két 1 Gbit-es hálózati kapcsolat összefogásával lehet elérni ezt a sebességet. Ja, nekem nem, itt nálam a maximum tőlük 30 Mbit (ADSL), a UPC-től pedig 500 Mbit kábelen, de akkor jön a Connect Box, alias a fehér veszedelem, szóval én jelenleg megálltam 240 Mbitnél, remélem a UPC így a Vodafone alá kerülés után végre megszabadul a ConnectBox-tól, és lesz valami normális nagy sebességű modemjük is.

Netgear Nighthawk X10 - csúcs router, amely egy gigabites WAN porttal, egy 10 Gb/s SFP+ és 6 db 1 Gb/s LAN porttal bír, utóbbiból mindössze két gigabites LAN portot lehet összefogni (link aggregation)

Itt jön elő a probléma: 1 Gbit/s sebesség felett nagyjából légüres tér van otthoni felhasználók számára, már ha nem akar az egy vagyont áldozni rá. Amit a gyártók kínálnak, az nagyjából a két 1 Gbites port összefogása, aminél 2 hálózati adapter kell a számítógépekbe és értelemszerűen 2 hálókábel minden végponthoz (csak a margóra: elvi és gyakorlati szinten lehet több portot is összefogni). A gond itt nagyjából az, hogy eleve általában 1 (egy) eszközt lehet ilyen módon csatlakoztatni, még egy olyan 150 ezer forint feletti überrouter se tud többet, mint a Netgear Nighthawk X10. Ott mondjuk van egy darab SFP+ port (erről mindjárt), tehát végül is valami mozgástér akad, de például a WAN port is 1 Gbites, tehát mégse olyan szép a leányzó fekvése. Visszatérve a két port összefogására: korántsem 100%, hogy plug-and-play működik a dolog, egyes (általában drágább) alaplapok tudják alapból, viszont ha plusz hálókártyával (az alaplapi hálókártya mellett) próbálkozunk, akkor sokszor ütközhet az ember különféle problémákba - például hogy a Windows 10-ből az Anniversary update-el szépen kilúgozta eme képességet, más szóval ez egy nem létező alternatíva Windows 10 alatt....

A csavart érpárra vonatkozó besorolások irányadó adatai

Az említett drága, de kulcsrakész megoldás a 10 Gbit/s-es sebesség 10Gbase-T, amely a jól ismert 8P8C (köznyelvben RJ45) csatlakozót használja. Itt egy picit térjünk ki a kábelek problémájára, ugyanis itt azért még vannak gubancok. Az otthoni általánosan használt hálózati kábel ugye a csavart érpárt takarja (egész pontosan 8 vékony rézerű kábelt, vagyis 4 érpárt), amelyek besorolásnál a Category (Cat) a mérvadó. A Cat5e, mint mai általánosan elterjedt megoldás 1Gbit/s sebességet tud 100m, illetve rövidebb távon 2,5Gbit/s-t. A Cat6 már 10Gbit/s sebességet tud 55 méteren belül illetve talán 5Gbit/s sebességet 100 méteren belül, a Cat6A pedig a 10Gbit/s-t is hozza 100 méteren. A Cat7 és 7A pária lett, mivel eredetileg a Cat7 jött volna a Cat6 után, és annak kellett volna a 10Gbit/s @ 100 métert teljesítenie, de ezt a Cat6A megoldotta, és a gyártók a 10Gbase-T-hez a visszamenő kompatibilitás miatt a 8P8C csatlakozót választották ki, nem pedig a konkurens GG45 vagy TERA csatlakozókat. Ettől még persze a Cat7 és Cat7A kábelek felhasználhatóak, hiszen magasabb standardnak felelnek meg, csak nem biztos, hogy valódi hasznát is látjuk ennek. Elviekben 2019-ben jön a Cat8 szabvány, amely első sorban a szervertermekbe van szánva, és a jelen tervek szerint rögtön két irányba megy el, a Cat8.1 lesz az a Cat6A továbbfejlesztése 8P8C csatlakozókkal, kisebb távolságokon 25 és 40Gbit/s sebességet, míg a Cat8.2 az árnyékolt kábelekkel és GG45 vagy TERA csatlakozókkal hosszabb távolságon, sebesség terén pedig szintén 25 illetve 40Gbit/s, illetve rövid távon talán akár 100Gbit/s is elérhető lehet vele.

Különféle kábeltípusok felépítése, a gyártók ezektől eltérő megoldásokkal is előrukkolhatnak, például a több Cat6 kábeleknél egy műanyag X távtartóval találkoztam, amely állítólag javít a zavarvédelmen...

Upsz, igen, itt rögtön tisztázni kell a másik tényezőt is: önmagában a csavart érpár is azért használatos, hogy az interferenciákat igyekezzenek csökkenteni, amik a párhuzamosan futó kábelekben gerjednének. A kábel kategóriája mellett még egy fontos információt kell megadni, az árnyékolás meglétét és fajtáját, amit X/ABC jelölés mutat. A per jel előtti betű azt jelöli, hogy miként védik a komplett érpárokat:

U = Unshielded, vagyis külön árnyékolás nélküli
F = Foil, vagyis alufólia
S = Shielded ill. Braiding, vagyis fonott réz- vagy alumínium szálak

Az utóbbi kettő együtt is alkalmazható, ilyenkor értelemszerűen SF/ a jelölés. A per jel utáni opciók:

UTP = Unshielded Twisted Pair, vagyis árnyékolás nélküli csavart érpár
FTP = Foiled Twisted Pair, vagyis alufóliával árnyékolt érpár, ahol az érpárokat alufólia veszi körbe

A legáltalánosabb UTP, pontosabban U/UTP kábel, amelynél a zavarvédelmet csak az érpárok (egymástól általában eltérő) csavarása nyújt, de ahol például több hálózati kábel fut egymás mellett hosszabb távon, már nem árt, ha valamilyen egyéb védelem is alkalmazva van. A külső árnyékolásnál pedig nem árt tudni, hogy általában van egy un. drain wire (kb. levezető vagy földelő kábel), ami illendő 'lekötni', tehát a csatlakozónál valamilyen módon földelni. Amennyiben amúgy most valaki felkiáltana, hogy dehát ő látott STP jelölést is, akkor az a ma már nem hivatalos Shielded Twisted Pair, vagyis árnyékolt csavart érpár megjelölést takarja, ami lehet akár U/FTP vagy S/UTP is. Egyszerű? Naná, hogy nem, mert hiába vesz valaki Cat6A U/UTP kábelt, amely laborkörülmények között simán hozza a 10Gbit/s-t, mikor behúzzuk a falba / kábelcsatornába, és külső elektromágneses zajforrások miatt mondjuk 20 méteren már nem tudja hozni a sebességet. Ilyenkor jön az, hogy akkor talán valamilyen árnyékolt kábellel működik. Vagy nem.

Cat6A lapos (flat) hálókábel, állítólag igen jó zavarvédelemmel - én nem mertem bevállalni

Külön érdemes kitérni a "flat", vagyis lapos hálókábelekre, ezek nagyon szépen néznek ki, kevesebb helyet foglal, és könnyebb elvezetni, elrejteni például bútorok között. Ezzel együtt ha csak nem vagyunk rákényszerítve (pl. kevés a hely, ahol el kéne vezetni a kábelt), véleményem szerint ne ezeket válasszuk kábelezésnél, legfeljebb ha két készülék között rövid patch kábelre lenne szükségünk.

Cat6A U/FTP kábel

De hogy mégis ezen opciók közül melyik ajánlott, aki ma kábelezni szeretne az otthonában? Először is ha a 1Gbit/s felett gondolkodunk, akkor nem árt tudni, hogy jelenleg ehhez a Cat6A besorolás a minimum, ami biztosan teljesíteni fogja tudni - igen, akár csak a 2.5Gbit/s esetén is ( forrás ). Elvben a Cat5e is elég lehet persze, de garancia, no, az nincs rá. Tehát én erősen javaslom, hogy ha tehetjük, Cat6A alá ne adjuk. Saját véleményem szerint otthoni használatra rövid távon (5-10 méter) akár a sima U/UTP is elég lehet, viszont ha nem árt némi zavarvédelem akkor U/FTP az ajánlott szerintem - de e téren én annyi véleményt és késhegyre menő vitát olvastam már, hogy rögtön hozzáteszem ismét: szerintem...

ASUS XG-C100C 10GbE hálózati kártya - a cikk írásakor a legolcsóbb 10 Gb/s alternatíva boltból...

A cikk írásakor a legolcsóbb 10Gbase-T hálózati kártya az ASUS XG-C100C, nagyjából 33 ezer forintért (Aquantia AQtion AQC107 vezérlős, az olcsóbb efféle kártyák erre épülnek), amely x4 PCI-Express csatlakozóval bír (erről még lesz szó). Előnye, hogy az újabb 10Gbase-T kártyák akár a meglévő Cat5e, Cat6, Cat6A kábelre épített hálózatot is felhasználhatja (legfeljebb ha nem tökéletesek a csatlakozások / kábelek, akkor csak 5 Gb/s vagy 2,5 Gb/s sebességet ér el (vagyis ismeri ezeket a sebességeket is), illetve a legrosszabb esetben 1 Gbiten fog működni). Viszont kiemelném, hogy sok 10Gbase-T hálózati eszköz csak az 1000Base-T (1Gbit/s) és esetleg a 100Base-T (100Mbit/s) protokolt ismeri pluszba csak, tehát tájékozódjunk ilyen téren előre!

ASUS XG-U2008, 8x 1Gbit és 2x 10Gbit csatlakozóval, passzív hűtéssel - utóbbi azért említésre méltó, mert a hírek szerint ha rendes adatforgalom zajlik rajta keresztül, bizony melegszik is...

Oki, van két hálókártya, csakhogy a legolcsóbb switch hozzá a 77 ezer forintos ASUS XG-U2008, amin 2 db 10 Gbites és 8 db 1 Gbites port található (a Netgear is kínál hasonlót Nighthawk Pro Gaming SX10 néven, RGB ledekkel, kicsit drágábban...). Már ezek is irtó drága eszközök, de például az ASUS-nál a legcsúcsabb, mostanában érkező ASUS ROG Rapture GT-AX 11000 Router is csak egyetlen 2,5 gigabites LAN csatlakozóval bír - 160-170 ezer forintért. Csakhogy a legtöbb gyártó még itt sem tart, például a TP-Link sem nyújt 10 Gb/s routert vagy switchet otthoni felhasználóknak. Opciók vannak cégeknek szánt eszközök terén, hiszen például a Netgear vagy a QNAP gyárt 10GBase-T switcheket (pl. Netgear ProSAFE XS708Ev2), csak éppen ezek ára inkább kétszázezer forint körül mozog, ami horror költség otthoni felhasználásra. Úgy tűnik, a gyártók tényleg nem tudnak vagy akarnak mást letenni az egyszerű felhasználók asztalára, mint bizarrabbnál bizarrabb kinézetű Wifi routereket...

Ekkor értem el a kezdeti kiábránduláshoz. Majd nekiálltam a lehetőségeket felmérni, az tűnt a járható útnak, hogy két ASUS XG-C100C kártyával a NAS és a nagy gépem között létre tudok hozni egy 10 GbE-s kapcsolatot. Ennek ára is nagyjából 60 000 Ft (volt akkor). Előnye, hogy ha ne adj isten jönnének később az 8P8C csatis, 10 Gbites (esetleg 5 Gbites) olcsó switchek és/vagy routerek, akkor könnyen a komplett hálózatba illeszthetőek a meglévő eszközök. Csak hát erre építeni kissé lottózás hangulat, szóval másfele kezdtem el nézelődni...

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!