Apple Airpods 2 - Sportautó fakeréken

Néhány sor arról, hogy a mérnöki kiválóságot miként lehet elrontani piti spórolással. – írta: V.Stryker, 3 éve

Ez a néhány sor nem a száraz technikai jellemzésről, esetleg hangképek elemzéséről szól, hanem jó pár hónap használati tapasztalatáról. Remélem, a sorok elolvasása után kicsit hozzásegítem a jövendő tulajdonosokat, hogy kinek való egy ilyen fülhallgató és kinek nem. A száraz technikai jellemzőket és teszteket számos helyen elolvashatjátok amúgy is.

Előre szeretném tisztázni, hogy nem gondolom azt, hogy elfogultsággal lehetne vádolni és ez az Apple ellen szól esetleg. Sőt! Imádom az eszközeiket és telefonban, laptopban és egyéb kütyükben csak ezeket az eszközöket használom nagy megelégedettséggel. Ezért is okozott ekkora csalódást az Airpods 2.

Alapesetben, ha az ember szeretne zenét hallgatni esetleg headsetet, akkor vásárol magának egy mostmár jobbára bluetooth-os fül- vagy fejhallgatót az általa preferált márkából és a dolog le van tudva.
Ellenben vannak olyan esetek, mint pl. az enyém, hogy egy fülhallgatót több eszközzel szeretné használni az ember.
Alapesetben a telefonnal, de ha elmennék futni, akkor nem cipelem magammal a telefont, hanem az okosóráról - jelen esetben Apple Watch - hallgatom a zenét. És egy ilyen esetben nem jöhetett praktikusan más szóba, csak az Airpods, ami részben erre van kitalálva. És ebben zseniális.

Megveszed, kibontod, csatlakoztatod és onnantól minden Apple eszközöd ismeri. Zseniálisan egyszerűen, egyértelműen működik. Kinyitod a tokot, füles a füledbe és indíthatod a zenét a telefonról. Ha úgy tetszik, akkor okosóráról állítod a hangerőt. De ha óráról indítod a zenét, akkor meg onnan fog szólni és ehhez semmit, de semmit nem kell állítani egy menüben. De ha leülsz a MacBook elé, akkor ott is ott van a fülhallgató, ha beteszed a füledbe és akkor laptopról hallgathatod, bár ott kell hozzá egy kattintás, de ismeri, párosítani nem kell. Soha ilyen jól és egyszerűen működő fülhallgatóval nem volt dolgom. Erre a funkcióra 10 pontból 15-öt adnék, ha lehetne.
Arra már nem, hogy gesztusokból csak egyet ismer és azt vagy következőre vagy előzőre ugrásra, esetleg megállításra, indításra lehet használni, de ezekből választva, nem mindet egyszerre. Nincs hangerő-állítás, esetleg utolsó szám újrahívása és hasonlók, amiket egy 5000 forintos kínai is tud már.

Alapvetően egy szobában, háttérzaj- és erős mozgásmentesen nagyon szépen szól. Hangjában egy átlag felhasználó nem gondolnám, hogy kivetnivalót talál. Szép a hangszín, elég a hangerő, nincs túl sok mély, de nem is kevés, stb. stb. Nagyon rendben van.

Viszont, ha az ember kimozdul a komfortzónájából, akkor már erős problémákba ütközünk. Futás közben nem esik ki, de valamennyire kimozogja magát, így halkabb és rosszabb lesz a hangminőség. Pár száz méterenként az embernek bentebb kell nyomkodnia. Zajszűrés nincs, így mindent hallani, ami körülöttünk van. Ezt én némileg előnynek fogtam fel, hiszen hallottam, ha egy autó közeledett hátulról, esetleg kutya rontott volna rám, még mielőtt fizikai kontaktusba kerültem volna a szemfogaival. Hozzáállás kérdése, de zenei élmény itt már nincs.

Aztán jött egy élethelyzet, hogy pár hónapig vonattal és tömegközlekedéssel kell ingáznom Budapestre és itt teljesen kiábrándultam. A vonaton, ami annyira nem is hangos, már 80%-os hangerő kellett, hogy élvezhető legyen a rádió, zene, bármi. Zenei élmény az teljesen felejtős. Metró? Hát erről inkább nem is beszélnék, de ha már itt vagyunk azért mégis. Szinte használhatatlan. Egy podcastet azért meghallgathatsz max. közeli hangerőn, de egy zenei előadót se aláznék meg azzal még a tudta nélkül se, hogy ezen keresztül hallgassam és esetleg ítéljem meg a munkásságát.

És, hogy a fenti hibáknak mi az oka szerintem? Hát az elcseszett, ósdi, olcsó kopogós, ergonómiáját tekintve selejtes külső kialakítás! Hiába küzdöttek a mérnökök, hogy egy tényleg jól használható, jó hangminőségre képes belsőt alkossanak, ha azt egy olcsó, 20 éve kitalált - és már akkor is vacak - külsőbe kellett belerakni. Nem tudom mennyibe telt volna a Pro gumiharangos házába építeni az Airpods 2 hardverét, de hogy akkor verhetetlen lenne a 40k-50k-s kategóriában iPhone-hoz, az szinte biztos.

Apró kiegészítés a végére, hogy az akkumulátorokkal nincs gond, jól bírják, töltőtok teszi a dolgát, hibátlan felépítés. A mikrofon szintén tökéletes, soha nem volt olyan szituáció, még tömegközlekedésen vagy futás közben sem, hogy a másik fél zajt vagy zavart észlelt volna a beszélgetés során.

Pro:
- Apple eszközökkel zseniális együttműködés
- hangminőség (külső zajtól mentes, nyugodt helyen)
- telefonálási minőség, mikrofon
- értéktartás

Kontra:
- vacak kialakítása miatt nem túl stabil
- zajos helyen szinte használhatatlan
- sportoláshoz használhatatlan

A fenitek ellenére mégis van az a réteg, akinek bátran ajánlom. Ha irodista vagy és közben hallgathatsz zenét, de nem árt, ha hallod, ha valaki hozzád szól. Ha számít, hogy séta közben mi lóg ki a füledből és erekciód van, ha az egy fehér, Apple-ös kütyü.
Ha aktív életed van, akkor szinte kétszer annyiért az Airpods Pro lesz a te eszközöd vagy ha nem kell a több eszközhöz való csatlakozás, akkor bármi más. Én nem engedhetem meg magamnak a 70-80 ezres Pro-t, így fájó szívvel az a kompromisszum lett, hogy egy zajszűrős fejhallgató ingázáshoz és mindenhez. Futáshoz pedig egy 10k-s "agybadugós" BT fülhallgató.

Remélem, hogy a vásárláson hezitálóknak tudtam segíteni, hogy azt a kis pénzmagot, amit fülhallgató vásárlásra szántak, azt erre költsék-e vagy sem.

Azóta történt

Előzmények