Bevezető, történelem

Lassan már két hónapja használom az Apple első 7.9 colos tabletjét. Hihetetlen, de 2 éve(!) dobták piacra ezt a táblagépet, és már akkor se magasodott toronymagasan minden és mindenki fölé hardveres tekintetben, hiszen tulajdonképpen egy összenyomott iPad 2 volt a kamerát és a Lightning csatlakozót leszámítva. (A képekre érdemes ránagyítani kattintással.)

Emlékezzünk vissza, mekkora hacacáré volt akörül, hogy most lesz iPad mini, vagy nem; hogy ha lesz, akkor mi van Steve Jobs jó pár éves monológjával, amiben a 9.7 inchet nevezte az egyetlen használható méretnek; hogy akkor csúcshardver lesz-e, vagy nem; hogy 299 dollár max. vagy nem. De végül a kisebb iPad piacra került, A5-tel és 329 USD-s árral, ami azért még mindig nem jön össze a zsepitartóban talált ötforintosokból.

Aztán kijött a második verzió, ami miatt sok-sok korábbi mini tulajdonosa verhette a fejét a spenótzöld téglafalba, ugyanis hardvere és kijelzője a szintén akkor kijött Airrel vetekedett. Idén a 3-as mininél viszont nagy háborgás kerekedett, mégpedig azért, mert a színválasztékon és az ujjlenyomat-olvasón kívül semmi újdonság nem volt a gép sajátja, ami miatt sokan kidobták a taccsot, de nem az iPodot.

Ennek ellenére (vagy éppen ezért?) az első miniatűr almatábla sem került feledésbe, sőt még mindig igen népszerű. Ugyanis az ára lesüllyedt, mégsem szaggatja darabokra szerencsétlen felhasználót, és ami a legfontosabb: még mindig Apple. Ennyire azonban ne szaladjunk előre, tehát lássuk, milyen két évvel bemutatása után a 2012-es iPad mini!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!