Bringatúra a Balkánon, 2-3. nap

Bosznia!!! Városokkal, hegyekkel, völgyekkel, Szarajevóval, Mostarral és a Neretvával. És burekkel! – írta: zolka78, 8 éve

Még mindig Szarajevó felé

A hágó után egy jóleső gurulás várt minket, nagyjából egészen Trnovoig. Itt, amíg lefelé ereszkedtünk, Laci barátomnak hangos szisszenéssel elszállt a hátsó kereke. Az ilyet szoktuk szeretni nagyon. Főleg akkor, amikor nincs árnyék a közelben sehol. És főleg azt, amikor ez a hátsó kerékkel történik, hadd kelljen lepakolni mindent a bringáról. De mindenesetre nem csüggedtünk. Úgy döntöttünk, hogy akármi van, az első árnyékos helyig eltoljuk a bringákat. Így is tettünk, majd nekiálltunk málházni és szerelni. Pontosabban csak Laci, én hagytam, hadd érvényesüljön a bringájával. Amíg ő szerelt, addig én falatoztam egy keveset, és megejtettem egy telefont a családdal.

Egyébként itt is Boszniában, meglepően jó volt a térerő. Többször tapasztaltuk, hogy a mobilhálózattal rendesen el vannak látva, és problémát sem tapasztaltunk sosem, még a leglehetetlenebb helyeken sem. Mobilnettel kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, azt ott nem használtam. Viszont ami érdekes volt számunkra, hogy minden vendéglátóhelyen ahol megfordultunk, volt wifi. Lehetett az sima kocsma, étterem vagy kisebb kemping, mindenhol rögtön hozták a wifihez a jelszót kérés nélkül. És itt jegyezném meg, hogy nem a külföldi turistáknak szánt helyekre ültünk be néha 1-1 sörre, vagy esetleg enni valamit, hanem a helyiek által is használt helyekre. Tehát ez itt inkább egy természetes dolognak számított. Míg a kerékszerelés folyt, addig szépen elhúzott mellettünk egy országútis felfelé a hegyre. Ez volt az első bringás, aki helyinek bizonyult. Hiába, innen már nem volt messze Szarajevó. Valószínűleg a fővárosban már vannak, akik sportból űzik a kétkerekezést.

Szerelés után újult erővel és új belsővel folytattuk utunkat Szarajevó felé. Közben több településen is áthajtottunk. Itt sokszor látható volt Bosznia kettőssége. Bosznia ugyanis hivatalosan úgynevezett két entitásból áll. Az egyik a Bosznia-Hercegovinai Föderáció, a másik a Boszniai Szerb Köztársaság. Ugyan egy országról van szó, de a két terület teljesen független közigazgatással rendelkezik. Olyanok, mintha országok lennének az országban. Ezek létrejötte a balkáni háborúnak és az azt lezáró daytoni békeszerződésnek köszönhető. Röviden: 1992-ben Bosznia szavazás útján kinyilvánította függetlenségét a megmaradt Jugoszláviától, majd ennek hatására a Bosznia területén élő szerbek kikiáltották a saját államukat Boszniai Szerb Köztársaság néven, akik viszont érthetően nem akartak elszakadni a volt Jugoszláviától. Ez persze véres háborúba torkollott.

A daytoni békével ezt a háborút lezárták, és felosztották az országot két entitásra, amik az amúgy is létező, majd a háborúban történt nemzeti és vallási tisztogatásoknak köszönhetően még jobban megerősödött nemzeti és vallási elkülönülésen alapszik. Értelemszerűen a Bosznia-Hercegovinai Föderációt a bosnyákok a muszlim vallásukkal (vannak köztük keresztény ortodoxok is) és a horvátok a katolikus vallásukkal alkotják, míg a Boszniai Szerb Köztársaságot a szerbek az ortodox vallásukkal alkotják. Van még persze egy harmadik terület is az országon belül, a brckói körzet, ami sokkal később jött létre annak okán, hogy a Bosznia-Hercegovinai Föderációnak legyen kifelé, Horvátország felé határa. Persze ezt mindkét entitás közösen felügyelheti.

A mi szemszögünkből nézve ennek a sajátos ország berendezkedésnek nem sok jelentősége volt. Mi leginkább csak azt vettük észre, hogy a különböző nemzetek a vallási hovatartozásukkal egyetemben mennyire elkülönülnek egymástól. Ez olyannyira meglátszik, hogy a boltban még a sörön is észreveszed, hogy melyik nemzet területén vagy. Ugyan is bosnyák részen nem fogsz horvát vagy szerb sört kapni, és ez a többi nemzetiségű területen is így van, csak fordítva. Míg haladtunk Szarajevó felé tulajdonképpen háromszor léptük át ezeket a jelképes határokat. Boszniába mi a Boszniai Szerb Köztársaság területére léptünk be Montenegró felől. Szarajevó felé haladva viszont egyszer átléptünk a föderáció területére, majd vissza a szerbek területére és utána közvetlenül Szarajevónál, ismét a föderáció területére, amit már el sem hagytunk a boszniai tartózkodásunk hátralévő ideje alatt.

Szóval ezeken az ország az országon belüli területeken tekergőztünk tovább Szarajevó felé. Közben egyszer álltunk meg egy viszonylag nagyobb szusszanásra Trnovo környékén egy kocsmaszerűségnél. Ittunk egy sört, és feltankoltunk folyadékkal is. Innen Szarajevót már viszonylag hamar elértük. Igazából magából a városból nem sokat láttunk, hiszen nem is volt konkrét úti célunk ez a főváros, csak afféle kényszerkerülő. Így tulajdonképpen csak az egyik külvárosi részén tekertünk át. Persze bent a városban megálltunk egy étteremnél kávézni és sörözni. Ez a kis megálló egy kicsit hosszabbra sikeredett. Ugyanis míg az étteremben voltunk, a hegyek felől összeálltak a felhők, és egy nagyobb eső kerekedett, ezért úgy döntöttünk, hogy a nagyobb zuhét azt kivárjuk az étteremben. Miután egy kissé lejjebb hagyott az eső ereje, a bringákat és magunkat is zuhéra felkészítve gyorsan tovább indultunk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Kempingezés és sátrazás

    Tippek és trükkök a sikeres sátras kempingezéshez, hogy ne legyen gond az eső, a nap, a szél vagy a rovarok.

  • Bog utazik: Grúzia

    Addig menjetek, amíg ilyen. Odajutni kicsit szívás, de kárpótol az ország ezért, noha nem árt felkészülni a furcsaságokra.

  • Bringatúra a Balkánon 4. nap

    Utunk, leszámítva azt a pár kilométert, amíg elértük a tengert, Horvátország dalmáciai partvidékén haladt végig.