Indulás – repülés Thaiföldre

Január 26-án ment a gépünk. Márkóval ellentétben én a repülőtér felé majd’ magam alá rondítottam. Talán nem ez a jó szó, de a testem minden egyes porcikája küzdött az ellen, hogy felszálljak arra a gépre. Pedig nagyon akartam ezt a kiruccanást. Amikor azonban eljött az indulás ideje, beindult a komfortzóna visszahúzó ereje.

Már délelőtt tudtuk, hogy 40 percet késik a járat, amiből csodával határos módon 2 óra lett (indiai légitársaság). Pont annyi, amennyi a csatlakozásunk Mumbaiban. Reménykedtünk még egy darabig, hogy minden rendben lesz. Hiába.

Reggel 8-kor keltünk, és 23 órakor indult a gépünk. Már felszálláskor nagyon álmosak voltunk, a gépen pedig természetesen nem sikerült aludni, csak egy-két órát forgolódtunk. Mumbaiban közölték, hogy a gépünk bizony már felszállt Bangkokba, a következő hajnali 2-kor megy, amire 12 órát kell várnunk. Bocsánatkérés semmilyen formában nem történt. Igazából minek is, apróbb malőr.

Valahol a Kaukázus felett

Indiai vízumunk nem volt, ezért a transzfer részlegen botladoztunk és próbáltunk aludni. Kaptunk ételt legalább, ami igencsak finomra sikeredett. Mászkáltunk össze-vissza a terminálon belül, néhol sikerült is aludni, majd hajnali 1-kor elindultunk a kapuk fele. Bangkoki gépünk késés nélkül szállt le Suvarnabhumin.

Mumbai reptér

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!