Helsinki: gyönyörű város északon

Céges kiküldetés során egy hetet tölthettem el állítólagos nyelvrokonaink között. – írta: sh4d0w, 12 éve

Az út

Szeretném nektek bemutatni ezt a várost abból a szemszögből, ahogyan én láttam. Egy hetet tölthettem el állítólagos nyelvrokonaink között, tehát nem ismerem az ő életük minden aspektusát, politikai és társadalmi berendezkedését, így ha bizonyos esetekben tévedek, nézzétek el nekem.

Megjegyzésem a fotókról: egy Sony Ericsson K800i-vel készültek, utómunka nincs rajtuk, ezért a minőségre finnyásakat kérem, ne tegyenek rájuk megjegyzéseket. Nekem ez áll rendelkezésemre, ennyivel kell beérni.

Április 22-én indultunk Ferihegyről (nem érdekel, hogy átnevezték) egy kollégámmal, a Finnair AY754-es járatával. A repülő egy kisméretű Airbus A319 volt, szűk a belső tér - noha odafent a levegőben inkább tűnt egy nehéz dögnek. Repülőn nem érzem magam biztonságban, így számomra egy repülőút inkább kínszenvedés, mint érdekesség. Vannak, akik ezt tudják élvezni, én nem tartozom közéjük, a gyomrom hűen visszaad minden irányváltoztatást.


Íme egy felszállás az Airbus A319-essel.

A repülőút szinte nyílegyenes Helsinki felé, Szlovákián, Lengyelországon és a balti államokon keresztül célozza meg Finnország fővárosát. Az út 2 óra 20 perc körül van, az egy órás időeltolódás miatt azonban furcsán meredhetünk óráinkra érkezéskor, ugyanis az 3 óra 20 perccel fog többet mutatni. Ezt az egy órát a visszaútkor nyerjük vissza. A repülési magasság 36000 láb, azaz kicsit kevesebb, mint 11 km, a sebesség ~800 km/h. Fel- és leszálláskor az utastérben lévő monitorok a hasi kamera által látott képet mutatják.

Fél órával érkezés előtt kezdtünk el ereszkedni. Az ablakon kinézve láttam eltűnni egy partvonalat, majd nem sokkal később sok-sok apró szigetet láttam.
Később megtudtam, hogy nem Észtország irányából szálltunk le, hanem kitértünk kissé kelet felé, hogy a nyugati szél szembe fújjon landoláskor. Kicsit furinak tűnt a leszállás, mert már egészen földközelben voltunk, mikor még a leszállópálya messzinek tűnt és volt ott útban valami magas oszlop is - de természetesen a pilóta tudta, mit és hogyan, a landolás teljesen sima volt, megérkeztünk Helsinki-Vaanta repülőtérre.
A reptér tulajdonosa a finn állam, a legnagyobb forgalmat pedig a finn zászlóshajó, a Finnair bonyolítja. A cég 15 belföldi célpontra küld gépeket, valamint 55 állandó nemzetközi és kb. 60 szezonális járata van.

Gyönyörű időben érkeztünk a városba, a taxikhoz irgalmatlan sor állt, de nagyjából 3 perc múlva megkaptuk a járgányunkat. Mindenki beszél angolul és minden taxiban lehet kártyával fizetni (mi több, a repülőn is lehetett).
Későbbi tapasztalat: nem csak minden taxiban, hanem minden garázsboltban is lehet kártyázni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt