Képek és találgatások

Mészkőbezáródás a Khafré-piramis egyik kövében (kép: geopolimer.org)

Gízai fennsík

Csapolás az egyik random YouTube-videóból, feltehetően Peruban. Ez vajon öntött, vagy faragott és összecsúsztatott alkotás?

Peru. Még a víz sem tud a kövek közé folyni sehol. Az alsó két követ vajon milyen sorrendben kellett a helyére rakni? Érdekesség az ilyen falakkal kapcsolatban, hogy szokták számolgatni, melyik kő hány szögletű. A képen látható min. 12 szögletűt pl. már nagyon bonyolultnak tartják. Mondjuk zsaluzni tényleg kissé nehezebb lehetett. (Egyébként nem is csak síkok határolják...)

Törökország. Elterjedten ismerték ezt a technikát, vagy egymástól függetlenül jöttek rá?

Az inkák a szent állataik szimbolikus képét gyakran kialakították a falaikon (a színezés itt utólagos). Érdemes még megfigyelni a – többnyire kiálló – csapokat is a kövek alján: ez állítólag egy árnyéknaptárt alkotott; szintén gyakori a hasonló falakon (kép: Brian Foerster, YouTube)

A csapok

A csapok Egyiptomban is megtalálhatók (az 5. sortól), de itt aligha okozhattak árnyjátékot. Balra mintha egy nagy sík lappal zsaluztak volna, a többi helyen pedig talán homokzsákkal (kép: Brian Foerster, YouTube)

Ez a fal azért tetszik, mert láthatóan nem különleges, hanem közönséges. A földrengésállóságon kívül feltehetően szempont lehetett a hatékony építés is. Viszont, ha csiszolással készültek a kövek, miért nincsenek köztük egyformák?

Kétoldalt látszik, hogy egymáshoz is voltak csapolva a kövek – ahogyan egyébként az egyiptomi templomoknál vagy Stonehenge-nél is. Kötőanyagot nem használtak egyik helyen sem a kövek között. Megnéztem volna fénykorában, de még így is gyönyörű! Talán azért is ennyire ízléses, mert természetes hatást kelt, hogy mindegyik kő különböző... (forrás)

Ezt Észak-Szibériában fedezték fel 2013-ban. Elsőre nem egyértelmű, hogy vajon természetes-e... (forrás)

Innen meggyőzőbb. Állítólag ezek az eddigi legnagyobb megalitok (ha azok), egyenként ezer tonna fölötti tömeggel. A tetején találtak megalitszobrokat is 1-2 tonnás gránittömbökből kialakítva. A komplexum kora az első becslések szerint 12 000 éves, de az állapotáért a szélsőségesen kemény időjárás is felelős (forrás)

Félbehagyott obeliszk az aswani gránitbányában, Egyiptomban. Mielőtt azt gondolnánk, hogy régen nem tudtak nagy köveket mozgatni... És faragni is tudtak, ezt ugyanis az alapkőzetből vájták ki (forrás, még több képpel)

A világ 8. csodája: vulkanikus sziklába vájt templom Etiópiában

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!