Hirdetés

Időutazás a ZX81-től napjainkig (2.)

Az első rész folytatásaként most az IBM kompatibilis személyi számítógépek fejlődését mutatom be. – írta: Hunork, 10 éve

IBM

IBM

Ha már annyiszor megemlítettük az IBM nevet az előző hasábokon, akkor nézzük meg, honnan is indult korunk egyik leghatalmasabb informatikai vállalata. Talán elsőre hihetetlennek tűnik a most következő adat: a cég alapítója már 1886-ban (!!) hallatott magáról. Az úriembert úgy hívták, hogy Herman Hollerith, aki nem kevesebbet tett, mint feltalálta a lyukkártya-feldolgozó gépet. (a szerkezet megalkotására az ösztönözte, hogy fel lehessen dolgozni vele az 1880 -as népszámlálás adatait) Maga az IBM (International Business Machines) 1924-ben alakult meg (ha valakit érdekel, ebben az évben halt meg Vlagyimir Iljics Lenin…), s vált fokozatosan az legnagyobb és egyben legismertebb informatikai vállalattá, mely ma is rengeteg szabadalom tulajdonosa, és a Linux egyik legelső nagy támogatója!

Sokan úgy hiszik, hogy az IBM „csak” a személyi számítógépek és az azon futó első operációs rendszerek (DOS, WIN 3.1) terjesztésével foglalkozott. Ami nem igaz. Mert a cégnek volt egy kifejezetten hardver fejlesztésre szakosodott üzletága is, melynek köszönhetően hosszú ideig -többek között- a merevlemezeiről volt híres, majd fokozatosan a szervereikről, és a mérnökeik által kifejlesztett processzorairól! Az IBM nevéhez fűződik a PowerPC/RISC architektúra, mely az IBM, Apple, és a Motorola összefogásából született. Itt is érdemes megjegyezni egy olyan adatot, mely szintén nem került kellő mértékben a köztudatba: a legújabb generációs játékkonzolok az IBM által fejlesztett processzorokat használják. Az Xbox360 a hárommagos IBM Xenon-t, a Wii az IBM PowerPC egyik változatát a Broadway-t, míg a Playstation3 a Sony – Toshiba és az IBM által fejlesztett Cell processzort.

Mindemellett a Kék Óriás nemcsak hardver eszközöket, hanem alkalmazás-szintű szoftvereket is gyárt. Nevéhez fűződik a UNIX operációs rendszer egyik változata, a saját fejlesztésű AIX (ezeket a RISC processzoros gépekhez "mellékelik") (szakképzett emberek azt állítják, hogy mindaddig nem lesz valakiből informatikus, míg ezt nem tanulja meg…), továbbá a Lotus irodai programcsomag, rendszer-felügyeleti- és biztonsági szoftverek, kódgeneráló programok, banki- és üzleti alkalmazások. És az OS/2!

OS/2

Az (B)OS/2 (/B)a Microsoft és IBM által közösen kifejlesztett operációs rendszer (1987), melyet később az IBM egyedül fejlesztett tovább. (1990-től) Az OS/2-t az MS-DOS és a Microsoft Windows védett módú utódjának tervezték. Ezen örökség miatt a kinézet, az érzés és a képességek terén az OS/2 nem sokban különbözik a Windowstól, viszont sok hasonlóságot mutat a Unix -szal is

A név az Operating System/2 kifejezés rövidítése. Az OS/2 1.1 -el érkezett a grafikus felhasználói felület, mely a Windows 3.0 előfutárának tekinthető, majd jött a 2.0 verzió, mely már kihasználta az Intel 80386-os processzor által nyújtott lehetőségeket. Később OS/2 WARP néven jelent meg, használatához a gyakorlatban 16 MB memória kellett, és már az ismert CD-gyártók IDE buszos meghajtóit mellett a SCSI eszközöket is támogatta, valamint az összes SoundBlaster hangkártyaváltozatot és az ezzel kompatibilis IBM Business Sounds Systemet is. A fejlesztők élen jártak a multimédia teljes értékű megvalósításában. Természetesen lehetőséget adott Windows (3.1) programok futtatására is, és a rendszerben egy peer to peer hálózati rész is megtalálható volt!

WARP család további tagokkal bővült, utolsó verziója a WARP 4, mely újabb áttörés volt az operációs rendszerek piacán. Miközben megőrizte az OS/2-re jellemző masszív, roppant üzembiztos felépítését, olyan kényelmi funkciókkal bővült, amelyek segítik és gyorsítják a munkát. (Pl. a VoiceAssist - a szövegszerkesztő beszéd után készíti a szöveget, teljesen szükségtelenné válik a billentyűzet, vagy a Netscape Navigator, amely az interneten való barangoláshoz használja a hangvezérlést
Ma már nem árulja az IBM az OS/2-t, és a támogatását 2006 végén megszüntette.

Mainframe

Sokan hiányolták ezt a bekezdést, ami utólag érthető. Ha IBM, akkor nem szabad megfeledkezni a mainframe rendszerekről. Ez a kifejezés azokat a nagy teljesítményű és drága számítógépeket takarja, amelyeket főleg kormányzati intézmények, nagyvállalatok, és bankok használnak alkalmazásaik futtatására, és így nagy mennyiségű adatok kezelésére, tárolására képesek.

Korábban csak néhány gyártó készített mainframe gépeket 1950 végétől az 1970-ig tartó időszakban. Az 1950-es évekig az IBM főleg katonai célalkalmazásokhoz készített speciális célgépeket. Az első általános célú nagy-gépet végül is nem az IBM készítette el, de felismerte a RAND által kidogozott architektúra nyújtotta lehetőséget. Ezután az IBM váltott, és a célgépek gyártásáról áttért az általános célú nagygépek gyártására.

A modern mainframe gépek számítási teljesítményük, kiemelt minőségi követelményeknek való megfelelésük, bizonyított üzembiztosságuk, magas szintű védelmi biztonságuk, a hozzájuk tartozó magas szintű szervizszolgáltatások, és végül a régebbi szoftverekre biztosított kompatibilitás miatt alkotnak külön kategóriát, továbbá képesek több éven keresztül kikapcsolás nélküli működni, miközben a megfelelő karbantartás is biztosított.

Csaknem az összes mainframe képes több operációs rendszer futtatására, és így képes többszörös virtuális gépként is működni. Ez a tulajdonság, vagyis, hogy egy gép helyettesíteni tud tucatnyi vagy esetleg néhány száz kisebb szervert, csökkenteni tudja a menedzsment és adminisztratív költségeket, valamint sokkal inkább kielégíti a skálázhatóságra és megbízhatóságra vonatkozó követelményeket. A mainframea rendszer kapacitása a többi futó alkalmazást nem befolyásolva, azonnal, és megfelelő mértékben szabályozható – az IBM marketingje „igény szerinti számítógépnek” nevezi őket.

Az IBM meghatározó piaci szerepe a 700/7000 sorozatok sikerének köszönhetően megerősödött, később a 360 sorozattal pedig gyakorlatilag egyeduralkodó lett a piacon. A későbbi architektúrák folyamatos továbbfejlesztésével alakult ki a jelenlegi nagygépes architektúra. Külön érdekesség: a nagygépek 85%-ának a programjait COBOL programozási nyelven írják

Hirdetés

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Pentium 4 szteroidon

    Kedvenc (és legtovább használt) retro alaplapom az Asus PC-DL Deluxe, ami szerintem a Northwood-éra koronázatlan királya.

  • Az online póker jövője

    Vérvörös lapok, lángoló pakli, s az ördög osztja a lapokat: mit hoz a következő 10 év az online pókerben?

  • A TRON univerzum

    "Mi rejlik odabent? Kódok, kódtöredékek? És mi van, ha ezek egyesülnek?"

Előzmények