Hirdetés

Időutazás a ZX81-től napjainkig (2.)

Az első rész folytatásaként most az IBM kompatibilis személyi számítógépek fejlődését mutatom be. – írta: Hunork, 10 éve

Intel

Intel

Hirdetés

Kicsit menjünk vissza az időben, hogy a hardverek terén se maradjunk le. Itt elsőként meg kell említeni egy másik céget, az Intelt, mert az ő mérnökeinek köszönhetően indult el a számítástechnikai ipar egy olyan irányba, melyet egyfelől a bitek megálmodtak, másfelől adják még ma is az alapokat az otthonainkban található számítógépekhez. A céget Gordon E. Moore és Robert Noyce alapította 1968-ban. Kezdetben négy alkalmazottal dolgoztak, köztük volt Andy Groove, és a magyar származású Vadász László, aki 1975-től a cég elnökhelyettese volt, és az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004!
Ez volt a világon az első egychipes processzor! Forradalmi felépítését az is bizonyítja, hogy még a Pioneer 10 űrszonda is kapott egyet belőle, és a processzorral együtt elsőként érte el a kisbolygóövezetet. Egy kis érdekesség: a 4004-es másodpercenként 50 ezer műveletet tudott elvégezni. 1971-ben! (Szíves tájékoztatására mindenkinek: ebben az évben születtem! Atyaég!)

A következő évben megjelent a 8008-as jelű, 8 bites mikroprocesszor, két évre rá a 8080-as, melyet az első igazán használható processzorként emlegetnek a technológia tanulmányozói. Idővel persze továbbfejlesztették, és a cikk első részéhez visszatekintve egy kis adalék: ne feledjük, egyik fő riválisa ekkoriban a „tévépécék” -ből ismert Zilog 80 volt! És egy egészen érdekes hírrel is szolgálhatok: a Z80 processzort az Inteltől kilépett mérnökök alkották! Micsoda versengés volt akkoriban! 1976-ban azonban az Intel és mérnökei szárnyra kaptak, és elkezdődött az igazi időszámítás a mai számítógépek számára: megszületett a 8086!

„És lőn x86 architektúra, 16 bites processzorral megtámogatva. A bitek ismét ujjongtak és láták, hogy most már minden sínen, izé, adatbuszon van.”

(Részlet a Galactic IT Encyclopedia -ból.)

Ezután gyorsan történt minden. 1979-ben bemutatták a 8088 -as mikroprocesszort, mely a 8086 részben továbbfejlesztett változata volt. Főleg gazdasági megfontolások vezettek a gyártásához, mert ebben engedélyezték a 8 bites adatáramlást, és a periferiális chipeket. Az órajeltől, a memória késleltetéstől, illetve a futtatott programtól függően a teljesítménye 0,33 – 1 millió utasítás per másodperc sebességre képes. És hogy a külvilág se maradjon ki: ebben az évben mutatják be Magyarországon George Lucas parádés filmjét, a Csillagok háborúját…
Visszatérve a bitekhez; ekkor került a figyelem középpontjába egy mozaikszó: IBM-PC. 1981-től gyártották, és egy 4,775 MHz-es 8088 processzor alkotta a gép lelkét. Alapkiépítésben 16 kB memóriával, 160 kB floppyval, 80×25-ös karakteres MGA képernyővel (de lehetőség volt 320×200 pixeles színes, CGA képernyőre is!) és szabványos irodai írógép billentyűzettel volt elérhető. A tápegység teljesítménye, és a rendszer BIOS-a még nem támogatta a merevlemezes tároló beépítését. És ezen a gépen mutatkozott be a Microsoft első igazi operációs rendszere, az MS-DOS.

És hogy ne felejtsünk megemlékezni egy abban az időszakban igen sikeres másik processzorgyártóról, a Motoroláról sem: a mérnökök két táborra oszlottak, egyik az Intel, míg a másik csoport a Motorola új (68000) processzorát szerette volna az IBM gépekben látni. Végül, nem utolsósorban a kompatibilitás miatt, az Intel került ki győztesen. Nem baj, a chipet azért felhasználták Amiga, Atari, Apple és Next gépekben is, sőt, hadászati felhasználásuk is jelentős volt, hiszen többek között az amerikai Pershing rakétákat is az M68K családhoz tartozó processzorok vezérelték, később pedig a Motorola a mobiltelefon-piacon hatalmas sikereket ért el! (különben meg manapság Intel mobilokat használnánk…)

1983-ban debütált az IBM XT, mely igen kevéssel tért csak el a PC-től: a BIOS-t végre felkészítették a merevlemezes meghajtó támogatására. Ezután az XT még sokáig fejlődött, csak 1991 környékén kezdett eltűnni, utolsó változatai Turbó XT néven kerültek forgalomba. Általánossá vált az 512 vagy 640 kB memória mennyisége, ez utóbbi főleg az MS-DOS miatt volt. Ez volt az akkori operációs rendszer korlátja, amit persze az idő múlásával túl lehetett lépni az Expanded (EMS), a High Memory Area (HMA) és az Extended memóriablokk kezeléssel(XMS). Az XT gépek változatosan hol 8086, hol 8088 processzorral kerültek a boltokba, irodákba. Szót kell ejteni még az első videokártyákról is. A legelső videokártya, ami már színeket is kezelt (összesen négyet!), a CGA volt, és 1981-ben látott napvilágot. A következő évben követte a HGC (Hercules), mely már nagyobb felbontással is elboldogult, s ezt követően színre lépett az IBM-szabvány EGA, mely már 16 színt tudott kezelni 256 kB memória felfalásával, végül a VGA szabvány, ahol a felbontás már 640×480 volt!

A 8088 későbbi leszármazottai lettek az irodai és otthoni számítógépek első tömeggyártásban résztvevő szereplői: a 80286 és 80386 processzorok, s jött velük együtt az IBM-AT. Az AT széria egy hatalmas lépés volt a mai világ felé. Ugyanis innentől kezdődött az igaz processzor-történelem. Az első AT gépekben a 80286 végezte a számítási feladatokat, és 6 MHz üzemi frekvenciával nyitott. Egészen a 25 MHz-ig menetelt az Intel üdvöskéje, s ez a fajta számítógép már alkalmas volt a programok párhuzamos futtatására.

Hirdetés

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Pentium 4 szteroidon

    Kedvenc (és legtovább használt) retro alaplapom az Asus PC-DL Deluxe, ami a Northwood-éra koronázatlan királya.

  • Az online póker jövője

    Vérvörös lapok, lángoló pakli, s az ördög osztja a lapokat: mit hoz a következő 10 év az online pókerben?

  • A TRON univerzum

    "Mi rejlik odabent? Kódok, kódtöredékek? És mi van, ha ezek egyesülnek?"

Előzmények