Hirdetés

Intel vs. AMD az AGP korszakban

A két nagy processzorgyártó versengése a PC fejlődésének legmozgalmasabb időszakában. Vigyázat, 20 oldal! :) – írta: GAI, 6 éve

Intel - Socket 7

Kezdjük tehát a Socket 7-es generációval. Ebben az időben az Intel és az AMD még ugyanabba a foglalatba gyártott processzorokat, ám a történelem során először, már eltérő architektúrára épültek a termékeik, hiszen korábban az AMD az Intel processzorait klónozta. A teszthez egy EPOX EP-MVP3G2 típusú alaplapot szereztem be, mely nagyon jó benyomást tett rám egyszerű, profi dizájnja, és pofonegyszerű jumperelhetősége miatt.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez az úgynevezett Super Socket 7-es platform már az erősebb AMD K6-os processzorok kiszolgálására született, hiszen az első Pentiumok idejében még nem volt AGP. A teszthez mégis ezt használtam, de meg kellett barátkozni azzal a ténnyel, hogy az alaplap 133 MHz-nél alacsonyabb órajelű processzorokat nem kezel, így a kisebb Pentiumok tesztelésére nem nyílt lehetőségem.

Hirdetés

Az alaplapon a VIA Apollo MVP3 chipset teljesít szolgálatot, emellett másik fontos tulajdonsága, hogy 1 MB alaplapi cache található rajta, hiszen ekkoriban az L2 cache még nem a processzorba volt integrálva. Sajnos az erősebb, 2 MB cache-t tartalmazó változatot nem sikerült beszereznem. A már említett AGP mellett 5 db PCI és 2 db ISA csatlakozó várja a bővítőkártyákat, a memóriamodulokat pedig SDRAM foglalatokba pakolhatjuk, melyekből 3 db áll rendelkezésre. Sajnos a többi SDRAM-os alaplapnál használt 133 MHz-es modulokat nem szerette ez az alaplap, így összesen 256 MB, 100 MHz-es RAM-ot használtam benne.

Integrált eszközök tekintetében mai szemmel meglehetősen szegényes szolgáltatásokat nyújt az alaplap, hiszen lényegében semmit nem találunk rajta, ami ne lenne a chipset szolgáltatásainak a része. A szokásos soros, párhuzamos, és PS/2 csatlakozókon kívül 2 db USB aljzatot kapunk, ami ekkoriban újdonságnak számított. A processzor órajelét kiadó FSB+szorzó kombinációt a jobb alsó sarokban látható jumperekkel állíthatjuk be. A cikk olvasói közül sokan talán nem is emlékeznek már rá, hogy régen nem a BIOS-ban kellett állítani ezeket az értékeket, de szerencsére az EPOX megoldása nagyon világos és felhasználóbarát ebben a tekintetben.

Pentium, Pentium MMX, és a ragasztott gyári hűtő

Pentium

Az első generációs Pentium processzorokat még 1993 márciusában mutatták be, és az első variánsok még nem is Socket 7-es foglalatba illeszkedtek, hanem a mára kissé elfeledett Socket 4 illetve Socket 5 aljzatokba. Az órajelek a P5 kódnevű, 800 nm-es gyártástechnológiával készült változatoknál 50 és 66 MHz között, a 600 nm-es ráncfelvarrás (P54C) után pedig 75 és 100 MHz között alakultak. Minket azonban ennek a cikknek a szempontjából az 1995-ben megjelent, Socket 7-es foglalatba illeszkedő, 350 nm-es gyártástechnológiával készült, P54CS kódnevű változatok érdekelnek, melyeknek órajele 133 és 200 MHz között változott.

Ezt a sebességet 60 vagy 66 MHz-es FSB-vel érték el, vagyis ilyen órajelű memóriamodulok szükségeltettek hozzájuk. Ezek mellé a "modern" P1-esek mellé már jellemzően SDRAM modulokat társítottak akkoriban, ám az alaplapok nagy része még az elavultabb EDO modulokat is támogatta. A processzorok 8+8 KB (adat+utasítás) L1 cache-el rendelkeztek, az L2 cache pedig még az alaplapon foglalt helyet.

Mai szemmel nézve ezek értelmezhetetlenül alacsony számoknak tűnnek, ám akkoriban igazi erőműnek számítottak ezek a gépek, és elképedve nézhettük, ahogy gyönyörűen futtatták a frissen megjelent Windows 95-ös operációs rendszert, zenét (akár nem túl magas bitrátájú mp3 formátumú fájlokat is), vagy (mai szemmel kritikán aluli minőségű, de akkoriban csodálattal nézett) videókat is lejátszanak, képeket szerkesztenek ...stb. Az ilyen jellegű multimédiás felhasználásra a Pentiumot megelőző generációk csak erős kompromisszumok árán voltak képesek.

Pentium MMX

1996 októberében mutatkozott be az MMX utasításkészletet támogató Pentium család, mely továbbra is 350 nm-es gyártástechnológiával készült, órajelek tekintetében pedig 166 és 233 MHz közötti modellek voltak elérhetők. Az L1 cache mérete 16+16 KB-ra nőtt, és a processzorok kinézete is megváltozott, a korábbi lilás árnyalatú kerámia tokozást ugyanis a modernebb (és olcsóbban előállítható) fekete színű, fémsapkával ellátott forma váltotta le.

Érdekes, hogy ez alapján azért nem 100%-osan beazonosíthatóak az MMX-es Pentiumok, hiszen bár ritkábbak, de léteznek kerámia tokozású MMX-ek, sőt modernebb tokozású MMX nélküli modellek is.

Ezek a processzorok voltak az elsők, melyekhez már minden órajelszinten aktív hűtést írt elő a gyártó. Bár a korabeli processzorhűtők mérete mai szemmel nevetségesnek tűnhet, és egy nagyobb passzív borda is képes kordában tartani a Pentiumok hőtermelését, de az akkori számítógépházakban kiegészítő ventilátorok híján gyakorlatilag semmilyen légmozgás nem volt, így jobbnak látták a gyári aktív hűtést nemes egyszerűséggel ráragasztani a processzorra.

Aki aktívan használt első generációs Pentium alapú számítógépet akkoriban (mint jómagam is), az a 3D gyorsítás első szárnypróbálgatásainak is tanúja lehetett, hiszen a legendás 3Dfx Voodoo gyorsítókártyák megjelenésével a számítógépes játékok addig soha nem látott grafikát vonultathattak fel.

Persze nem sokáig élvezhette az ember a legújabb játékok nyújtotta örömöket, hiszen ekkortájt mutatkozott a legdinamikusabb fejlődés a processzorok és a videokártyák vonalán is, a legfrissebb fejlesztések is gyakorlatilag elavultnak számítottak 1 év után, és nem az volt a helyzet, mint manapság, hogy minimális foltozgatások és átnevezések jelentik a fejlődést évről évre, és 4-5 éves modellekkel is tökéletesen játszható minden. Hatalmas ugrásokkal nőtt a teljesítmény, és ez a cikk ezt a mozgalmas időszakot szeretné bemutatni az olvasóknak.

Hirdetés

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

  • AGP-s királyok

    Nagy VGA-s cikkem első kiegészítése: az AGP-s csúcskártyák erősebb kihajtása

  • '97-es belépőszint

    Egy olcsó gép 1998-ból: Acorp alaplap, 32 MB RAM, SIS 2 MB VGA, 6x86MX és ESS hangkártya.

  • 10 éves PC-t napjaink játékaira

    Az AMD közel 10 éves platformja két processzorával végre bemutathatja, hogy mit tud néhány mai játék alatt.