Bevezető - miről is szól a cikk?

Az elmúlt 10 évben kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan ment a küzdelem a két diszkrét VGA gyártó között. A 2000-es évek végén a pár évvel korábbi ATI-felvásárlással VGA-gyártóvá lett AMD volt előnyben, az utóbbi időben pedig egyre inkább az nVidia felé billen a mérleg. Látszólag könnyű megmondani, minek is köszönhető ez a fordulat, de minél jobban beleássa magát az ember a részletekbe, annál inkább látható, hogy az okok lényegesen messzebbre nyúlnak vissza, mint a mérföldkőnek tekintett 2014-es Maxwell architektúra – még a DirectX 11-es generációnál sem tudunk megállni az oknyomozással. Végül készítettem egy óriási táblázatot az elmúlt 10 (sőt, 11) év főbb szereplőivel, és néhány tucat grafikon segítségével egész jól összeállt a kép, ami annyira érdekes lett, hogy érdemesnek tartottam egy átfogó cikket kanyarítani belőle.

Kinek szánom az írást?

Mindenkinek, akit érdekel a VGA piac fejlődése, kíváncsi a mozgatórugókra, és nem restell energiát fektetni mélyebb összefüggések megértésébe. Adottnak veszem az alapfogalmak ismeretét, és azt, hogy az Olvasó tudja, milyen főbb részekből áll egy GPU, és melyiknek mi a dolga. Strukturált irányultságú gondolkodás nélkül elég nehezen lesz olvasható az anyag, de próbáltam az összefoglalásokat úgy megírni, hogy könnyedén látható legyen, hogyan következnek az adatokból a konklúziók, megkönnyítendő azok számára az olvasást, akik nem annyira szögletesek, mint én. :)
Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy a GPU-k professzionális piacra fókuszáló képességeivel nemigen fogok foglalkozni. Tudom, hogy egyes chipek egyes kompromisszumaira azért volt szükség, mert svájci bicska jelleggel mindenre be akarja vetni őket a gyártó – de ez legyen az ő baja, ha a játékos aspektus ezt megszenvedi, akkor bizony az a VGA annyival gyengébb.

A cikk szerkezete

A következő oldalakon rettenetes mennyiségű információt fogok a kedves Olvasóra zúdítani, úgyhogy érdemes pár szót szólni arról, hogyan is épül fel a cikk.
Minden generációnak szenteltem egy oldalt (sőt, a két cég termékeinek nem teljesen párhuzamos fejlődése miatt lesz több intermezzo is), a végén a legfontosabb információkból készítettem két eléggé absztrakt összegző grafikont, és megpróbáltam levonni a fő következtetéseket – majd az utókor eldönti, milyen sikerrel. :)

A generációkat leíró oldalak a következőképpen épülnek fel:
1. Pár sorban felvázolom a termékek piaci megjelenését, koncentrálva a legrelevánsabb VGA-kra. Ahol a "legrelevánsabb" nem egyértelmű, ott körbejárom, hogy melyik delikvens a legjobb választás.
2. Röviden összefoglalom a fontosabb változásokat az architektúrákban
3. Három szakaszban elemzem a két releváns GPU viszonyát. Erről kicsit több részlet:

A paraméterek és kapacitások elemzése
Egy nagy táblázatban megmutatom mindkét gyártó előző és aktuális generációjából a legrelevánsabbnak számító VGA-ját, fizikai paramétereiket, és a legfőbb nyers kapacitásokat, mint pl. a számítási teljesítmény. Látszani fog, melyik téren mennyit fejlődtek a GPU-k, és ezekből a számokból készül egy becslés, hogy mennyivel kellene az új kártyának előrelépnie teljesítmény terén. A becslés két irányban is téved:
– Lefelé, mert nem veszi figyelembe az architektúra változásait
– Felfelé, mert nem veszi figyelembe, hogy az egységek számával nem lineárisan nő a teljesítmény

A két faktor a legtöbb esetben többé-kevésbé kiegyenlíti egymást, és igen fontos információtartalma van – ha a tényleges teljesítmény-növekedés kisebb, mint amit a kalkuláció előrevetít, akkor a gyenge skálázódásból adódó szűk keresztmetszet hatása komolyabb, ha pedig jobban nőnek az FPS-ek, akkor vagy az architektúra ugrott nagyot, vagy valamilyen szűk keresztmetszetet sikerült kiiktatni / enyhíteni. Látni fogjuk, hogy ez a kérdéskör kritikus fontosságú lesz a teljes időszak áttekintésében.

Teljesítmény és fizikai paraméterek
Egy nem éppen szerény méretű grafikonra felkerül a négy VGA-ról négy információ – a teljesítmény, a fogyasztás, a GPU mérete, valamint a GPU-t alkotó tranzisztorok száma. A teljesítményt csak relatívan tudom ábrázolni, baseline-ként mindig az előző generációs GeForce VGA-t használom. Mivel a fejben számolgatás a százalékokkal igen kevés embernek megy készségszinten, az új generációs Radeon csíkjára rátettem még két információt: az előző generációs Radeonhoz (R) és az új generációs GeForce-hoz (G) képest felvett pozíciót. Ez így leírva bonyolultan hangzik, amikor a grafikont látjuk, akkor egyértelmű lesz.

Még egy gondolat a teljesítményhez – tudott dolog, hogy a Radeon VGA-k életük során jelentősebb teljesítménybeli javuláson mennek keresztül, mint a konkurens GeForce-ok. Miután a cikk célja az architektúrák vizsgálata, a teljesítményadatokat jellemzően nem a kártyák indulásakor megjelent tesztekből vettem, hanem pár hónappal későbbről, amikor már a kilengések kevésbé voltak jellemzők. Ezért helyenként a teljesítményviszonyok nem pont úgy fognak festeni, mint a legnagyobb publicitást kapott, legjobban berögzült tesztekben – ez a különbség általában nem nagy, de pl. az R9 290X és a GTX 780 Ti esetében pont megfordítja, hogy melyik oldal nyer.

Hatékonyság
A fenti négy adatból három hatékonysági mutató áll elő, amelyek kulcsfontosságúak lesznek az elemzésekben:

A teljesítmény / fogyasztás önmagában nem annyira érdekes, viszont mivel a fogyasztás határt szab az architektúra felfelé skálázódásának (ie. lehet-e másfélszer akkora chipet építeni), ez többször is kritikus tényező lesz a 10 év során.

A teljesítmény / tranzisztort tartom a legbeszédesebb mutatónak, megmondja, hogy adott erőforrásból mit bír az architektúra kihozni. Mivel mind az egységek számának növelése, mint az órajelek határainak kitolása extra tranzisztorokat igényel, ez a mutató önállóan is jól jellemzi adott architektúra adott pillanatbeli hatékonyságát. Ennek kihangsúlyozása azért fontos, mert az egyik gyártó előszeretettel épít a jövőnek – ez pedig néha beválik, néha nem.

A teljesítmény / chipméret mutató kicsit kevésbé izgalmas. Önmagában utal arra, hogy az adott GPU milyen költségszinten gyártható – ez közvetetten érdekes a fejlődés szempontjából, én nem foglalkozom vele mélyebben. Ezen felül a teljesítmény / tranzisztor mutatóval kombinálva arra is iránymutatást ad, hogy két GPU közül melyik épül jobb a gyártástechnológiára – ahol a perf / mm2 különbség magasabb, mint a perf / tranzisztor, ott az előny.

4. Az elemzések végén levonok pár következtetést az egyes gyártók által felvett irányról, ill. arról, hogy ez milyen következményekkel jár a jövőre nézve.

A cikkben segítségemre voltak...

A rengeteg nyers adatból egész sok mindenre emlékeztem fejből, ahol nem, ott a techpowerup.com adatbázisa volt segítségemre. A mérések (mind a teljesítmény, mind a fogyasztás) a hardware.fr oldalról származnak, néhány esetben kiegészítve, ill. ellenőrizve a computerbase.de adataival. Hatalmas köszönet tehát az illető site-ok készítőinek – legelsősorban W1zzardnek, Damiennek és Wolfgangnak! :R
Az illusztrációként használt képek forrásai: prohardver.hu, techpowerup.com, gpuboss.com, gepigeny.hu, hwsw.hu, amd.com, nvidia.com, bit-tech.net, pinterest.com és persze a Wikipedia, valamint Victorinox. :)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!