Kirándulás a Dregán-tó völgyében

Autentikus vidéki környezet, lustán nyújtózkodó hegyhátak és legendáktól híres tó - ez a Dregán-völgy. – írta: Bluerainbow, 1 hónapja

Hirdetés

A Dregán-völgy (Valea Drăganului) Kolozs megyében található, 65 km-re Kolozsvártól és 80 km-re Nagyváradtól. Egyedi domborzatvilág metszéspontja, ahol a Vigyázó-hegység (Munții Vlădeasa) a Meszes-hegységgel (Munții Meseș) találkozik és völgyét átszeli a Dregán-folyó. Több irányból is könnyen megközelíthető. Mi Szatmárnémetiből indultunk Nagyvárad felé, áthaladva a Királyhágó szerpentines vonulatán. Csucsa településen át jutottunk el a nagyszebesi letérőhöz, ahol először találkozunk a Dregán-völgyét mutató irányjelző táblával. A lassan beszűkülő út mesebeli környezetben kígyózik, majd Viságmezőn (Lunca Vișagului) egyre több pisztrángos, kemping és panzió hívta fel magára a figyelmet. A település végében állt egy látványos móc parasztházikó is, mohás tetőzettel – ám a viharoknak köszönhetően mára csak romjai maradtak.

A hegyeket átszelő patakon, a Dregán-patak völgyének egyik szűk szakaszán, hatalmas duzzasztó gátat építettek. Így jött létre a Dregán-völgyi víztározó.
A patkó alakú, kétszeresen is ívelt gát a völgy legimpozánsabb látványossága.
A Romániában található 66 gát közül ez a hetedik legnagyobb, nyílásra viszont az előkelő első helyett foglalja el. 1987-ben fejezték be a gát építését, mivel a talaj nagyon sziklás volt, így eléggé megnehezítette a munkálatokat. A gát felett 200 méterre egy miniatűr várost emeltek a gátépítők és családjaik számára, akiket sajnos a munka végeztével el is bocsájtottak. Az építkezés közben két nagy betonkolosszust emeltek a nehéz gépek és csillesor állványzatához, innen öntötték be a betont a völgybe. Ezek a talapzatok most is állnak és kilátóként szolgálnak a kirándulók számára.

A gát 120 méter magas és 424 méter hosszú. Öt nyílással, két alsó ürítéssel van felszerelve, valamint tetején a vízgyűjtő irányába kiugró teraszokról lehet megcsodálni a környéket. Állandó megfigyelés alatt tartják biztonsági okok miatt, míg sötétedéskor csodálatos fényárban úszik a három soros megvilágításnak köszönhetően. A tó megfelelő időjárási körülmények mellett 292 hektáron terül el és 292 millió köbméter víz tárolására képes. A teljes vízmennyiség nagy részét a Dregán-folyó biztosítja, másik része szabadesésben, földalatti járatokon jut ide a Székelyjó hét és a Dregán két befogott mellékfolyójából, valamint a Jád felső folyásától. Az alagutak hossza kb. 26 km.

A gyűjtő vize táplálja a Körösök Elektromos Üzemének legnagyobb földalatti vízi erőművét. Vízét ezen kívül öntözésre is használják. Fontos megemlíteni azt is, hogy átadása óta a völgyben megszűnt az árvízveszély. A tó két karja 4, illetve 12 km hosszú. Festői szépségű táj, mely érzelmi kettősségét szemérmesen rejti. Mert miközben tündöklő, sokszor rezzenéstelen vízfelszínnel csalogatja a látogatókat, odalenn állandó nyomást gyakorol a gát beton és kőlapjaira. Azt mesélik, hogy nem messze a duzzasztógáttól a víz alatt Keresztpatak (Pârâul Crucii) kunyhójának falai vannak rejtve. E helyen találkoztak volna a második világháború menekülteivel a bécsi szerződés után. Tiszta időben a víztükör ezüstösen fénylik, a nap előszeretettel fürdőzik benne, míg a környező fák tükörképe teljesen átszínezi a tó felszínét.

A csipkézett partszakaszok fantasztikus látványt nyújtanak, akár a gátról tekintünk szét, akár a kifolyó melletti partszakaszról nézünk vissza. A gát előtt felfelé vezető erdészút fenyvesek között kanyarogva a régi általános iskola romjai mellett elhaladva az egyik betontömb mögött egészen az Art panzióig. Innen nyílik a legszebb panoráma a vízgyűjtőre és a környék hegycsúcsaira. Az utat követve Jádremetére érkezünk, megcsodálhatjuk a közbe eső vízesésesek és egész Biharfüredig túrázhatunk.
Az alsó úton haladva a tó partját követve találtunk rá a MOX fesztivál sátorhelyére. Minden évben többnapos zenei fesztivált rendeznek itt, a táj békés és barátságos hangulatát megőrizve.

A gáton gépjárművel megállni tilos. Áthaladva rajta viszont, szintén a tó kanyargós partját követve a másik betontömbig érkeztünk, ahol szintén páratlan kilátás nyílik a gátra, majd egész a Cserepes Erdészházig autózhatunk, ahonnan több túraútvonal is indul a közeli csúcsok meghódítására. Sajnálatos módon a 2017. szeptemberi vihar itt is látványos károkat okozott. A part és a domboldalak fáit, mintha egy óriás fésűvel tarolta volna le, vagy törte volna ketté, amiknek maradványai még mindig eltakarás alatt állnak.
A tó vize nagyon sok állatfajnak ad otthont. Találhatunk: nagy borsókagylót, álkérész és kérészek több fajtáját, küszt, márnát, ingolákat és pisztrángokat.
A mohaszőnyeggel beborított partszakaszokon pöttyös gőtével, foltos szalamandrával, sárgahasú unkával és barna varanggyal is találkozhatunk, míg óvatosságra intenek a környéken cikázó vízisiklók és viperák.

A tóban fürdőzni tilos, főleg a gát és a kifolyók környékén. Nagyon mély és rettentően hideg a víz. Ez a vidék is bővelkedik a nemzedékről – nemzedékre szálló legendákban. Ilyen legendának köszönhető a tó népi elnevezése is, midőn a sárkányok itatójának nevezik. A legenda szerint a környék összes patakja, csermelye ebben a völgyben gyűlik össze és a szirtről – szirtre repkedő sárkányok ebben a tóban oltják szomjukat.
Többször is ellátogattunk már a völgybe, felfedezni élővilágát, csúcsait, vagy csak átsétálni a gáton. Igaz, hogy sárkányokat nem láttunk, de utánozhatatlanul szép emlékképekkel gazdagodtunk. Örök pillanat marad, midőn egy zápor után kettős szivárvány ölelte át a völgyet, illetve az is, mikor a csipkézet víztükörben nézhettük a dombok mögé eltűnő naplementét.

Szöveg: Habarics Ilona
Fotó: Habarics Ilona és Zsolt

Hirdetés

Előzmények