A tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje

A hatékony piac gyönge változata azt mondja ki, hogy a múlt eseményeinek az elemzése nem alkalmas a jövőbeni mozgások megítélésére, mivel ezen információk már beépültek az éppen aktuális piaci árfolyamba. Ez azt jelenti, hogy ha a mai mozgás előre jelezné, hogy holnap fölfelé vagy lefelé indulna el az árfolyam, akkor már ma, és nem holnap lépnénk ennek megfelelően. Vegyünk egy egyszerű példát. A piac az eddigi tendenciából arra következtet, hogy egy részvény árfolyama a következő napokban csökkenni fog. Ha feltételezzük, hogy sokan így vélekednek, akkor a befektetők nem várják, meg, hogy tényleg lecsökkenjen a részvény ára, és ezzel elússzon a nyereségük, hanem még aznap elkezdik eladni az adott értékpapírt, és ennek hatására az árfolyam a jelenben fog leesni.

Ez a kijelentés nagyon érzékenyen érintette az egyik befektetői csoportot az úgynevezett „chartistákat”. Ők vonultak be úgy a történelembe, mint a szemüveges, zöld ellenzős pénzügyi szakértők, akik óriási adathalmazokból próbálták kikalkulálni a jövőt, és ezáltal megverni a piacot. Ezt a módszert nevezik technikai elemzésnek. Vegyünk egy példát erre a módszerre, és nézzük meg, hogy miért nem működik.

Mit csinálna az idősorelemző 2002.01.30-án? Látszik, hogy ennek a részvénynek volt egy ciklikus ingadozása két határérték között majdnem egy teljes hónapig. Tételezzük fel, hogy a vizsgált időszak előtt az árfolyamok a táblázat nyitóértékénél alacsonyabbak voltak. Ezalatt az egy hónap alatt a két szélsőérték ~10 és ~27 között ingadozott az árfolyam. A 10-es értéket 01.30-án törte át. Ebből a technikai elemző arra következtet, hogy nyilván tovább fog esni, hiszen egy hónappal ezelőtt is a 10-es érték alatt volt. Ezt az elvet követve elad.

Tény, hogy így kiküszöbölte a veszteséget, csak, ha éppen egy trendváltás előtt állt az árfolyam, és a rákövetkező napokban kilő, akkor viszont az elemző nagy haszontól esett el. Sőt nem csak az árfolyam nyereségtől esik el ekkor a chartista, hanem súlyos közvetítői díjakat is ki kell fizetni, ami tovább rontja a mérlegét. Ez a gyakorlati példa azt szemlélteti, hogy bizony pusztán technikai elemzéssel nem lehet hosszútávon megverni a piacot, hiszen a részvények „bolyonganak” és nem tükrözik saját múltbéli teljesítményüket.

Egy másik teszt a hatékony piacok gyenge szintjének mérésére a napi árfolyamok közötti korreláció mérése. Itt azt vizsgáljuk, hogy egy részvény (x-1). napon lévő teljesítménye mennyiben magyarázza az x. napi teljesítményét. A következő táblázat valós részvények statisztikai adatait tartalmazza valós értékpapírokról. A táblázat két oszlopa a napi hozamok és az adott napot megelőző 5, illetve 10 nap átlagos hozama közötti korrelációkat foglalja össze.

A statisztika korreláció szabálya szerint a -0.25 és 0.25 közötti értékek nem mutatnak kapcsolatot, azaz fenn áll a korrelálatlanság esete. Ha megnézzük a táblázatunkban szereplő értékeket, akkor tisztán kivehető, hogy a „legjobban korreláló” értékpapír is messze van a korreláció közepesen erős szintjétől. Ezt a szintet 0.25-től tekintik, úgy a statisztikusok, hogy érdemben lehet gyenge pontosságú becsléseket adni a jövőre vonatkozóan. A mérésből viszont kiderül, hogy ilyenről jelen esetben szó sincs, így ez a vizsgálat határozottan alátámasztotta a bolyongás elméletét, azaz kimondhatjuk, hogy a részvények múltbéli mozgása nem magyarázza a további teljesítményüket, előre becsülni ezzel a módszerrel nem lehet az értéküket.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!