Legendák szurdoka – A Tordai-hasadék

Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványossága, a könnyen bejárható, jól kiépített kanyon csodaszép túrázóhely. – írta: Bluerainbow, 1 hónapja

„A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek oromzata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.”– Jókai Mór: Egy az Isten

A Tordai-hasadék a Torockói-hegységben található, pár km-re Torda városától. Eredetét tekintve egy nagyobb, beszakadt barlangrendszerből jött létre, amit a benne munkálkodó Hesdát-patak mélyített és szélesített ki több ezer éven keresztül, míg elnyerte mai formáját. A hasadék még a mezozoikumban keletkezett, vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken, a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között. 1938 óta védett terület.
Számos legenda fűződik a hasadékhoz, keletkezését például isteni csodának tartják. Szent László királyt és seregét nagyszámú kun harcos üldözte. A király Isten segedelméért imádkozott, amikor a magyarok előtt a gigantikus sziklatömb kettéhasadt. A király katonáival épségben átjutott, míg üldözőik mind a szakadékba estek. A király lovának patkónyoma még ma is látható a hegytetőn, a Patkóskövön.

Szatmárnémetiből indultunk Tordára. A főúton Szentmihály felé haladunk, majd Mészkő falu felé jobbra kanyarodva rátérünk egy kavicsos bekötőútra. Egészen a hasadék bejáratig lehet haladni a gépjárművel, és a szomszédos menedékház előtt parkolóhelyet is találhatunk. Már messziről látni a hatalmas sziklákat, s ahogy közeledünk, úgy nő bennünk a kíváncsiság Erdély legnagyobb turisztikai látványossága iránt.

A túra egy nagyon könnyű, kellemes erdei sétával kezdődik. Bár a látvány magáért beszél, látni és érezni, hogy ezen a helyen naponta több száz, vagy ezer ember is megfordul, akiknek nyomai óhatatlanul is beleégnek a környezetbe. Az alpinisták a hatalmas sziklafalakat célozzák meg, míg mások csupán a kirándulás kedvéért látogatnak el ide. Az első benyomásunk az volt, hogy sokan nincsenek tudatában, hogy a Tordai-hasadék gyakorlatilag egy szakadék, mely önmagában is veszélyes, hát még megfelelő felszerelés nélkül.

Az erdei sétát függőhíd követi, mely átvezet a patak másik oldalára. Látványos az emelkedő, ahogyan a vízpart mellől egyre magasabbra jutunk a sziklafal peremén. Az eső és a sok látogató nemcsak élesre, de tükörsimára, csúszóssá dörzsölte a köveket. Először elhaladunk a Sárga-torony mellett, ezt követi a 200 méter magas Falkolosszus, melyet sima lapos oldaláról ismerhetünk fel.

Itt nincs helye a kapkodásnak és tolongásnak. A néhol alig 50 centi széles párkány megköveteli nemcsak a természet, de embertársaink iránt is a tiszteletet, hogy egymásra figyelve, óvatosan és rendezetten haladjunk előre. Újabb híd következik, mígnem elérünk a hasadék közepe táján található Csorgóhoz. Szép látvány, ahogy a mohás köveken megtisztulva kristálytiszta víz csordogál szomjoltóként.

A hasadéknak körülbelül a felénél elérjük a Danila-tavat, ahol tulajdonképpen a patak kiszélesedik, és álló víztükörnek tűnik a lassú folyása miatt. A tó után a Kis- és Nagy-Balika-barlangok következnek. A régiek szerint a barlangot tündérek lakták, akik közül egy beleszeretett az állatait legeltető pásztorfiúba. Mivel ez a tündéreknél tiltott volt, a tündér kővé változott, amely kőoszlop most is ott magasodik a barlang fölött. De ezen barlangok bújtatták el Balika román betyárt is, aki a szabadságharc ideje alatt a labancok elől menekült. Más népi hiedelmek szerint Dárius kincse van eldugva a Tordai-hasadék Kéményseprő barlangjában. De kincset rejt a Tündérvár barlang is, hiszen a monda szerint minden évben Szent György nap éjjelén megnyílik, és tündérek röppennek ki a ragyogó kincsekkel.

A hasadék végén a meredek sziklaszirtek elfogynak és barátságos kis rétre érünk. Itt eldönthetjük, hogy visszajövünk a patak mentén, vagy a piros turistautat választva fölkapaszkodunk a hasadék peremére és a turistaúton a sziklák peremén térünk vissza kiindulópontunkhoz.
Maga a hasadék 1270 méter hosszú összesen. Végig jól kiépített az útvonal, a veszélyesebbnek tűnő részeken láncok biztosítják a továbbjutásunkat. A Tordai-hasadék 32 barlangot rejt, ám ezek közül csak 12 több mint 6 méter hosszú. A legnagyobb a 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas Porlik-barlang, leghíresebbek pedig a Kis- és Nagy-Balika-barlangok.

A hasadékot 1983-ban természeti rezervátumnak nyilvánították. Flórája és faunája országunkban a legszínesebb, a 3500 növényfajból 997 található meg itt. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a különlegességnek számító harmadkori, jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is. Ezek közül egyesek nagyon ritkák: vad fokhagyma, egyfajta vadon élő szegfű, a gyantácska, valamint az égéséről híres ördögszem, amelynek káros hatása a bőrön két évig is eltarthat. Állatvilága is nagyon gazdag és egyedi. Itt látható a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár, szirti sas és fülesbagoly, valamint több különleges pillangóféle. A hasadék szikláin gyakori a fali gyík, a patak melletti erdő jellegzetes kétéltű faja pedig az erdei béka.

A szurdok végében állva, letekintve a rétre és a patakra, föltekintve a hatalmas sziklaoszlopokra, azon elmélkedtünk, hogy milyen csodálatos a természet teremtő és formáló ereje. Végigjárni ezt a legendás vidéket nemcsak kirándulás, de egyben tanulás és tiszteletadás. A Tordai-hasadék minden Erdélybe utazó számára kötelező látványosság és maradandó élmény.

Szöveg: Habarics Ilona
Fotó: Habarics Zsolt
Két barangoló
Facebook oldalunk
Google+ oldalunk

Azóta történt

Előzmények