Linux a mindennapokban: Manjaro KDE

Professzionális, felhasználóbarát, naprakész, rugalmas disztribúció - terminál használata nélkül is! – írta: Dave™, 6 éve

Kezdeti lépések

Telepítés után célszerű átfutni a beállításokat, esetlegesen hiányzó drivereket és a rendelkezésre álló frissítéseket. Ehhez nyújt segítséget a Manjaro beállítások, amely többek között tartalmazza a hardverkonfigurációs és kerneltelepítő eszközöket, de lehetőséget nyújt a lokalizációs beállítások megváltoztatására és néhány egyéb beállításra. Részletesebben az első kettővel foglalkozom, mivel minden más elérhető az asztali környezetből is, viszont ez a két eszköz Manjaro-specifikus és nagyban megkönnyíti a driverek és az új kernelek telepítését.

Az MHWD a Manjaro Hardware Detection rövidítése, vagyis ez az eszköz hivatott felismerni a különböző hardverelemeket, legyenek akár belső, akár külső eszközök. Alapértelmezetten automatikusan telepíti a nyílt drivereket, de lehetőségünk van a zárt meghajtók telepítésére is (elsősorban videokártyák esetében). Emellett megjeleníti a hardveres konfigurációt, lehetőséget nyújt driverek könnyű eltávolítására valamint támogatja a hibrid grafikát (pl. Nvidia Optimus).

Másik hasznos eszköze a Manjaro beállításoknak a kernelek, ami a különböző kernelek telepítését teszi lehetővé egyszerűen. A kernelek biztosítják többek között az új hardverelemek megfelelő működését, valamint hibajavításokat, vagy új szolgáltatásokat is tartalmazhatnak, így érdemes naprakészen tartani a rendszer magját is. Egyszerűen, grafikus felületről telepíthetünk újabb kerneleket, és távolíthatunk el régieket. A rendszer egyaránt figyelmeztet az új kernelekre, valamint a már elavult, nem támogatott kernelek eltávolítására is. A Manjaro alapértelmezetten LTS, vagyis hosszan támogatott kernelekkel kerül telepítésre, de lehetőségünk van mindig a legújabb, akár valós idejű kernelek telepítésére is.

Ha a hardverelemek és a kernelek is rendben vannak, célszerű lefuttatni a frissítéseket is, amiből néhány szinte biztosan akad, hiszen rolling rendszerű disztribúciót használunk. A frissítéseket egy kis villogó piros, vagy sárga Octopi figura (a Pac-Man "polipja") jelzi az értesítési területen. A piros a belső tárolókhoz tartozó csomagokat, a sárga pedig a külső tárolók frissítéseit jelzi (lásd fenti kép). Erre jobb gombbal a rendszer frissítése opciót választva indíthatjuk a frissítések telepítését, amit az Octopi fog elvégezni. Itt lehetőségünk van az Octopin belül, grafikusan, vagy a terminálban futtatni a frissítések telepítését (hibakeresési vagy egyéb okokból). A frissítések telepítése után következhet a szükséges szoftverek telepítése, ami szintén az Octopi segítségével történik.


Keresés a belső tárolókban...

Az Octopi az egyik legerősebb pontja az egész rendszernek, bár ezt csak az érzi igazán, aki korábban innen-onnan kényszerült összevadászni a szoftvereit. A belső tárolókban ugyan rengeteg minden megtalálható (a Manjaro saját tárolókat használ, nem az Arch-ét), viszont sok minden nem, ezeket viszont nagy többségében (szinte kivétel nélkül) megtaláljuk az Arch User Repository-ban, rövidebb nevén az AUR-ban. Ha tudjuk, mit keresünk, egyszerű dolgunk van, viszont ha az adott szoftver nem érhető el (például mert nincs linuxos variánsa), érdemes szétnézni az alternativeto.net oldalon beírva az adott szoftvert a keresőbe és megnézni, milyen Linuxra is elérhető alternatívái vannak. Egy példa az Adobe Photoshop alternatíváira.


...és az AUR-ban

Ez némileg hasonló logikát követ, mint Ubuntu esetén a PPA-k, vagyis személyes tárolók, de minden központilag hozzáférhető, naprakész (!) és könnyen kezelhető. Ehhez nyújt segítséget az Octopi, a Manjaro KDE "csomagkezelője" (valójában csak egy grafikus felület hozzá), ahol egyaránt lehetőségünk van a belső tárolóból telepíteni (alap keresés), valamint az AUR-ból. Az AUR engedélyezéséhez először telepítenünk kell a "yaourt" nevű csomagot Octopiból, majd bezárva és újra megnyitva az Octopit engedélyezni kell a beállítások/AUR fülön (a yaourt opciót), valamint, ha szeretnénk egyszerűsíteni az életünket, kapcsoljuk be a -noconfirm kapcsolót, így nem fog minden lépésnél megerősítést kérni. Az AUR telepítések/frissítések a termiálban futnak le, de a fenti kapcsoló engedélyezésével csak a jelszót kéri be a rendszer, illetve miután végzett, meg kell nyomnunk valamelyik billentyűt a bezáráshoz. Ha mindezekkel megvagyunk, az AUR-ban való kereséshez meg kell nyomni a kis zöld UFO fejét, ezután a rendszer csak az AUR-ban keres, ha ismét a belső tárolókban szeretnénk keresni, akkor ismét nyomjuk meg az AUR ikonját. Megjegyzés: a belső tárolókhoz képest az AUR mindenképpen kockázatosabb forrás, ahogyan bármilyen, külső forrásból beszerzett szoftver az lehet, ezért az Arch közösség értékelési rendszert alkalmaz, de az AUR-ban rákeresve magunk is ellenőrizhetjük a véleményeket. Alternatív megoldás szoftverek telepítésére a KDE szoftverboltja, a Discover, ez némileg hasonló mint a többi disztribúció látványosabb szoftverboltja. A Discovert szintén az Octopiból tudjuk telepíteni

Végül érdemes szétnézni a beállítások között, mert rengeteg lehetőséget kínálnak akár a kinézet, akár a működés testreszabásában.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • MX-Linux 19

    Egyre többen használják az MX-Linuxot, de nagyon sokan nem ismerik a benne rejlő lehetőségeket.

  • Linuxon nem lehet játszani?

    Ha játszanál, akkor nincs élet a Windowson túl? Hála az open-source fejlesztőknek, van!

Előzmények

  • Fedora 26 (5. rész)

    A Fedora egy olyan, a közösség által fejlesztett operációs rendszer, ami Linux kernelt és GNU programokat használ.

  • Linux a mindennapokban

    A bő egy év Ubuntu-használat után a legkevésbé sem hiányzik a Windows, és kiváltképpen a 10-es nem.