Bevezető, mérföldkövek: D1, D100

Nem a Nikon készítette az első digitális tükörreflexes fényképezőgépet, de 15 éve ők dobták piacra az elsőt olyan árcédulával, használhatósággal és képminőséggel, ami valós alternatívaként lépett fel a filmes technológiával szemben, és megmutatta, hogy az addig csak drága játékszernek tekintett és lenézett technikában van potenciál.
Az utólag „digitális áttörésnek” aposztrofált korszakban tehát a japán vállalat úttörő szerepet vállalt, és azóta is azon dolgozik, hogy ott is maradjon.

Mérföldkövek, fontosabb kamerák

1999 – D1

Kezdésként egyből a profi felhasználókat célozta meg a cég. A D1 az első tisztán Nikon gyártású DSLR, és az első igazán „használható” DSLR volt a piacon, nyomatokhoz elegendő felbontással (2.7 MP), kellő sebességgel (4.5 kép/mp), 5000 dolláros árcédulával. Ennek megfelelően vállalkozó szellemű sajtófotósok kezdték el használni, akik a gyermekbetegségek (gyenge akku, nehéz menürendszer) ellenére elősegítették a technológia indulását. A filmes világról való átszokást segítendő, a Nikon tulajdonképpen fogta az akkori csúcsgépe, az F5 vázát, és átalakította digitálisra. APS-C méretű szenzor, Nikon nyelven DX. A profi szegmens jellemzői azóta is változatlanok: nagy és biztosan fogható váz, képminőség fontosabb a felbontásnál, gyorsaság mindenek felett (igaz a felbontással és a sebességgel többször „játszadoztak” egymás rovására, de erről majd később..)

2002 – D100

A profi széria folytatásai (D1H, D1X) után a Nikon lépéskényszerben volt az időközben megjelent Canon riválisok (D30, D60) miatt, de a gyártási költségek csökkenésével a technológia kiterjesztése szélesebb közönség felé amúgy is érdekükben állt. Az igényesebb és vastag pénztárcájú hobbifotósoknak készült D100-zal mai szemmel a „haladó” szint jött létre a termékpalettán belül. Kezdőáron 2000 dollárt kellet leszurkolni a 6 Mpx-es szenzorért és 3 kép/mp sebességért, 2 évvel később viszont már csak feleannyit.
Korabeli leírás szerint „a D100 elegendően profi ahhoz, hogy a legfontosabb alkalmakkor is használjuk, ugyanakkor kicsi és könnyű ahhoz, hogy bárhová magával vigye az ember”. Valóban üdítően könnyű volt a 700 g-os D100 a D1 széria kilón felüli súlyához képest.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!