Alapjáraton és kis tuninggal

Miután megnéztétek az “aktfotókat” az előző oldalon, nézzük meg belülről is a gépünket! A processzor alapjáraton 3,4 GHz-en ketyeg, az AMD X4 Phenom II 965 volt a sorozatának a legerősebb tagja, amikor megjelent 2009 vége felé. 2010-ben és 2011-ben később aztán több erősebb változatot is kiadott az AMD kisebb ráncfelvarrással, ami főként magasabb alapórajelet jelentett. Viszont amikor megjelent a sorozat, mégis csak a 965 volt a csúcs CPU. A legtöbb olvasónak nem hiszem, hogy kell mondanom, de egy ilyen 11 éves CPU kora és architektúrája ellenére még a legtöbb átlagos felhasználót bőven ki tudja szolgálni. Játékoknál már azért más lehet a helyzet. Nyers erőben még sok mindent elfuttathat, de mivel az utasításkészletéből elég sok minden hiányzik, így akadhat egy-két játék, amelyek nem indulnak el rajta.

Az Asus M4A785TD-V EVO alaplap megjelenésekor a középkategóriában indult, hát azóta sem lett jobb. Viszont a VRM téren szerintem nem egy rosszul felszerelt kártya, ami kell is a 965-ös Phenom 125 Watt-os fogyasztásához. Plusz pont még a PCIe 2.0 a kék 16x-os foglalaton és a korrekt hűtőbordák.

Jöjjön a tuning! Őszinte leszek, én ehhez nem igazán értek és sajnos türelmes természetű sem vagyok, ezért nem néztem kellően utána a CPU pontos túlfeszelésének. Ez azt jelenti, hogy szinte majdnem mindent a BIOS-ban Auto-ra állítottam be és a csak a CPU szorzót és a CPU vcore-t állítgattam. Ennek köszönhetően (csak) 4 GHz-re sikerült stabilan túlhajtani a chipet. Olvastam, hogy hozzáértő, pontos és megfelelő tuninggal akár 4,2-4,3 GHz-et is ki lehet hozni a chipből, vagy akár többet is, ha az ember szerencsés volt a szilícium lottón és van otthon jó kis kúthűtése, mint a Bacsis úrnak.

Gondolkodtam egy ideig, hogy készítsek-e egy összeállítást szintetikus tesztekről, hisz azok nem túl sok képet adnak a valós felhasználási élményről. Végülis úgy döntöttem, hadd jöjjenek, mivel az alap és a túlfeszelt CPU közti különbség megmutatására is jók lesznek. Másfelől ezek a tesztek ha nem is reprezentálják igazán a processzor valós felhasználását, feladatukat mégis ellátják: képet adnak a chip teljesítményéről, amit aztán össze lehet vetni más CPU-val, vagy órajel beállítással.

Lássuk hát a táblázatot:

A Userbenchmark megbízhatatlanságáról az utóbbi egy évben egyre többet lehet olvasni. Mivel nem igazán vagyok szaki a témában, így ebben nem nyilatkoznék, alapvetően a könnyű használhatósága miatt mértem vele az alap és OC közti külömbséget.
Minden tesztet háromszor futtattam le és átlagoltam az eredményeket, csak hogy biztosabbak legyenek azok. Azt azonnal láthatjuk, hogy túl sokat nem kaptunk a tuninggal. A teljesítmény növekedés a különböző tesztekben 1,4% és 18% között ugrált, az összes eredményt átlagolva 14,4%-os növekedést értünk el. Ez szerintem nagyjából fedésben van magával az OC mértékével is, ami 17%-ot jelent az órajelek között.
Hogy mit is jelent ez játékok terén, azt mindjárt meg is nézzük.

A Radeon Settings-en belül megpróbáltam túlhajtani a videokártyát is, de nem tudtam egy beállítást sem elérni, ami stabil lett volna. Ez elsősorban hozzá nem értésem miatt lehet, másfelől pedig az ASUS R7 260X OC, ahogy a nevében is van, már gyárilag túlhajtott modell, így egyébként sem lehet benne túl nagy mozgástér további OC-nak.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!