Falkland-szigetek

A Falkland-szigetek az Atlanti-óceán déli részén elhelyezkedő kis szigetcsoport, a Tűzföld szomszédságában. A szigeteken fehér sziklákon és pingvineken kívül semmi sem volt, kiaknázható erőforrása nincs. Ellenben kereskedelmi támaszpontként hasznot tud hajtani, ezért gyakorlatilag a szigetek első telepeseinek megérkezése óta hatalmi vetélkedés középpontjában állt az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és Argentína között, de 1833-tól 1982-ig folyamatosan a brit koronához tartozott.

Argentína a II. világháborúban semleges volt, erős brit befolyással, végül egy hónappal az európai háború vége előtt hadat üzentek a tengelyhatalmaknak - erőteljes amerikai nyomásra. Ezidőtájt Arturo Rawson tábornok vezette az országot, aki 1943-ban puccsal eltávolította Ramon Castillo demokratikusan megválasztott kormányát. Rawson diktatúrája alatt a Munkaügyi Minisztériumot egy relatíve ismeretlen, Juan Peron nevű ezredes vezette. Peron villámgyorsan emelkedett a politikai ranglétrán, 1944-re már ő vezette a Védelmi Minisztériumot. Mind a katonai, mind a konzervatív táborban riválist láttak benne, ezért 1945-ben lemondatták, majd börtönbe zárták, de az elégedetlenkedők nyomása miatt hamarosan szabadlábra helyezték. 1946-ban aztán földcsuszamlásszerű választási győzelmet aratott mint a Munkáspárt jelöltje. Peron államosította a stratégiai iparágakat és szolgáltatásokat, javította a béreket és a munkakörülményeket, kifizette a teljes külső adósságot és állítása szerint közel teljes foglalkoztatottságot ért el. Szorgalmazta, hogy a kongresszus 1947-ben törvénybe iktassa a nők választójogát, és szociális segélyrendszert dolgozott ki a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegei számára. 1950-ben a gazdaság hanyatlani kezdett, részben a kormányzati kiadások és a protekcionista gazdaságpolitika miatt. Mielőtt azonban túlságosan is romantikusnak festeném le Peront, ő pontosan ugyanúgy háborút viselt a politikai riválisok, az ellenzékiek, vagy éppen az értelmiségi rétegek ellen - fenyegetésekkel, fizikai erőszakkal és zaklatással. Peron rendszere végül 1955-ben elbukott, ő pedig spanyolországi száműzetésbe vonult. Ezután több vezető és kormány váltotta egymást több-kevesebb sikerrel, Peron is többször visszatért a hatalomba, 1974-es halála után a felesége lett az ország elnöke. Isabel Peron elnöksége alatt Argentína politikai és szociális rendszerei összeomlottak, évtizedest instabilitást előidézve, végül a Jorge Rafael Videla tábornok vezette katonai junta 1976-ban leváltotta. A junta leállította a Kongresszust, elbocsátotta a bírókat a Legfelsőbb Bíróságból, betiltotta a politikai pártokat és a szakszervezeteket, eltüntetett mindenkit, akire csak rávetült a baloldali szimpátia gyanúja. A diktatúra több ezer embert ölt meg, miközben a gazdasági kilátások is egyre romló tendenciákat mutattak; a junta, érzékelve, hogy az elégedetlenség erejét külső ellenség felé kell fordítania, 1982 tavaszán elfoglalta a brit felségterületnek számító Falkland-szigeteket és South Georgia-t.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!