Pánikbetegségem története

Bevezetés

Üdv!

A cikk megírásakor 24 éves vagyok. 24 év alatt nem tapasztaltam olyan dolgokat, amiket az utóbbi fél évben sikerült, és amik életem legrosszabb élményei közé sorolok. Idén januárban kezdődött az egész... vagy talán decemberben? Vagy még korábban...?

Először is leírok 1-2 előzményt, amik csupán tünetek, talán lehet valami összefüggés köztük... de a kiváltó okokat nem boncolom, most nem az a lényeg. Úgysem lehetek biztos benne, hogy azok a dolgok, amik történtek velem, vagy amik szerintem okozhatták ezt a betegséget (mert igen, ez egy betegség, amit kezelni kell!), tényleg felelősek érte.

A cikk lényege, hogy egyrészt erőt adjak a sorstársaknak, ugyanis le lehet győzni ezt a dolgot. Mondom ezt úgy, hogy még nem lábaltam ki belőle teljesen, de sokkal jobban vagyok, mint év elején, és úgy érzem és reménykedek benne, hogy ez továbbra is csak javulni fog.
Másrészt szívesen veszek mindenféle véleményt, javaslatot, leginkább olyanoktól akik saját bőrükön tapasztalták meg ezeket a dolgokat. Ezekből sosem elég, pedig már jópár fórumot olvastam ezzel a témával kapcsolatban, többek között az ittenit is.

Megrökönyödve tapasztaltam a netes kutatásaim során, hogy mennyi ember, már milyen fiatalon, tinédzser korban élt át pánikrohamot, vagy lett pánikbeteg. Fontos tudni, hogy attól hogy pánikrohamod lesz, még nem vagy pánikbeteg, az sokkal komolyabb dolog és nagyobb szívás. Pánikrohamot valószínűleg mindenki átél egyszer élete során, enyhébb vagy durvább tünetekkel. Idézve kowk-ot:

na bezzeg egy vasarnap delelott menj be a surgossegire, televan 16-25 eves fiatalokkal, 2 centis puppilaval, akik arra panaszkodnak, hogy
a.) a bordaja kilyukasztotta a tudejet
b.) 4 oraja folyamatosan infarktust kap
c.) agyverzest kapott

De most nem csak a túlzott koffein- és/vagy alkoholfogyasztás által előidézett rohamokra gondolok, hanem bármi más által okozottra.

Kezdjük először is régebbi dolgokkal, amiket azért tartok fontosnak leírni, mert a pánikbetegség és a szorongás között erős kapcsolat van, és régen is volt már 1-2 tünetem, amik a szorongás számlájára írhatóak elvileg.

90-es évek első fele

Röviden szót ejtenék arról, hogy mikor kisgyerek voltam, sikerült összeszednem egy szalmonella-fertőzést, aminek szövődményeként tej- és tojásallergiás lettem, egy időre legalábbis. A tojásallergia rövidebb idő alatt elmúlt, mint a tejes. Nagyon halvány emlékképeim vannak az egészről. Évekkel később is voltak hasmenések, de arra pl. nem emlékszem, amit az orvosi papírjaim között olvastam, hogy lesápadtam és remegtem is, ha tejet kaptam. Durva.

És hogy miért írtam ezt most le? Hát azért, mert a szorongásnak sokféle testi megnyilvánulása van, a hasmenés is ilyen. És nekem sajnos néha gondot okoz eldönteni, hogy vajon most valamiféle szorongástól volt hasmenésem, vagy a kajában volt valami, vagy a tej nem stimmel még mindig... annyit állíthatok, hogy végül valahogy a tej allergiám is elmúlt. Bár azt nem tudom, hogy most mi lenne, ha tejet innék, mert a tejet nem szeretem az íze miatt, ezért inni nem szoktam... de késő általános iskolás koromra már olyan szinten panaszmentes voltam, hogy bármit ehettem, és bizony ettem is mindenféle tejes meg tojásos dolgot, nem volt már problémám belőle. Na haladjunk tovább.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!