Pánikbetegségem története

Pszichoszomatikus tünetek megjelenése

2005

Ekkor volt azt hiszem az első olyan hasmenésem, ami akkor jelentkezett, mikor kialvatlan voltam. Bár akkor még nem tudtam összekötni a két dolgot, így visszaemlékezve úgy érzem, az is amiatt volt. Hajnali felkelés, reggelizés, utána rövid idő elteltével hasfájás és hasmenés. Bár csak egyszer vagy kétszer jelentkezett nyáron, ráfoghatnám valami étellel kapcsolatos dologra, de későbbi tapasztalataim alapján nagyon gyanús, hogy pont akkor jött, amikor a sulihoz képest is korán keltem.

2006

Tünetmentes voltam, holott stresszesebb év volt több szempontból is. 18 éves voltam akkor. Az érettségi utáni nyáron volt olyan, hogy nem feküdtem le aludni éjjel, úgy mentem másnap reggel munkába, mégsem voltak hasi meg egyéb tüneteim se, csak iszonyatosan fáradt voltam. Ja és abban az időben még egyáltalán nem kávéztam, úgyhogy ilyen segítséggel sem tudtam élni, bár azt mondom, jobb is. :)

2007

Itt újra volt olyan nyáron, hogy amikor a szokásosnál korábban keltem (és a késői lefekvésből adódóan kialvatlan voltam), akkor otthonról elindulás előtt hasmenés. Ebben az évben kezdtem el kávézni, de csak délutánonként ittam egy erősnek nem mondható adagot. De nem minden nap, úgyhogy egyáltalán nem vittem túlzásba. Aztán ősszel elkezdődött az egyetem, én meg első nap is úgy mentem egyetemre, hogy gyorsan húzás be a WC-be, mert már otthonról elindulva éreztem, hogy nem jó a hasam, emlékszem micsoda kínokat éltem meg, mikor a villamosról leszállva még odáig kellett gyalogolni az épületig, a végén minden egyes lépésnél biztos voltam benne hogy most csinálom össze magam. De aztán semmi ilyen nem történt, "épségben" bejutottam a WC-be. 2 haverom mondta is nekem, hogy na, felavattam a WC-t. :D Csak aztán később ez egyáltalán nem volt vicces: a reggeli hasmenések megszaporodtak, hétvégén persze nem volt. Aztán az egész átment gyomorégésbe: mikor megszűntek a hasmenések, egy új időszak vette kezdetét: égett a gyomrom, hányingerem volt. Olyannyira, hogy leszoktam a reggeli evésről, mert reggelente a villamoson már kezdtem biztos lenni abban, hogy elhányom magamat. A tea és a kávé nyilván nem tett jót az egésznek, ezért leszoktam róluk. De a reggeli tünetek megmaradtak. Az a furcsa az egészben, hogy amikor már benne voltam eléggé az első félévben, lehetett mondani, hogy a stressz miatt vannak a tüneteim, hiszen a tanulmányi eredményeim nem voltak túlzottan jók (másnak se persze, nyugtatgattam magamat), no de az egyetem első napján hol beszéltünk eredményekről?! Pedig bizony már akkor is volt hasmenésem, amit már hozzá tudtam kötni a kialvatlan állapothoz. Első félévben nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ha nem alszok rendesen, akkor abból reggel hasmenés lesz.

Az már csak egy külön sztori, hogy ez átalakult gyomorbántalmakká. Volt, hogy ZH alatt égett iszonyatosan a gyomrom, egyszerűen már nem bírtam, ezért elővettem szendvicset és csak a kenyér részét ettem belőle, hogy felszívja a gyomorsavat. Nos az első falatnál lett egy erősebb gyomor összehúzódás, de aztán csak lent maradt, és utána már jobb lett szerencsére, tudtam enni. A gyomrom baromi érzékeny lett. Olyan szinten, hogy volt olyan eset, mikor autóban ültem és a hepehupás földúton ahogy hintázott a kasztni, úgy erősödtek-gyengültek a gyomrom fájdalmai is. Egyszer egy pénteki napon barátnőmnél voltam. Letudva a heti fáradalmat, ledőltünk kicsit szundítani, mert mindketten baromi fáradtak voltunk. Később arra ébredtem fel, hogy ég a gyomrom, aztán remegni is elkezdtem. Fantasztikus volt, de nem úgy remegtem, mintha egy kicsit kimerült lettem volna, hanem mint amikor az embernek hidegrázása van - fázni persze nem fáztam. Aztán kis idő múlva elmúlt. Időközben persze elmentem kivizsgáltatni magamat. Volt 1-2 vizsgálat, valamint laktóz- és gluténérzékenységi tesztek is, de az egésznek az lett az eredménye, hogy semmi bajom nincs, és valószínűleg a stressz az oka. Az orvos IBS-t állapított meg. Engem továbbra is az zavar, hogy egyetem első napján is miért jött elő? Vártam az egyetemet, nem kényszerből mentem oda. Nem stresszeltem magamat. Továbbra is az volt az egészről a véleményem, hogy ha nem alszok eleget, akkor ilyen problémáim vannak, noha az érettségi utáni OKJ képzésen is átlag 4-5 órákat aludtam csak, esetleg megtoldva kis délutáni szundítással, mégsem volt akkor egyszer se hasmenésem, viszont végig kialvatlan voltam, tisztán emlékszem. Na mindegy.

Az egész mizéria elmúlt akkor, amikor eljött a vizsgaidőszak... igen, szóval amikor az egyetemisták igazán stresszes időszaka jött, megszűntek a tüneteim. Mégpedig pont azért, mert nem kellett korán kelnem. A saját tempómban alakíthattam a napjaimat, és csak vizsgákra jártam be. Persze vizsgadrukk volt bennem, és nem minden vizsga sikerült elsőre, mégsem volt se hasmenésem, se gyomorégésem. Mindenesetre felszabadultabb voltam, mivel a tünetek elmúltak, olyannyira, hogy a 2. félévben már első sem jöttek. Ennek az okát nem tudom, pedig ugyanúgy korán kellett kelni. Mindenesetre engem nem érdekelt tovább a téma, úgy éreztem visszatértem a régi kerékvágásba hasilag és egészséges vagyok, bár magyarázatom azóta sincs arra, hogy miért kellett az első félév szorgalmi időszakát ilyen problémákkal végigszenvednem.

2009

Ekkor már rendszeresen ittam kávét. Naponta kettőt: egyet reggel, egyet késő délután. Azt hiszem, ekkor mentem el kardiológiára. A szívemmel soha nem volt semmilyen probléma, viszont ebben az évben kezdtem el olyat érezni, hogy néha, nyugalmi helyzetben mintha duplán vagy egy nagyobbat dobbant volna. Kiderült, hogy semmi bajom, az egyik billentyűm nem zár tökéletesen és ezért néha extrasystole-m van, ami egyébként rengeteg fiatalkorúnak van, csak nem mindenki figyel fel rá ennyire és későbbi életkorban normalizálódik. Egyébként azt vettem észre, hogy a Magne B6 mérsékli a tüneteket, amit egyébként azért kezdtem el szedni, mert nyaranta néha begörcsölt a lábam hajnalban, és ezért 2006 óta minden nyáron Magne B6-ozok, ami egyébként segített megszüntetni a görcsöket.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!