Philips Freevents X69 subnotebook

Nem az, aminek látszik. Ugyanakkor kicsi, csendes, (majdnem) szuper a kijelzője, SSD-vel szinte száguld. – írta: Exian, 2 hete

Bevezető

Az úgy volt, hogy.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ott nem van. Volt egyszer egy ott nem volt.

Philips Freevents X69HU

Nagyjából ezt éreztem, amikor először a kezeim közé került a címben szereplő Philips Freevents X69 masina. Azért került hozzám, mert a gazdája, egy kedves ismerősöm megkért, hogy rakjam rendbe, mert már minden baja volt, lassú, akadozik, fagyogat, hiába volt éppen nyár.

Találtam olyan problémákat a gépen/géppel, amikre úgy gondoltam, legjobb, ha a gyártóhoz fordulok.

Na és itt ért az első meglepetés és a fenti érzés, hogy "hol volt, hol nem volt" ez a gép, merthogy a Philipsnél kvázi semmit sem tudtak róla.

Nem túl hosszadalmas nyomozás után kiderült, hogy ezt a gépet bizony nem a Philips gyártotta, csupán megvették a licenszt és csak a saját márkajelzésükkel felcímkézve árulták, nulla támogatással.

A gép ugyanis épp úgy megtalálható pl. Averatec 1000 név alatt, mint ahogyan Twinhead 10D márkajelzéssel is (csak eltérő hardverelemekkel), de szerintem, ha még kicsit kutakodtam volna a neten, talán egy tucatnyi fantázianévvel találkoztam volna, ugyanebbe a köntösbe öltöztetve. Ahogyan pl. az Opel Agila egy Suzuki Wagon R+, vagy ahogyan egy Peugeot 806 tök ugyanaz, mint egy Fiat Ulysse vagy mint egy Citroen Evasion, úgy a Philips Freevents X69 is egy halom néven futott még.

Fentről le: Philips Freevents X69, Averatec 1000, Twinhead 10D

Ennek megfelelően nem kell az adott márkához szorosan és mélyen kapcsolódó, egyedi formatervezésű "philipses" termékre gondolni, sem külsőre, sem minőségben.

Minőségi kifogást rögtön lehet rajta találni, konkrétan a kijelzőn, ami egyrészt lehet egyedi gyártási hiba, de az sem kizárt, hogy ennek a gépnek minden darabja, minden márka- és fantázianév alatt ugyanígy néz ki. Bár a neten található képek nem ezt bizonyítják, sokkal inkább az egyedi gyártási hibát.

Arról van szó ugyanis, hogy a kijelző rettenetesen bénán van elhelyezve a keretben, ilyet még nem láttam semmilyen laptopban, hogy ennyire nem volt szemük ehhez. Pedig egy eredetileg igen borsos árú termékről van szó, megkockáztatom, hogy akár 300-400e Ft-ot is kicsengetett a gazdája érte anno.

Lássuk képeken:

Talán nem kell nagyon magyarázni a problémát: jobboldalon és lent bő három milliméteres fekete sáv tátong, baloldalon és fent meg szinte becsúszik a kép a keret alá. Mennyivel mutatósabb lenne, ha pont középre sikerült volna betolni a panelt. Még nem szedtem szét, nincs kizárva persze, hogy egyszerűen csak elcsúszott a panel egy rossz rögzítés miatt, de mint írtam, az is lehet, hogy tökre a helyén van minden, még is így helyezkedik el, gyatra mérnöki- és tervezőmunka következtében.

Ugyanakkor érdekes, mert pont a kijelző volt az, ami a szembetűnő bénaságon túl a legnagyobb pozitív meglepetést okozta. Mielőtt bekapcsoltam a gépet, gondoltam, majd valami ócska 800x600-as, esetleg, netán, talán egy 1024x600-as kép fog fogadni, de azt a legdurvább álmaimban sem gondoltam volna, hogy egy igen jó fajta 1366x768-as panelt tudtak berakni ilyen kicsi méretben (11.1"). Így az elhelyezési bénaság miatti fájdalom máris csökkent, amikor megláttam a kijelző képét, ami egyébként meglehetősen jó. Ha lehet hinni a neten fellelhető specifikációknak, amik az említett másik két márka ugyan ilyen gépeit részletezik, azokba csak 1024x600-as vagy maximum 1280x768-as panelt szereltek, lehet, hogy a Philips itt ütött nagyot és akart többet adni, hogy egy "HD" panelt toltak a gépbe. Ez annak idején, amikor a gépet kiadták, még egyáltalán nem volt általános, még a nagyobb, akkoriban divatos és elterjedt 15.4”-os laptopokban is csak 1280x600-as panelek voltak többnyire. A 15.6”-os, 16:9-es képarányú laptopoknál kezdtek bejönni az 1366x768-as kijelzők, és még mindig ezek az legelterjedtebbek a drágább példányokban is.

Akkor most lássuk a gépet kicsit közelebbről!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények