17. fejezet

Említettem már, hogy Polgi rendszeresen tart falunapokat, mindenféle alkalmakkor. Sajnos ez február 14-re is érvényes. Mostanáig ezt gond nélkül lesz..hattam és röhöghettem rajta, de úgy tűnik, hogy idén rápacsáltam! Marcsa ugyanis erősen érdeklődik!
- Nem teljesen mindegy, hogy egy ilyen műnapon mi van? Én miden nap szeretlek!
- De ez a nap azért mégis csak más!
(Mitől? Mégis mitől!!??)
- Tényleg?
- Hát persze, hiszen most mutathatod meg igazán, hogy tényleg szeretsz!
- Mégis mit kellene még tennem?
- Hozzál virágot!
- Eddig is hoztam!
- Akkor vigyél el vacsorázni!
- Azt is szoktam, vagy főztem neked!
- AKKOR HORDOZZ A TENYEREDEN!

Nem tudok egyik napról a másikra Schwarzenegger lenni, hogy elbírjam! Mondjuk azt azért sejtem, hogy nem erre gondolt, de mégis mire? Talán kevesebb ilyen női vackot kellene olvasnia!!!

Kicsit bedurciztam aztán elmentem Bandihoz. Amúgy is kellett neki a segítség a készülődéshez. Erre ez is azzal kezdi, hogy:
- Hallom, összevesztél Marcsával! (Hogy a bánatba tudta meg ennyi idő alatt?)
- ÉN NEM VESZTEM ÖSSZE, Ő BA...GAT!
- Pityukám, fogadj el egy tanácsot a vén f...tól. Ilyenkor nyelv és torok. Benyalsz és nyelsz!
- Na, ne már!
- De!

Megfogadtam a tanácsát, mert hát szeretem Marcsát. Vittem egy csokrot (Amúgy is vittem volna, meg volt beszélve Julival) és Polgival behűttettem egy pezsgőt (Ez nem volt betervezve, mert utálom a pezsgőt). Bandival meg megbeszéltem, hogy nem csak disznó fog sülni, hanem valami zöldség is, csak a Marcsának! Persze ez utóbbi nem egészen így sikerült, mert Bandi elkiáltotta magát, hogy:
- A zöldségeket csak azért, hogy Pityu kérésére Marcsa, meg a többi hasonló is jóllakhasson!
Szerencsére Marcsa látta, hogy Bandinak már eléggé jó a hangulata és a helyén kezelte a dolgot, így végül is jó lett az este! Nagyon jó! Tényleg nagyon jó (Ha értitek, mire gondolok!)!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!