Külső

Külső

A notebook külsejét tekintve megfelel a mai kor elvárásainak. Lekerített formák, a fekete és az ezüst szín dominál. A fedlapja felső 80%-a ezüst, alja fekete, barázdált, körömreszelésre is kiválóan alkalmas, ennek köszönhetően viszont nem gyűjti az ujjlenyomatokat.
A fedlapon amúgy semmi csicsa, csupán egy diszkrét “SAMSUNG” felirat. Számomra igazán szimpatikus.

Belülről a színek aránya fordított. Több a fekete és csak a csuklótámasz, valamint a touchpad rész kapott ezüst színt. Itt már viszont minden matt, sima.

Az előző laptopjaimnál ezt a részt teljes egészében matricák tömkelege borította. A processzor illetve a vga gyártó, a laptop gyártó, Sári néni, a takarító cég igazgatója, valamint Pista, a fuvarosok műszakos főnöke is ráragasztotta a maga kis céglogóját, reklámját. Itt csupán jelzés értékkel van egy Core i3-as matrica, meg egy nVidia Optimus. Lényegében csupasz az egész belseje. A kávája körben lyukacsos, bár ez alig észrevehető. Alul, középen ezüst SAMSUNG felirat díszeleg.

Az állapotjelző ledek a touchpaddal egyvonalba kerültek. Szerepük megmutatni a HDD aktivitást, a vezeték nélküli hálózat elérhetőségét, a töltés állapotát, az akkumulátor merülését, valamint a bekapcsolt állapotot. Mind kéken világít, halványan, szolidan.

Baloldalon található a töltő csatlakozója, egy ventilátorrács, ahol a meleg levegő távozhat, VGA és HDMI portok, valamint ide került egy USB és a fülhallgató/mikrofon csatlakozója.

A jobb oldalon találunk még két USB csatlakozót, ugyancsak itt van a Kensington-zár helye, illetve a kétrétegű DVD-író.

Elöl, a bal kéz alatt, van egy SD-kártyaolvasó.

A hangszóró a káva alá került, a hangereje pontosan elég egy film megnézéséhez, még ha a hangminőség nem is emelkedik ki a társai közül.

A kijelző matt, tehát külső fény esetében is jól látható, nem tükröződik benne a fél világ.

A zárszerkezet rugós elven működik, meglepően erősen csukódik. Fél kézzel kinyitni nem is lehet, mert az egész készülék felemelkedik. A zsanérok nem teszik lehetővé a 180 fokos hátrahajlást.

Az akkumulátort hátulról lehet becsúsztatni, de ha a kijelzőt nagyon kinyitjuk, az pont ráhajlik, így kérdéses az esetleges nagyobb kapacitású akkumulátorra való cserélés lehetősége. Ha létezik egyáltalán 9 cellás változat, akkor berakása után, maximum 90-100°-os, vagy annál nem nagyobb szögben lehet majd kihajlítani a monitort.

A bekapcsoló gomb jobb oldalon van, belül, és a gép bekapcsolt állapotában kéken világít. Fénye viszonylag erős, legalábbis ha este úgy hagyjuk a hálószobában, látni fogjuk, hogy milyen szépen megvilágítja a mennyezetet.

A billentyűzet kimondottan jó fajta. A gombok könnyen és halkan járnak, a távolságuk és méretük is ideális a gyors gépeléshez. Mivel volt elég hely, a billentyűzetnek jutott egy parányi numerikus rész is.
Itt már kisebbek a gombszélességek, illetve a nulla is elcsúszott a kettes alá, hogy elférjen a kurzorvezérlő. A funkciógombok elérésére a bal és a jobb oldalon is található egy-egy FN gomb (a CTRL jobb oldalán). Ellenpéldának hoznám a Lenovo-t, aki – a világon talán egyedül – mindig a bal oldalon helyezi el az FN-t, így az ő laptopjaikon a CTRL gomb megszokásból való használata igazi kaland.

A touchpad kellően nagy, a bal és jobb „egérgombok” el vannak választva, használatuk azonban meglepően hangos. Megnyomását követően el is képzeltem, ahogyan a szomszédság egy emberként kapja fel a fejét és hagyja el a szájukat az „Ez meg mi a franc volt?” szöveg. Nem tudom, hogy miért nem képesek egy gumicsillapítású mikrokapcsolót berakni.
A kattintások számát szerencsére csökkenti a gesztusvezérlés megléte, így képesek vagyunk két ujjal le-fel valamit jobbra-balra görgetni, nagyítani. Sajnálatos módon erre csak az egérpad szoftverének telepítése után van lehetőségünk.

A géphez Windows7-es driver CD jár, amin – az említett szoftver mellett – sok más dolog is megtalálható.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!