Hogyan készítsünk Stop motion videót?

A forgatás

Bevezetés a forgatásba

Nem szeretnék részletesen belemenni azokba a lehetőségekbe, amelyekkel lehetőségünk van Stop motion videót készíteni. A cikk elején kifejeztem, hogy a hagyományos vonalat szeretem követni, ezért benneteket is arra bátorítanálak, hogy fényképezőgéppel (elsősorban DSLR-re gondolok, de kompakt/bridge/MILC gépekkel is kivitelezhető) készítsétek el a filmet. Egyes kamerákon található timelapse/Stop motion mód, valamint ezek nélkül is lehetséges kamerával elkészíteni a művet, ugyanakkor a vágásnál sokkal fáradalmasabb munkában lesz részetek, nem beszélve arról, hogy fotózáskor jóval nagyobb szenzorral és objektívvel tudsz dolgozni, a képminőség valószínűleg sokkal jobb lesz, mint egy kis kézikamerával.

Itt nézhetitek meg a második általam készített Stop motion videót, amit az MTV Delta kémiaversenyének 2. fordulójára készítettünk, és bejutottunk vele a döntőbe, valamint a legjobb filmnek nyilvánították. Ez már fix kameraállásból, egy DIY Dolly-val és egy Nikon D50-el készült. Később erre is fogok hivatkozni.

Kisfilm a Delta vetélkedőjére (katt a képre a videóért!)

Helyszín

Pár szempontot szeretnék felsorolni a helyszín kiválasztásával kapcsolatban, amelyek majdnem minden esetben érvényesek, a film témájától és stílusától függetlenül. Legfőképpen a szabadtértől óvnék mindenkit. A későbbiekben szó lesz arról, hogy a fényképezőnél végig full manuálban kell dolgoznunk, emiatt teljesen bebukhat/kiéghet a képünk, amint eltakarja egy felhő, vagy esetleg elmegy előle. Sok más zavaró tényező is lehet, például egésznapos forgatás esetén egyes tárgyak árnyéka változhat délutánra délelőtthöz képest, valamint a szél is befújhat vagy elfújhat olyan dolgokat, amiket pontosan ugyanoda már nagyon nehéz lesz visszarakni.
Ha van lehetőségünk mesterséges világítást használni, akkor egy olyan helyiséget ajánlanék, ahol minél kevesebb ablak van, és minél tágasabb, mert valahol a kellékeket, a világítást és a fényképezőt is el kell helyeznünk. Természetesen kevésbé kell tágasnak lennie akkor, ha olyan filmet készítetek, mint a Deltás kisfilm, annak csak pár négyzetméter a helyigénye (a világításnak viszont így is kell hagynunk helyet!).
Ha nincsenek reflektoraink, akkor próbáljuk meg a helyszínt minél nagyobb mértékben megvilágítani a szoba saját világításával. Rövidebb forgatás és viszonylag egyenletes napsütés esetén előny, ha egy szobában nagy az ablakfelület, de ez kevéssé kiszámítható, ilyen tényezőkre ne nagyon bízzuk magunkat.

Reflektorok esetén fontos, hogy ne legyenek éles árnyékok (kivéve ha kifejezetten ez a célunk), és próbáljuk meg általánosan az egész felhasznált teret megvilágítani, és lehetőleg a forgatás végéig ugyanolyan körülményeket hagyni.

Fényképezőgép beállítása

Mint korábban említettem, nagyon ajánlott teljesen manuális módban fotózni, hiszen egyik pillanatban ilyen, a másikban egy kicsit több/kevesebb fényt mér a fényképező, ezáltal megnövekednek az eltérések a képek világosságát tekintve. Az, hogy manuális vagy autofókusszal dolgozzunk, helyzettől függ. A Deltás kisfilmben manuális fókusszal dolgoztunk, mert a fehér papírlapon nem talált volna fókuszpontot, de ha jobban megfigyelitek, láthatjátok, hogy egyes szakaszokon folyamatosan elfókuszál - ez valószínűleg a zár mozgása és amiatt lehetett, hogy 90fokban eldöntve állt jó ideig. Ha egyetlen kameraállásban dolgozunk, és - csakúgy, mint a Deltás filmnél - azonos távolságban van minden tárgy, érdemes manuálban fotózni, a fókuszgyűrűt pedig szigszalaggal leragasztani, hogy ne tudjon elmozdulni.

Érdemes minél kisebb rekesszel dolgozni (kivéve ha direkt akarsz kicsit mélységélességet, de az sokkal nagyobb odafigyelést igényel, kezdésnek kevésbé ajánlott), f/5.6 és f/8 környéke már jó lehet. A záridő nyugodtan legyen hosszabb, olyan 1/30s körüli, de akár 1/10s-ig is mehetünk, főleg ha mozgást akarunk ábrázolni, ugyanis egy kis elmosódás sokat segít abban, hogy később, mikor összerakjuk a filmet, élethűbb és sebesebbnek tűnő mozdulatokat kapjunk. Olyan objektívet válasszunk, aminek viszonylag kicsi a perspektivikus torzítása, hiszen a torzult távolságok csökkentik annak az esélyét, hogy a távolabbi részletek is felismerhetőek lesznek. 20-28mm közötti gyújtótávolság az ideális. Érdemes továbbá RAW-ban fotózni, sokat fog segíteni az utómunkánál.

Rögzítésre állványt használhatunk, fejjel lefelé rögzítéshez viszont nagyobb kreativitásra van szükség, olcsóbb állványok ebben a helyzetben könnyen elmozdulnak. Mi egy DIY dolly-t használtunk, amelynél teljesen meg lehet akadályozni, hogy a kiskocsi elmozduljon, ezáltal minden irányba stabil marad a fényképező. Távkioldót érdemes használnunk, az utángyártott kétezer forint körül van. Az első filmemet anélkül forgattam, talán jobb is volt így, mert ott voltak olyan állások, ahol nem lett volna lehetőség használni (látnom kellett, hogy mit fotózok éppen).

Deltás film forgatása a DIY Dolly-val és a D50-el

Fotózás

Ha mindent pontosan elterveztünk, innentől kezdve csak mechanikusan végre kell hajtanunk mindent, amit korábban leírtunk. Érdemes egyben letudni az egész forgatást, így jó, ha reggel/délelőtt kezditek, és megpróbáljátok kiszámítani, hogy meddig juthattok el egy bizonyos időtartam alatt. Ha mindenképpen több napot kell forgatni, akkor próbáljátok úgy beosztani az időt, hogy ne épp egy jelenet közepén kelljen abbahagyni, mert utána szinte képtelenség mindent ugyanúgy beállítani.

Ha van lehetőség, érdemes 2-300 képenként (jelenetenként) visszanézni a képeket. Ez jelentheti azt, hogy azonnal Premiere-be (vagy más erre alkalmas programba) importáljátok és megnézitek az addigi eredményeket, vagy azt, hogy egyszerűen csak a nyilakkal végigmész rajta a Windows Intézőben, thumbnail nézetben (én ez utóbbit használtam, de csak azért, mert nem volt idő). Ha nem tetszik, amit látsz, ne hagyd annyiban! Sokkal jobban fog fájni a fejed később az a fél óra miatt, ha 4-5 órás tortúrát okoz majd az utómunkánál, hogy kijavítsd. A promofilmben én magam is újraforgattam egy jelenetet körülbelül négyszer, de megérte, mert a negyedikkel nagyon elégedett voltam.

Ha másokkal dolgozol együtt, akkor neked kell bennük tartani a lelket, amikor már nagyon elfáradtak (kiskocsit, kis tárgyakat tologatni egész nap elég kimerítő tud lenni). Fontos, hogy következetesen tartsd magad a tervekhez, ugyanakkor legyél elég rugalmas ahhoz, hogy meglásd, hogy mit kell korrigálni. Minden elrontott kép, amit utána nem készítesz el újra, hosszú perceket, akár fél órát, órát fog jelenteni az utómunkánál és az sem biztos, hogy nem nyomja rá a bélyegét a végeredményre.

Talán furcsa, hogy ide elég keveset írok, de valóban az a helyzet, hogy ha megfelelően előkészítetted a forgatást, és a fejedben minden összeállt, akkor lényegében csak az expógomb nyomogatása a feladatod.

A továbbiakban a fotók utómunkájáról, valamint a vágási szakaszról lesz szó.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!