PÉLDA MONDATOK, TAGADÁS, TOVÁBBI KIFEJEZÉSEK, NE

GOSHŌKAI ITASHIMASU
Szó szerinti fordításban: "Tiszteletreméltó bemutatást végzek". Szabadabb fordításban annak felelne meg, hogy "Engedjék meg, hogy bemutassam Önöket egymásnak.". A kifejezés szerkezeti elemzését félretéve nézzük meg az egyenlőre fontosabb, "go" jelentést a mondat elejéről. A "go" és mint az előző írásban is említettem, bizonyos szavak esetében az "o", udvariasság előképző. Használatával két dolog érzékeltethető:

1) vagy a beszélgetőpartner iránti tisztelet
2) vagy a beszélgetés tárgya iránti tisztelet

Jelen kifejezésben a "go" az első "típust" képviseli. Ilyen esetekben az "Ön", "Önök" névmással való kifejezés szükségtelen, mert az udvariasság előképző használata úgymond kizárja a lehetőségét annak, hogy a beszélő saját magára vonatkoztassa a mondandót.
Udvariassági előképzővel további példa:

onamae -> az Ön neve
ouchi -> az Ön lakása
oshigoto -> az Ön foglalkozása

Ezek a beszélgetőpartner iránti tiszteletre mutatnak, két példa ami a beszélgetés tárgyára utalnak:

otenki -> időjárás
okane -> pénz

A "GO" és "O" ugyanannak a kínai írásjegynek, az "on" illetve "kun" olvasata.

KOCHIRA KOSO
Ez egy másik, első találkozásnál használatos kifejezés. Szituációtól függően tágan értelmezhető, szabad fordításban kb azt jelenti, hogy "én vagyok az aki megtisztelve érzem magam" / "enyém a megtiszteltetés", stb, vagyis bemutatkozási szituációban legközelebb a "részemről a szerencse" magyar kifejezésforma áll hozzá. Fordítható a szituáció függvényében úgy is, hogy "magam részéről is" (mivel a "koso" alapjelentése: is).

A: Goshōkai itashimasu. Engedjék meg, hogy bemutassam Önöket egymásnak.
A: Kono kata wa Onizuka sensei desu. Ő itt Onizuka tanár úr.
B: Hajimemashite. Örvendek.
C: Yoroshiku onegaishimasu. Ajánlom magamat.
B: Kochira koso. Enyém a megtiszteltetés.

DESU vs ARIMASU vs IMASU
Nem igazán van rájuk fordítás, így kicsit bonyolultnak tűnhet elsőre, de megpróbálom egyszerűen elmagyarázni a legfontosabb különbséget a három között. Ha valakinek van egy egyszerűbb magyarázata, várom hozzászólásban.

DESU = Ha ki akarjuk fejezni, hogy xy "valami". Pl Japán egy szigetország. Nippon wa simaguni desu. (Mielőtt még rákérdeztek, hogy előző írásban miért "Nihon"-t írtam Japán-nak most meg miért "Nippon"-t, ennek az az oka, hogy "Nippon" nyelvtani alak, "Nihon"-t meg inkább beszélgetésben használják, röviden gyk mindkettő azt jelenti, hogy "Japán".)

A wa B DE C desu
Ha egy alanyról két dolgot állítunk, (pl Kurosaki Ichigo halálisten; Kurosaki Ichigo ember.), akkor a két mondatot eggyé lehet ötvözni oly módon, hogy az első mondat "desu" állítmányát, "de" formára redukáljuk és a teljes "desu" alakot csak a második mondat állítása után tesszük ki.

Példában:
Kurosaki Ichigo wa shinigami desu. Kurosaki Ichigo halálisten.
Kurosaki Ichigo wa ningen desu. Kurosaki Ichigo ember.

Összevonva:
Kurosaki Ichigo wa shinigami de, ningen desu. Kurosaki ichigo halálisten, (ő) ember.

ARIMASU = Létezést fejezünk ki vele. Pl: Vannak könyveim. Hon ga arimasu.
A: Mid van? - Nani ga arimasu ka?
B :Van jegyem. - Kippu ga arimasu.
(Nani=mi, kippu=jegy)
Láthatjuk, hogy DESU-hoz hasonlóan ARIMASU (és IMASU) esetében is a mondat végére tett "ka"-val tudunk a kijelentő szerkezetből kérdőszerkezetet csinálni. Élettelen dolgoknál használandó.
Anata és watashi-t azért hagytam el, mert abban az esetben, ha egyértelmű, hogy kihez szól a kérdés, elhagyhatóak.

IMASU = Létezést/allapotot fejezünk ki vele. Pl. A kutya ott vár. Inu ga koko de matte imasu. (Inu=kutya, koko=lsd előző írás, matte=várni, de-ről pedig később ebben az írásban). Személyek/élő dolgoknál használandó.

(onna=nő, hito=személy, neko=macska, kago=kosár)

TAGADÁS
-"sem A" sem "B" =/= C -> ...MO...MO DEWA ARIMASEN
A japánban ezt a fajta tagadást úgy fejezzük ki, hogy minden alany után kitesszük a "mo" szót (előző írásban már említettem, hogy mondattól függően jelentheti azt, hogy "is" vagy hogy "sem"), azt állítmányt pedig tagadjuk. Hasonló a magyar "se A se B nem C" szerkezetre.
Röviden ezt akkor használjuk, hogy több dologról állítjuk, hogy nem xy.

Mikan mo, ringo mo, ichigo dewa arimasen. Sem a mandarin, sem az alma nem eper.

-"A" =/= "se B", "se C" -> ...WA...DEMO....DEMO ARIMASEN
Ez a kettős tagadási szerkezet abban különbözik az előzőtől, hogy míg ott több alanyra vonatkozik a tagadás, itt ugyanarra az alanyra vonatkozik több tagadás.

Kyoukasho wa shinbun demo zasshi demo arimasen. A tankönyv se nem újság se nem folyóirat.

A "desu", "arimasu", "imasu" tagadása a dewa arimasen. Manapság azonban sokan kötetlen beszélgetés folyamán "imasu" tagadásaként imasen-t is használják.

Bizonyos területeken (főleg Tokió környékén) előfordul, hogy "dewa arimasen" helyett "ja arimasen"-t használnak, sőt a "ja nai" se ritka.

Watashi wa sensei ja nai. Nem vagyok tanár.

A: Anata wa chuugokujin desu ka? Ön kínai?
B: Iie, sō dewa arimasen. Nihonjin desu. Nem, nem úgy van. Japán vagyok.

A: Anata wa sensei desu ka, gakusei desu ka? Ön tanár vagy diák? (sensei=tanár, gakusei=diák)
B: Watashi wa sensei demo, gakusei demo arimasen. Watashi wa isha desu. Se nem tanár, se nem diák. Mérnök vagyok.

CHIGAIMASU
A "chigau" ("különbözik") igéből képzett udvarias alak. Gyakran használják beszélgetésben "Iie, sō dewa arimasen" helyett annak jelölésére, hogy "nem úgy van", "tévedés", "másként van, mint ahogy Ön gondolja", stb. A japánok lehetőség szerint kerülik azt, hogy valamire egyszerűen "nem"-et mondjanak. Ilyen szituációban jól alkalmazható ez a kifejezés. Jelentése tulajdonképpen megegyezik az "Iie, sō dewa arimasen"-el.

A: Are wa gakkō desu ka? Amott az egy iskola?
B: Hai, sō desu. Igen, úgy van.
A: Are mo gakkō desu ka? Amott is (az) egy iskola?
B: Chigaimasu. Nem úgy van.
B: Are wa byōin desu. Amott az egy kórház.

Az igék tagadása picit hosszabb és bonyolultabb, azzal másik írásban fogok foglalkozni.

NE
A "ne" szó kijelentő mondat végén "ugye?", "nemde?" stb. megfelelője. Kimondásakor elvárható, hogy a beszélgető partner is hasonlóképpen vélekedjen az elhangzottakról. Leggyakrabban udvariassági beszédtémákban alkalmazandó (időjárás, étel minősége, stb) és sokszor nem is várnak választ az ilyen kijelentésre.
Például:
Ii otenki, ne? Jó az időjárás, ugye? (ii=jó, tenki=időjárás)
Oishii, ne? Finom, ugye? (oishii=finom)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!