Ventilátor fordulatszám-vezérlő építése

Építsünk saját ventilátorvezérlőt, hogy eszközeink várható élettartamát még jobban kitolhassuk! – írta: DrotosToth, 2 hete

Egy gyakorlati megvalósítás

Első valós tesztek

A szabályzásnak van némi hiszterézise is; nevesül a kikapcsolás kb 8-10 °C-kal alacsonyabb értéken történik meg, mint az elindulás. Részben ezt a venti hiszterézise, részben viszont maga T1 által termelt hő befolyásolja, ugyanis ez egy panelon van az NTC-vel. Ugyan van lehetőség az NTC külső elemre való cserélésére, de én személy szerint inkább ragaszkodok ehhez a beépített biztonsági fícsörhöz, ugyanis ez nyújt egyfajta védelmet a T1 túlmelegedése ellen. Egyébként a legtöbb hőt kb. 7 V-os kimenet környékén termeli, tehát ha átmelegíti az NTC-t, akkor a tranzisztort a szabályzás jobban nyitja, ebből következőleg kevesebb lesz a hőtermelése is.
Ha mégis külső NTC mellett döntünk, akkor próbáljuk a panel hőleadó részét többé-kevésbé a légáramba tenni, vagy legalább olyan helyre, ahol még érvényesül az átszellőztetés jótékony hatása.

Egy minimalista és egy kissé szellősebb megvalósítás

Kétféle nyáktervet próbáltam ki. Mindkét esetben az elfoglalt terület minimalizálása volt a cél a könnyebb beépíthetőség okán. Így minden alkatrész SMD, még a trimmer is. OPA-ból is a SOT23 lett a kiszemelt tokozás. A passzív elemekből 0603 méret alá nem mentem, ezeket még szükség esetén lehet otthoni eszközökkel szervizelni.
A kisebbik PCB inkább oda ajánlott, ahol cipőskanállal tudunk csak bármi extrát bezsúfolni, így az NTC onboard, és a ventinek sincs külön csatlakozója, nem növelve tovább az elfoglalt térfogatot. A nagyobbik inkább oda javallt, ahol már eleve nagyon magas a környezeti hőmérséklet és/vagy a ventilátort is könnyen el szeretnénk távolítani szerelés/karbantartás miatt, valamint kapacitásból is valamiért az (+)1000 uF a kívánatos.

Ha arra kényszerülünk, hogy az eszköz a határparaméterek környékén üzemeljen, akkor érdemes a felrögzítést egy fémtuskóval megoldani, ami tovább vezeti a T1 által termelt hőt a készülék házára. Ennek kollektora galvanikusan össze van kötve a hűtőfelülettel, így TO220-as szigetelőgyűrű és szig. lemezke (csillám, silpad, stb) szükséges a félvezetőt működtető füst tokban tartásához. De akár egy kifúrt alu/réz lemezkét is rögzíthetünk a PCB-hez, de a galvanikus elválasztás ilyenkor is szempont kell legyen.

A kisebbik nyák kb 50-120 mA áramfelvételű ventikre van megalkotva termikusan, ami megfelelő szellőztetéssel a 180 mA-es értéket is elérheti. Tisztességesebb márkák amúgy is megállnak 60-80 mA magasságában, 4-14 cm mérettartományban, "félhangerőn" meg eleve kevesebb az áramfelvételük is.
A tranyó persze bírna lényegesen többet is, de hosszabb távon valami sérülni fog.
Azért persze én is kipróbáltam egy bő 1A-es "workstation" hűtőventivel, de csak egészen rövid ideig. Egyrészt ekkora terhelésen a T1 már nem fog tudni teljesen kinyitni, másrészt a tervezetten messze túlmutató hőtermelés igazából egy nem üzembiztos, félnótás termosztáttá degradálja az egészet.

Hirdetés

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!