AAC

Eddig láthattunk egy protokollt, ami jó és rossz is lehet, de azért általában igencsak jó.
Egy másodikat, ami sokak szemében a non plus ultra, valójában viszont egy hajszálnyit el is marad.
Mi a helyzet a harmadikkal, az AAC-vel?

Érdemes tudni, hogy ez a jogdíjas termék se nem az Apple tulajdona, se nem rendelkezik felette kizárólagos használattal. Létezik Apple-féle AAC-kódoló, amit a leghatékonyabbnak mondanak a kategóriában. De létezik egy Fraunhofer által fejlesztett is, ami egy kicsit elvileg elmarad tőle. (Bár ennek szubjektív megítélésébe erősen beleszólhat, hogy esetenként az Apple AAC egyszerűen hangosabb.)
A kizárólagossági félreértés onnan fakadhat, hogy az Apple által forgalmazott iPhone telefonok nem használják az aptX protokollt, hanem csak az AAC érhető el a készülékeiken. A kötelezően jelenlévő SBC mellett.

Nos, ez már pszichoakusztikus modell, és ez az az AAC, amivel hangfájlokat is lehet kódolni.
Mintavételezés terén ez is tudja a teljesen felesleges 96 kHz-et, de az alatta lévő, szabványos értékeket is. Elméletileg sztereó esetén 576 kbps-ig el lehet menni, de a gyakorlatban ennél jóval alacsonyabb értékeket alkalmaznak. Jó esetben a tökéletesen elegendő 256 kbps körülit, 44.1 kHz mellett.

Egyre több füles tudja kezelni, iOS mellett az Android is, és a Windows 10 is képes rá egy hivatalos frissítéssel.
Akkor mi a baj vele? Az, hogy ennek a kódolása jóval számításigényesebb, mint az előző kettőé. Androidon pedig elég gyakran előfordul – vélhetően az energiagazdálkodási sémák miatt –, hogy visszább vesz, és így rosszabb minőségű eredményt ad. Nem tudom, hogyan lehet kideríteni, milyen bitrátán is dolgozik. Frekvenciaválaszt lehet mérni, különböző készülékeken, a SoundGuys cikkében közzé is tették.

Nem mondom, hogy ez önmagában olyan rossz. A legalacsonyabb vágást leszámítva, amit a Huawei P20 Pro művelt AAC-n, nagy gond nincs a többivel.
Ami egy ilyen pszichoakusztikus kódolásnál aggasztó, hogy milyen bitrátával dolgozik akkor, ha már erősen 20 kHz alatt vág. Hát, saját mérések szerint nem valami magassal. Összevetve a jel-zaj diagrammal, megerősíteni látszik ez a feltételezést.

Látható, hogy a tesztelt Android AAC nem ér az SBC nyomába, míg az iPhone AAC ilyen szempontból kiemelkedően jól teljesített.

Egy máshonnét származó mérésen, ahol telefon volt a forrás, szintén egy erősen rossz eredmény látható, így tippem szerint Android rendszerről van szó. Érdekes, hogy itt az SBC még jobb eredményt ad, mint a korábban mutatottak esetén.

Androidon bizonyos könnyen elérhető szervizbeállításokban átkapcsolható, hogy melyik protokollt használja. Át kell váltani SBC-re. Sajnos nálam Redmi telefonon hiába kapcsolom át, újracsatlakozásnál visszavált, és 17 kHz-en már hallatszik a csillapítás az SBC-hez képest.

Ha AAC kódolású fájlokat hallgatunk AAC BT kapcsolat segítségével, nem továbbítja változatlanul, hanem épp úgy újra fogja tömöríteni, mint bármely más hanganyagot. Bár emiatt szükségtelen aggódnunk, mivel pár újratömörítés füllel nem hallható kvantálási zajt fog csupán hozzáadni, ahogy azt a saját méréseim korábban megmutatták.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!