Vezeték nélkül, vagy a drót?

A Bluetooth zenehallgatás veszteségeiről ejtek néhány szót, avagy mit veszítünk a madzag elhagyásával? – írta: szaszlaci, 3 éve

Bevezető

Meguntam, hogy a fülhallgató vezetéke még akkor is útban van, ha nincs használatban, ezért utánanéztem, mit veszítek, ha ezt elhagyom. Amitől természetesen még nem tartom magam a téma szakértőjének.
Vajon mennyi alapja van annak a hiedelemnek, mely szerint az ilyesfajta zenehallgatás nívón aluli?

Maga a Bluetooth – későbbiekben BT – egy folyamatos, valós idejű hangjelátvitelre is képes szabvány, aszinkron kapcsolat létrehozásával. Az erre vonatkozó protokollokat az A2DP profil foglalja magában. Ez digitális kódolást jelent, amik adatcsomagokként kerülnek továbbításra, lényegében úgy, mint az interneten streamelt zene. Nem pedig úgy, mint egy FM transzmitter frekvenciamodulált, teljesen analóg jeltovábbítása.

Elsőként pár szó a kétirányú, duplex kommunikációkról, ami a telefonbeszélgetéshez való, és alapvetően a minősége is ehhez passzol. Ez még nem az A2DP profilhoz, hanem a HSP/HFP-hez tartozik. Ezen belül vannak jobb-rosszabb megoldások hangminőség szempontjából. Zenehallgatásra ezek nem alkalmasak, viszont lehet, hogy valamiért mégis ilyen kapcsolat épül fel, az egyébként többet is tudó eszközeinken. Ez nem a BT "minősége", hanem a szoftverkörítés egy apró hibája.

Fontos tudni, hogy a mérések legtöbbje analóg konverzión átesett hanganyag műszeres eredménye, tehát ezek hibái is mind hozzáadódtak!
Valamint a vizsgált jelek ugyan a legtöbbször monók, de az átvitel legjobb tudomásom szerint minden esetben sztereó volt, tehát nincs sávszélesség-duplázás.

Illetve az alábbi hozzávetőleges felosztással sem hátrány tisztában lenni.
20 Hz alatt: infrahangok, jobb elkerülni
20 – 60 Hz: szubtartomány
60 – 150 Hz: mélytartomány
150 – 500 – 1.000 – 3.000 Hz: alsó – középtartomány – felső
3.000 – 10.000 Hz: magastartomány
10.000 – 20.000 Hz: szupermagas
20.000 Hz fölött: értelmetlen tartomány

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt