Bevezetés

Kedves PH olvasók, fórumosok!

Ismét jelentkezek egy rövidebb írással. Aki ismer, és olvasta eddigi cikkeimet, az tudhatja, hogy új alkatrészek beszerzése esetén odáig fajulok, hogy hol részletes, hol rövidebb tesztet, bemutatót írok, melyből a Logout oldalán cikk kerekedik. Így volt ez nemrég, mikor az Asus R9 390 volt terítéken, mely teszt itt elolvasható: R9 390 Teszt. Még mindig nincsenek speciális eszközeim, így inkább a saját tapasztalataimra hagyatkozhatok: a szintetikus tesztprogramokra, természetesen játékprogramok eredményeire, valamint személyes élményeimre. Remélem, így is egy érdekes írást olvashattok a következő percekben!

XFX RX 480 GTR 8GB

Rögtön felmerülhet a kérdés, miért is került gépembe egy RX 480, mikor boldogan teszteltem korábban egy címlapos írásban az R9 390 Strix videokártyát? A válasz sokrétű: először is szerettem volna egy kisebb VGA-t, mely nem olyan hosszú és magas, mint az Asus Strix példánya, aztán szerettem volna, ha nem annyira hangos terhelés alatt a légkavaró (az Strix 50% felett már érezhetően hallatja hangját), és ezzel együtt nem lesz annyira meleg a GPU, továbbá a fogyasztás sem mellékes, így esett a választás az RX kártyára.

A csomagolás, süt belőle az elegancia, akárcsak a kártyából

Kis bevezetésként megjegyezhetjük, hogy 2016 egy érdekes év volt a VGA tulajdonosok számára. Ugyanis mindkét gyártó új tervezéssel, technológiával rukkolt elő, melynek következtében először az Nvidia dobbantott a GTX1070/1080 párossal, melyek valóban lenyűgözőek, azonban – valljuk be őszintén -, nem feltétlen honfitársaink fizetési papírjaihoz igazították az árakat. Aztán jött az AMD az új, Polaris fedőnevű GPU-jával, és berobbant a piacra, csak a felső kategóriát hagyta ki, ami nem is baj, ugyanis hamarosan érkezik a Vega. De a fő cél az AMD részéről az volt, és ezt hangoztatták is a marketingesek, hogy meghódítsa az átszámítva 50-90 ezer forintos ársávot, ami örvendetes hír volt sok felhasználó számára. A két kisebbik Polarist most nem piszkáljuk, emeljük tekintetünket az RX 480 felé.

XFX GTR. És ennyi.

Nagyon röviden a lényeges műszaki jellemzőkről: A Polaris 10 GPU 14 nm-es gyártástechnológiával készült, amely a már többször bizonyított GCN (Graphics Core Next) mikroarchitektúrát viszi tovább. Ami talán a legnagyobb újítás, hogy a GPU betölti, majd rangsorolja a kapott utasításokat, és ennek figyelembevételével számol, tehát hatékonyabban tud számolni, valamint a gyorsírótárak is megnövekedtek, melynek következtében kevésbé terheli le a fedélzeti memóriát, azaz nem kell annyi időt várni a megjelenítendő adatokra. A kisebb számítási pontosságot igénylő parancsokat - hivatalos közlemények szerint - kétszer gyorsabban hajtja végre a GPU, mindezt úgy, hogy a fogyasztást is alaposan visszafogták. Utóbbi elvitathatatlanul nagy érdeme a piros óriásnak, sokáig kellett szembesülni azzal a ténnyel, hogy az AMD erős videokártyát csak magas fogyasztással párosítva tud piacra dobni. A tervezéskor fontos volt, hogy a VGA NYÁK lapja maradjon hagyományos méretű, így olcsóbb az előállítás, valamint maradt a GDDR5 memória alkalmazása, mely ezúttal az 512 helyett 256 bites buszon kommunikál.

Az XFX 480 GTR hivatalos műszaki jellemzői

Az RX 480 GPU-ja az Ellesmere nevet kapta, és 2304 shader processzorral, 144 textúrázó, és 32 ROP egységgel rendelkezik. Általános sebesség tartományuk 1120-1266 MHz. Támogatja a TrueAudio Next technológiát, meglovagolja a VR hullámait, mely esetben a Liquid VR technológiát kapjuk meg. Kimenetek terén a DisplayPort 1.4-es, míg a HDMI 2.0b lett, és persze hogy támogatja az Eyefinity technológiát is! Gyártótól függően 1x6-os vagy 1x8-as tápellátást igényel kedvenc tápegységünktől.

Ennyit a hivatalos részről, most kicsit kitérünk az XFX GTR verziójára, majd a szokásos mérések, tesztek következnek, végül az értékelés.

Mielőtt nekiesnénk a tesztalanynak, essen pár szó magáról az XFX vállalatról: Az XFX a Pine Technology Holdings Limited leányvállalata. Kaliforniában van a cég központja, és videokártyák mellett leginkább tápegységeikről híresek. Korábban egészen egyedi alaplapokat is gyártottak, leginkább LGA775 tokozással. Néhány év alatt sikerült nagyra nőnie, és jelenkorunkban az észak-amerikai piac egyik legjelentősebb gyártója.

A gazdasági világválság enyhülése után az XFX új irányba is szeretett volna indulni, ezért hogy termékpalettájukat szélesítsék, 2009-től az AMD (korábban ATI) részére is gyártanak videokártyákat, melyek az egyik legjobb minőségűek. Ennek a lépésnek volt következménye is: az Nvidia megfosztotta hivatalos partneri státuszától.
A cég termékpalettáján az olcsó, belépő szintű kártyáktól a legbrutálisabb többchipes csúcskártyákig gyakorlatilag minden modell szerepel, így mindenki megtalálhatja az anyagi kereteinek épp megfelelő XFX márkájú kártyát. A cég speciális kiadásokkal (Black / GTR Edition) is rendszeresen jelentkezik. Híresek a jó ügyfélszolgálati munkájukról, rendszeresen és naprakészen frissítik termékeik szoftvereit a honlapjukon.

A hátsó fertály is éppoly letisztult, mint maga a kártya

Az XFX mindig is híres volt arról, hogy az AMD újabb és újabb kártyáiból a lehető legtöbbet hozza ki, valamint arról is, hogy tervezésük, gyártásuk talán az egyik legjobb a piros oldalon: igen jó szervizelési statisztikákkal rendelkezik, a legkevesebb videokártyát az ő termékeikből viszik vissza a vevők ilyen-olyan hibákra panaszkodva.

Az XFX GTR természetesen egy gyárilag túlhajtott kártya, mely 1338 MHz órajellel rendelkezik. Ez igen szép eredmény a hivatalos adatokhoz képest! Mindehhez járul a hűtő, a ventilátorok, és így a teljes hűtés újratervezése. Az XFX kártyája is tudja, hogy a ventilátorok csendben vannak, míg nem szükséges a GPU-t hűs levegővel ellátni, azaz terheletlen állapotban. Persze ez még mindig új dolog a felhasználók köreiben, akik lelkesen bevetik pl. az MSI Afterburner programját, és saját ventilátor profilt hoznak létre.

Akik a csendes üzemmód mellett voksolnak, azzal indokolják döntésüket, hogy ne legyen váratlanul nagy hőingadozás a GPU és a videó memória irányába, így inkább ne pörögjenek a ventilátorok, mikor nem dolgozik a GPU, és innen lehet elmenni a terhelés irányába. Lehet, igazuk is van.
Itt jegyzem meg, hogy két darab 90 mm-es ventilátor gondoskodik a hőelvezetésről, és legnagyobb erényük még plusz szolgáltatásként, hogy könnyen kipattinthatóak, és cserélhetőek, ennek okán például könnyebben is tisztíthatóak.

A remekül sikerült, újratervezett XFX hűtés

Mindenesetre az XFX garantálja az Idle módban a 0 decibel zajkibocsátást, mely terhelés alatt sem lesz elviselhetetlen. Ez mondjuk nem annyira nagy hír, még szép, hogy álló ventilátorok mellett nincs zajkibocsátás... Erre is lesz táblázatom majd. A tápellátás ennél a kártyánál biztosan 1x8 pines tápcsatlakozóval valósul meg, erre mindenképpen figyelni kell. A kártya méretei: 280 x 124 x 40 mm, és imigyen két slotot foglal el. Természetesen őshonos helye a 16x-os PCIE 3.0 slot, de azért visszafelé is kompatibilis, ha valakinek még régebbi alaplapja van. Továbbá, ha valakinek ez is számít, örömmel jelentem, hogy a kártya tetején az XFX lógó nagyon szépen és egyenletesen pulzál, mintha velünk lélegezne! Ablakos házban ritka szépen mutat!

Hangulatvilágítás

A hivatalos adatok alapján a kártya fogyasztása maximum 170 Watt. Ami jó hír, hogy Dual BIOS-szal rendelkezik, bár ezen opciót még nem használtam ki. A tervező mérnökök égre-földre esküdnek, hogy annyira jól sikerült a VRM hűtést megreformálni, hogy akár 30 százalékos csökkenést is elérhetünk, valamint a tekercsek a NYÁK lapon szintén reformációt követtek el, prémium minőséggel rendelkeznek, és a terhelés közben keletkező indukciós zajokat imigyen elfelejthetjük. Erre még visszatérek.

Egy RX 480 rendszer üzemeltetéséhez a fentiek alapján egy jó minőségű 450 vagy 500W-os tápegység tökéletesen elegendő, kivéve, ha nem gondolkodunk Crossfire rendszer építésén. Mivel a kártya új, így nem akartam lehámozni a hűtését, de higgyük el a gyártónak, hogy a memóriák a Samsung műhelyéből kerültek elő. Amit még érdemes megjegyezni, hogy a gyártó mellékeli a True Clock alkalmazását, mely szoftveresen gondoskodik arról, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a kártyából. Ami talán abszolút negatívum, hogy csak az Egyesült Államokban érhető el a 3+2 év garancia, kis hazánkban ezt előszeretettel fix 2 évre csökkentik.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!