Zip és CF XT-hez

A programok tárolása és másolása nem egyszerű az XT-nél. Két lehetséges megoldást szeretnék bemutatni. – írta: frescho, 7 éve

Bevezetés

Ha valaki retrózni kezd és elindul visszafelé az időben, kb. a 90-es évek közepéhez érve eljut abba a korszakba, amikor már nincs USB és hálózatot csiholni sem triviális. Ezt még megoldja egy IDE-CF átalakítóval, ISA kártyát jumperel, hogy legyen 10 Mbites Ethernet, esetleg SD-kártyát köt a merevlemez helyére. De az AT előtti gépeknél már ezek a megoldások sem igazán működnek, hála a 8 bites ISA busznak és az IDE-támogatás hiányának. Alaphelyzetben nincs túl sok lehetőségünk, hogy min tároljuk a programokat:

- Floppy meghajtó: lassú és kell egy "műhely"-gép, amiben van egy másik meghajtó. Boot-lemezt simán lehet linux alatt DD-vel készíteni és Windowshoz is ott a diskwrite, mégis küzdelmes. A HD és sima DD meghajtók között elvileg 100% a kompatibilitás, de a gyakorlatban nem biztos, hogy az egyik olvassa, amit a másikban formáztunk és vica versa. Ráadásul a kapacitása is kicsi.
- Merevlemez: Gyárilag volt MFM és XT-IDE. Az elsőt szerelgetni AT és XT között elég fárasztó opció. A kapacitása kicsi (a leggyakoribb ST-225 20 MB-os), lassú és ha felélesztettük a gépben, akkor pár tucat floppy-val megtölthetjük. Az XT IDE ritka, meghajtót sem találni könnyen és a hozzá tartozó gépből sem láttam sokat.

Ha már merevlemez van a gépben, akkor is macera megtölteni, de erre legalább több bevált megoldás is létezik:

- Floppy: Lásd fent. Lassú, megbízhatatlan és macerás.
- Hálózat: 10 Mbps-os kártyán egész gyorsan áttolhatjuk a programokat. Esetleg hálózati meghajtóról még futtathatjuk is őket. A hátránya, hogy elég sok memóriát meg tud enni, ami 512 kB-nál nem szerencsés. 640 kB-ba már jobban el lehet férni, de nem elég mindenre és életre lehelni sem szokott triviális lenni. Szerencse is kell hozzá, hogy az ember találjon egy 8 biten működő Ethernet kártyát, bár egy régi hubbal is megoldható a koax-RJ45 átalakítás.

- soros/párhuzamos kábel: Norton Commander, Laplink, filelink. Adatok átmásolásához tökéletes, de program futtatáshoz nem. A soros port lassú, de eddig mindig sikerült elindítani. A párhuzamos gyorsabb, de néha nem 100%-os. A soros port előnye, hogy egy mode.com segítségével a programok jó része képes magát átmásolni a kábelen, így egy 360 kB-os floppy-n elfér a DOS, fdisk, format és a mode.com amivel fel lehet éleszteni egy minimum rendszert.

A bő lére eresztett bevezető után már látható, hogy kell plusz egy gép, de ez lehet akár kettő is, mert az egyik régebbi, amiben megy a floppy, másikkal meg vadászgatjuk a netről a programokat, USB-vel másoljuk a közbülsőre. Lassú és macerás. Én élvezem a kihívást és sikerélmény, amikor sikerül feléleszteni egy gépet, amiben halott a floppy-meghajtó és mondjuk egy loadert debug-ban hoz össze az ember, hogy az első 400 kB-t 2400 bit/sec-el másolja át az ember. De ha lehet, én is igyekszem egyszerűsíteni az életem.

Az egyszerűsítést egy SD-kártya párhuzamos portra illesztésében láttam meg. Sajnos nem sikerült feléleszteni eddig, de remélem, megtalálom a hibát. Az egész ezzel a fórummal indult: [link]. A hardver egy szintillesztővel ellátott modul az eredetihez képest apró változtatással, mert a nem használt adatbitekről oldottam meg a táplálását. Ehhez kicsit bele kellett nyúlni a kódba is. Jelenleg még nem találja a kártyát, de ez a helyzet külső táppal is sajnos.


Házilagos LPT - SD illesztő

Most nem vesztegetek rá több szót, hanem a következő két oldalon bemutatok két működő, igaz drágább megoldást. Egy 10 MHz-es XT-t használtam a teszthez. A gép majd egy másik cikkben fog szerepelni, de a checkit hardver listájáról készítettem egy képet. A cikkben lévő képek nem az objektív miatt homályosak és hordósak, hanem egy 25 évesnél öregebb borostyán színű monitort próbáltam fényképezni.


XT config

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények