Volt már ilyen nevű téma, de az továbbatnulás irányában indult és ott is rekedt meg.

Ez a csilagászattal általánossgban foglalkozó topik lenne.
Ami engem hirtelen érdekelne, elsőként...

tényleg 20 milliárd csillag van a tejútrendszreben?
Azon kívül mi van?

Mit takar a ''Galaxis'' szó?

A marsra mindkét ROVER megérkezett sikresen, és azóta is működnek?

Jo a topic.Leirok pár dolgot.
Fekete lyuk:A fekete lyukak a téridő azon tartományai, amelyekbe anyag és sugárzás csak belehullhat, de kijönni semmi sem képes. Még elektromágneses sugárzás, így a fény sem hagyhatja el a fekete lyukat, innét ered a neve. Ennél azonban többről van szó: mivel a fekete lyukakból sem anyag, sem energia nem távozhat el, semmilyen információnk nincs a benne zajló folyamatokról. Határvonalukat ezért eseményhorizontnak nevezzük. A fekete lyukakban a gravitáció minden más erőt felülmúl, s az anyag egy számunkra ismeretlen, végtelenül sűrű állapot felé omlik össze, amit szingularitásként írhatunk le. A fekete lyuk a térnek e szingularitás körüli tartománya, az eseményhorizont sugarát pedig az ún. Schwarzschild-rádiusz adja meg, ami viszont a tömegtől függ. (Ha az illető anyag a Schwarzschild-rádiusznál kisebbre préselődik össze, akkor haladja meg a szökési sebesség a fény sebességét.

Bolygok:Merkur,Vénusz.Föld,Mars,Jupiter,Szaturnusz,Uránusz,Plutó,Neptunusz.

gondolom, a 20 milliárd reális

a tejút és a többi galaxis közt semmi nincs illetve olyan gondolom mint a csillagközi tér csak nagyobb, tehát por + ilyesmik vannak. Elméletileg túl nagy tömegű cucc nem lehet ott, az univerzum keletkezésekor így alakult.

A galaxis szóra nem tudok pontos magyarázatot, de ha ezt most hirtelen megkérdeznék tőlem, akkor azt mondanám hogy csillaghalmaz, saját gravitációja tartja egyben és többnyire a csillagok keringnek a galaxis közepe körül. a középpontjában szokott lenni kvazár vagy fekete lyuk.

egyébként a fekete lyukak is a kvazárok (nagyon nagy tömegű csillagok; milliós naptömeg nagyságrendű) összeomlásával keletkeznek.

[Szerkesztve]

Plúto, Merkúr, Vénusz, Mars expedíciókról ha tud valaki linket, vagy bármilyen csillagászati linket, képet, videót, az kérem linkelje be!

Lehetne ez aTOPIC egy nagy csillagászati tárház!

Én is feltöltök pár képet, mihelyst engedi a freeweb!

Bővebben: link

3. menüpont.

Legeszerűbb, ha kellenek a képek, FILE/Oldal mentése ....

50-80 milliárd galaxis van, galaxisonként 50-60 milliárd csillaggal .....

még egy döglött topic?

Igen kb, szal jó nagy a világegyetem, és egyre inkább tágul a tér, még a fény sebességénél is gyorsabban.
Ajánlott könyvek:
Stephen Hawking: Az idő rövid története
John Gribbin: Világűr, végső határunk
stb, stb

[Szerkesztve]

Azt mondják, a galaxis tágul, de a csillagok egymásra kifejett gravitációs hatására ez a tágulás egyre lassul.

Könyvet ajánlgatni lehetne az egész fórum bármely topicjában ....

Valaki tud infót a most homokba süllyedt MARS-járműről?

Videókat esetleg az elmúlt 10 évből?

Én úgy tudom hogy pont fordítva, a tágulás egyre gyorsul.

Szerintem érdemes elolvasni, alapművek.

a tágulás állitolag ciklikus, tehát 1 adott pont után elkezd önmagába összeomlani

Bővebben: link itt érdemes körülnézni.

Könyvajánló:
- Paul Davies könyvei (pl. Az utolsó három perc)
- John Gribbin: Schrödinger macskája
- John Gribbin: Az idő születése
- Roger Penrose - Stephen Hwaking: a tér és az idő természete
- Roger Penrose - Stephen Hwaking: a nagy, a kicsi, és az emberi elme
Ezek afféle népszerűsítő művek, mérsékelt számú képlettel, ámde neves szerzőktől. Hasonló, régebbi könyvek:
- Timothy Ferris: a vörös határ
- ..Kaufman: relativitáselmélet és kozmológia
Stephen Weinberg: az első három perc
magyar:
- A távcső világa (Kulin György szerk.) Kicsit régi (1980-as az utolsó kiadás), jó vastag, de kezdőknek alapmű.

Egyébként azért nehéz könyvet ajánlani, mert nem mindegy milyen előképzettséggel áll neki az ember olvasni.
Ajánlhatnék olyat is, ami 100% csillagászat, kozmológia és alapmű, mégis tippelem nem sokan értenék (vagy élveznék) itt u.i. kőkemény szakkönyv.
Teljesen más olvasmánylista az optimális egy 16 éves érdeklődő gimnazistának és egy képzett mérnöknek.

''az eseményhorizont sugarát pedig az ún. Schwarzschild-rádiusz adja meg, ami viszont a tömegtől függ. (Ha az illető anyag a Schwarzschild-rádiusznál kisebbre préselődik össze, akkor haladja meg a szökési sebesség a fény sebességét.''

Valljuk be, ez a Schw.-rádiusz csak a ált.rel. egyenleteinek egy erősen speciális fekete lyukat tartalmazó megoldására érvényes. (időben stacionárius és tökéletesen gömbszimmetrikus eset - ilyen a valóságban nincs) Vannak sokkal gonoszabb, bizarrabb megoldások is, -pl. elfajult Kerr-megoldások- általánosan pedig baromi nehéz sőt lehetetlen megoldani.

Úgy egzakt, hogy: ''nem tudjuk'' mi lesz a szingularitás felé zuhanó anyaggal. Legjobb tudomásunk szerint ezt az összezuhanást már semmi nem álíthatja meg ezért vég nélkül tart, végtelenül kicsiny térrészbe. (legalábbis a Planck-hossz nagyságrendjéig, ahol mindenképp bezavar a kvantumgravitávió még nem létező elmélete...)

A linkhez annyit (mielőtt terjedne a tévedés):
- az Ősrobbanás elmélete nincs veszélyben. A cikkben írtak már múlt időben vannak, a 90-es évek második felében tényleg voltak ilyen megfigyelések, azóta sikerült jelentősen pontosítani a Hubble-állandót. Jelenleg úgy tűnik, a ''nagy bumm'' elmélet szilárdan áll, és a téridőnek 13.7+/-0.5 milliárd évvel ezelőtt volt egy szingularitása, amit ''nagy bumm''-nak (Big Bang) nevezünk.
- a ciklikus tágulás elméletét már megcáfolták. Nem tud így viselkedni a világ.
Az ömmagába omlás lehetőségénke eldöntése még függőben van, de egyre inkább úgy tűnik, a végtelenségig tágulni fog, azaz a téridő másik vége nyitott.

A ''Galaxis'' = a mi Tejútrendszerünk, az a galaxis amiben a Nap van. Ilyen galaxisból sok százmillió látható az Univerzum általunk belátott részében.
A galaxis egy olyan diszkosz alakú tömegsűrűsödés, amiben kb. 100 millárd csillag (nem 20!) van, és rengeteg (10-20x ennyi) por, gáz, sötét anyag.
Átlagos mérete 100 ezer fényév, és 1-2 millió fényévre vannak egymástól. Maguk is kisebb halmazokba tömörülnek, a halmazok pedig gigászi sejtes-cellás struktúrába.

A nem csillagok formájában létező ''sötét'' anyag jóval gömbszerűbb eloszlású mint a csészalj formájú korong, melyet ''belülről'' nézve a Tejút-ként látunk az égen.
Sok galaxis már nem mutat ilyen sprirális-diszkosz szerkezetet, mert más galaxisokkal való ütközés során elvesztette korongját, és csak a központi magja maradt meg (elliptikus galaxisok) vagy több spirális összeolvadása egy óriás elliptikus galaxishoz vezetett. Valószínűleg ez lesz a mi Tejútrendszerünk sorsa is, amikor 2 milliárd év múlva összeütközik és összeolvad az Andoméda-köddel. (ez a legközelebbi spirálgalaxis, az őszi égen kis távcsővel is jól látható)

A csillagászat (és kozmológia) érdekes kérdése, hogy mennyi és milyen sötét anyag van a galaxisokban és körülöttük.

A galaxisok nem tágulnak. Ilyen távolságskálán a belső gravitációs kötöttség dominál.

A sötét-anyag az voltaképp mi is?
Azt próbálták meg felfogni egy kisérlet sor a földben 1-2 km mélyen?

A galaxisok 3d-s térképe létező dolog?

van a Bővebben: link starry night nevü program, ami nagyon látványos...de mennyire lehet hiteles? a benne szereplö adatok pontosak...vagy inkább ilyen laikusoknak készült dolog lehet?

''sötét anyag'' az a kozmológiai téren is számottevő mennyiségű anyag, amit nem látunk a műszereinkkel, de van mégis tömege, gravitációs hatása. Mibenlétét illetően tág játéktere van az elméleti fizikusoknak.
A ''látható'' (valamilyen módon sugárzó) anyag az öszes anyagnak csak 5-15%-a.

1-2 km mélyen sokmindent szeretnek detektálni. Pl. neutrínókat.
Azért, mert ilyen mélyre már nem jutnak le a nagyenergiájú kozmikus sugarak, amelyek -nemkívánatos interakciók révén- megzavarnák a nagyon kevéssé kölcsönható vagy nagyon ritka részecskék detektálását.

Persze, nagyon sok galaxis távolságát és helyét ismerik. Persze a távolságot jóval nagyobb hibával. Az említett cellás szerkezet is jól felismerhető. (még elméletileg is megalapozottnak tűnik, hogy miért ilyen)

amennyire tudom, a sötét anyag csak egy elmélet egyenlőre, ugyanis valami nem stimmel, a látható csillagok-bolygók gravitációja nem tudja elég jól megmagyarázni a mozgásukat, és a hiányzó gravitációs erőket tulajdonítják a sötét anyagnak.

amit mondasz az sztem neutrínó befogási kísérlet volt.

Akár még pontos is lehet, bár nyilvánvaló, hogy laikusoknak készült ''mozi'' programról van szó.
Akinek pontos adat kell, kevésbé látványos, ingyenes programokból is megkaphatja.
Évekkel ezelőtt is léteztek ehhez hasonlók programok: némelyik pénzes, némelyik nem, némelyik látványos, némelyik kevéssé. Listát most nem tudok, olyan 5-8 félével találkoztam.

''egyébként a fekete lyukak is a kvazárok (nagyon nagy tömegű csillagok; milliós naptömeg nagyságrendű) összeomlásával keletkeznek.''
Hi! Az ismert legkisebb tömegű aktív csillagok 0.08 naptömeg, a legnagyobbak 100 naptömeg körüliek. A szupertömegű fekete lyukak ezért nem keletkezhettek egy hasonló nagyságrendű csillag összeomlásából. A kvazár pedig - jelenlegi ismeretek szerint - nem egy csillag, hanem távoli rádiógalaxis. A legtávolabbi ismert objektumok közül való, így nem is valószínű, hogy egy darab égitest lenne.

kvazár: igazad lehet bizonyos szempontból, végülis a neve ''kvázi csillag'', de én úgy tudom hogy a belsejében ugyanolyan jellegű fúziós magátalakulások mennek végbe mint egy csillagnál, csak sokkal gyorsabban eljut a vasig. elméletileg lehetséges a létrejötte ilyennek, ha az ősrobbanás után úgy tudott együttmaradni egy halom hidrogén, hogy nem forgott túlzottan.

mod: nem nagyon olvastam a témában szóval lehet hogy tévedek, amiket mondok az nagyrészt Marx György Atommag közelben c. könyvének asztrofizikai részéből van, ott ezt írták, igaz hogy az a könyv magfizikai oldalról közelíti meg a kérdést.

[Szerkesztve]

Úgy tudom, a kvazár (csillagszerű rádióforrás) kifejezés azért ragadt rájuk, mert az optikai hullámhossz-tartományokban pontszerűnek, vagyis csillagszerűnek látszanak. Ez a pont viszont a távoli galaxisnak csupán a magja, ami körül esetenként halványan kivehető az egész galaxis. Az erős rádió- (plusz röntgen-, és infra-) sugárzás valszeg. ebből a szűk tartományból, a mag környezetéből származik. Ez a galaxismag - ha minden igaz - maga a nagytömegű fekete lyuk, amely a befogott anyagot az eseményhorizont felé húzva közel fénysebességre gyorsítja, ez adja az erős sugárzást (amelynek spektruma a nagy vöröseltolódás miatt még inkább az infra- és rádiótartomány felé mozdul el). A kvazárok elnevezése (csillagszerű) ezért valószínűleg éppen annyira hibás, mint a planetáris ködöké, amelyeket a kiöregedő csillagok által levetett külső burok részei alkotnak, viszont semmi közük a bolygókhoz.

jó, ezt elfogadom akkor, mert tetszik a magyarázat viszont akkor maga a fekete lyuk keletkezését hogy magyarázzuk? én úgy tudtam hogy a nap - 100nap környékű tömeggel rendelkező csillagokból fehér törpe vagy neutroncsillag lesz.

Ha egy egyedülálló csillag összeomlásakor a megmaradó tömeg (amit a lökéshullám nem dob le) nagyobb, mint 2,5 naptömeg, akkor a csillag belseje fekete lyukká roskad össze. Asszem' az ezzel járó kitörést nevezik II.-típusú szupernóvának. Egyes irodalmak szerint a megfigyelhető (Tejútrendszerben lévő, közelebbi) csillagok minimum fele kettőscsillag.
Különálló csillagok vizsgálatára egyébként csak a saját galaxisunkban van mód (kivétel a távoli extragalaxisban történő szupernóva robbanás, de az már végső állapot), ez egy újabb érv a kvazárok csillag volta ellen..

Látom, megint át kéne menni ismeretterjesztőbe.
1. kvazár:
''kvázsztelláris rádióforrás'' a rádiócsillagászat őskorából ered a név. Onnan fedezték fel őket, hogy rádiótartományban barom erősen sugároznak, mig optikailag csak egy halovány csillagocska, ami fel se tűnt. Aztán kiderült, hogy qrva messzi vannak - azaz a valóságban hatalmasok, pontszerű (naprendszer méretű) térrészből egy egész galaxis (100 milliárd csillag) fényereje sugároz, dől belőle mindenféle sugárzás.
Sokáig nagy rejtély volt, hogy mi történik itt, honnan ez a felfoghatatlan energiafelszabadulás (csak az anyag-antianyag annihilációhoz mérhető nagyságrend) és miért csak nagyon távol -azaz az Univerzum régmúltjában- találhatók meg kvazárok.
Mára nagyjából összeállt a kép: a kvazár egy fiatal galaxis magjában található gigászi fekete lyuk, ami éppen rohamosan zabálja fel a körülöttte levő anyagot. (azaz a galaxismag ''aktív'', annyira, ami manapság igen ritka de pár milliárd éve még gyakori volt, mert több anyag leledzett a galaxisközepi fekete lyukak környékén.)
Az anyagot zabáló fekete lyuk úgy néz ki, hogy a behulló anyag egy középen kicsúcsosodó diszkoszba, az akkréciós korongba gyűlik, és ott örvénylik, amíg a belső súrlódástól le nem fékeződik annyira, hogy belehullhat a lyukba. Befelé haladva ez a korong egyre forróbb (sok százmillió fo lehet), ahogy egyre sebesebben, legbelül már fénysebeséggel összemérhető sebességgel örvénylik a gáz. Aztán -a perdületmegmaradás tövénye miatt- nagyon kevés anyag fog ténylegesen elnyelődni a lyukban, a többség két, ellentétes irányú, a korongra merőlgesen kifelé mutató, szúrólángszerű jet-ben eltávozik a rendszerből, fénysebesség közelébe gyorsulva.
A korongból és a jetekből csak úgy dől a mindenfajta sugárzás, rádió, infra,látható fény, röntgen, kemény gamma. Kellemetlen vidék.

2. a fekete lyukból kétféle van, és egyik sem a kvazárból lesz:
- ősi, óriás fekete lyukak a galaxisok középpontjában: ezek millió-milliárd naptömegnyi nehezek, és az Univerzum fejlődésének kezdeti szakaszában alakultak ki.
- csillagból keletkezett fekete lyuk: ezek 1.5-30 natömegnyiek, és folyamatosan keletkeznek, életük végén szupernovává vált csillagokból.. Ha a szupernóva-robbanás (ami nagy, a Napnál sokkal nagyobb csillagok kiváltsága) után helyben megmaradó csillagmag -amit a lökéshullám jól össze is nyom- nagyobb mint a Nap tömegének 1.4-szerese, az összezuhanás nem fog tudni megállni a neutroncsillag (néha pulzár, nem keverendő a kvazárral) stádiumnál (ami tkp. egyetlen, városnyi méretű atommag) hanem vég nélkül folytatódik, míg olyan téridő-görbületet idéz elő, hogy végül kilyukad a téridő.Hogy magáva az anyaggal mi történik eközben nem tudjuk. Elvileg egy pontba fog összeesni, le a Planck-hosszak tartományáig, ahol a kvantumhatások megállíthatják az összezsugorodást. Addig semmilyen ismert erő sem.
Valójában nem arról van szó, hogy adva van egy bolygónk, aminek a felszínéről a fény se tud elszállni, mert a szökési sebesség c felett van. Van egy horizont, amin belül olyan a téridő geometriája, hogy azon belül már a fény is csak befelé zuhanni tud. Ha szemléletes hasonlatot keresünk, talán úgy lehetne jellemezni, mint egy pont (vagy karka), ami befelé szívja a teret, a ponthoz közeledve egyre gyorsabban. Ahol ez a beszívási sebesség éppen c ott a horizont..
Ami ezen a horizonton belülre kerül, megszűnik oksági kapcsolatban lenni a világ külső részével, semmilyen információ nem juthat ki onnan. Ez a horizont egy teljesen elméleti dolog, ami ott helyben semmilyen ''materiális'' formában nem érzékelhető.
Legegyszerűbb esetben ez a horizont egy gömb lesz, de lehet mindenféle tóruszos cafrang, többszöröződő első- és másodfajú horizontokkal. Akit ez érdekel, olvassa el a nészerűsítő irodalmat. (pl. a Kaufmann könyv elég sokat ír róla)
A lyukba zuhanó űrhajós semmit nem vesz észre a horizonton áthaladáskor, csak annyit, hogy röviddel előtte már minden jel megszűnt a külvilágból. (az ált.rel. érdekessége, hogy a bezuhanás közben elvileg megláthatnánk az Univerzum teljes jövőjét - a gyakorlatban persze több okból nem)

100 naptömegű csillagból nagy valószínűséggel fekete lyuk lesz a végén. De ilyen nincs sok.
A Nap méretű csillagokból fehér törpe lesz -majd ha kihűlt, fekete törpe-, és egyátalán nem robbannak fel életük végén.
Ahhoz hogy fekete lyuk keletkezzen, csak annyi kell, hogy _jól_ összenyomjunk 1.4 naptömegnyi anyagot. (erre kiváló alkalom és eszköz a szupernóva-robbanás, és a felrobbant csillag magja.) A többit elvégzi a gravitáció.

hogy a bezuhanás közben elvileg megláthatnánk az Univerzum teljes jövőjét - a gyakorlatban persze több okból nem - Ezt kifejtenéd bővebben? Érdekel!!

Akit érdekel a T-ma, és szívesen kukkolná a naprendszert, csillagokat, tejútrendszert, galaxishalmazokat az dobjon egy mailt! A faterom a Bővebben: link egyik alapítótagja. Eljösz egy ilyen kukkolásra, dumálásra! Az egyletnek ''mitnemondjak'' elég profi cuccai vannak...

Szerintetek Farkas Bertalan tényleg járt az ürben...


én kétlem!!!

''Látom, megint át kéne menni ismeretterjesztőbe.''

ez miért baj, végülis ez lenne a topic egyik célja. kösz h. leírtad amit leírtál, én csak ismételni tudom magam, elég határozottan arra emléxem, hogy én ezeket a dolgokat úgy olvastam ahogy leírtam.

Az eseményhorizontról alkotott elméletről a feltalálója bizonyította be, hogy hamis. Többet hirtelen nem tudok mondani, nem volt még időm alaposabban utánaolvasni

Pedig pont, hogy a ciklikus tágulás elméletét ''nemrégiben'' támasztották alá. Sikeresen rájöttek, hogy Einstein asztrofizikai alapképlete nem is akkora hülyeség, mint amekkorának kitalálója gondolta. Persze pár javításra szorult. A helyessége még csak közvetetten van bizonyítva: a távoli galaxisokban a hidrogén által áteresztett fény spektruma eltér a közelebbiektől. Ez kétféleképpen magyarázható:
1. Változott a fény hullámhossza (csökkent a fény sebessége), azaz szűkült a világegyetem, azaz már kevesebb anyag van a világegyetemben, és több a Lambda, hogy képletesen fogalmazzak.
2. A messzebbi galaxisokban másfajta hidrogén van. Ez kevésbbé valószínű, de lehetséges, és akkor bukik az elmélet.

Ja és mivel az asztrológia szerves része az asztro- és kvantumfizika, megkérdem, nem tudtok e valamit a CERN LHC gyorsítójáról? Elkészült már? Működik?

a és mivel az asztrológia szerves része az asztro- és kvantumfizika
ez súlyos....

A messzebbi galaxisokban másfajta hidrogén van.
szegény hidrogén mitől tudna másfajta lenni....

ezek az egzotikus feltevések mint c nem állandó volta, időről-időre felbukkannak (kell a publicitás egyeseknek) de az égvilágon semmi alapjuk.

Jeges marsi kráter a napsütésben - ezzel a címmel látták el a Nature folyóirat legfrissebb számában közölt gyönyörű Mars Express-felvételt.
Az európai marskutató űrszonda február 2-án készített képén egy, a 70. északi szélességi fok környékén található, mintegy 35 km-es átmérőjű kráter látható, belsejében a késő nyári marsi napsütésben megcsillanó vízjéggel. A jégmezőt a kráter 300 méter magasra emelkedő pereme árnyékolja, ezért anyaga nem tud elpárologni a ritka marsi légkörbe. A jégréteg vastagsága akár 200 méter is lehet. A Mars Express nagyfelbontású sztereokamerája az első eszköz, amely térhatású színes képet küldött egy ilyen marsfelszíni alakzatról.

csodaszép....

[Szerkesztve]

1. az általános relativitáselmélet kb. olyan szinten be van bizonyítva mint hogy a Föld kering a Nap körül. Aki mást állít az szélhámos.
2. az ált.rel-ből (meg a csillagfejlődés fizikájából) következik a fekete lyukak léte és keletkezésének lehetősége, tulajdonságai.
3. Találtak szép számmal olyan objektumokat (kettős rendszereket, de a galaximagokat is lehet emlegetni), amelyek nagyon úgy néznek ki mint egy fekete lyuk. Ahogy a szólás tartja, ha valami hápog és úgy néz ki mint egy kacsa, akkor az jó eséllyel egy kacsa.
4. inenntől kösse fel a gatyáját aki olyan elmélettel jön, hogy fekete lyukak nincsenek, mert annak meg kell magyaráznia minden jelenséget, anomáliát, amit frankón lehet magyarázni fekete lyukakkal továbbá meg kell magyaráznia hogy mért nincsenek.
Persze, lehet feltenni hogy nincsenek, de izzadságos lesz megvédeni...

Utoljára a 70-es években futottak ilyen nézetek, akkor is fóttosnak számítottak.

Nagyon szép
itt van még több ilyen kép - érdekes módon ez még nincs fönt: Bővebben: link

Feltevések... hasonlítsd össze a távolabbi galaxisok spektrumát a mostaniakkal. Meglátod, hogy eltér. Ez tény, ezen nincs mit spekulálni. Ennek csak két megoldása van. Az adott rendszerekben a hidrogén elektronjai más energiájú pályákon vannak, vagy pedig a fény sebessége változott. Pont. Ezen nincs mit gondolkodni, ott vannak a Hubble felvételei, lehet tanulmányozni.
Amúgy meg nagyon jártas lehetsz az asztrofizikában, ha az asztrofizikai alapképletet (amit egy ilyen kis hülegyerek talált ki mint Einstein, aki valószínűleg a közeledbe sem ér) spekulációnak veszed. A fény sebessége pedig arányos az univerzum méretével, az okosok ezt is kiszámolták. És ha belegondolsz abba, hogy mi is valójában a fény, nem is tűnik annyira elképzelhetetlennek...

Abban viszont igazat adok, hogy a fekete lyukak létezésének megcáfolása nagy hülyeség lenne. Elvégre látták, hogy van valami a bokorban, ami hápog és elnevezték kacsának. ezek után a kacsa nem létének bizonxítása elég nehézkes
Persze a kacsa belső felépítése továbbra is rejtély, de az egyszer mán' biztos, hogy Hawking (ugye ő alkotta meg az eseményhorizont elméletét?) bebizonyította saját elméletéről, hogy nem működhet. Ezek után merje bárki azt mondani, hogy: ''De igaz!''!

hopsza ez elírás

Belőled igazi máglyán égető inkvizítor lenne a középkorban.... A fizikában soha nincs olyan, hogy 100%- ig bebizonyítva...
A szélhámosok pedig azok, akik ezt állítják /Dr. Kövér András/

Tudnál forrásokat idézni ahonnan ezeket az érdekes tanokat vetted?
(lehetőleg ne olyat, úgy kezdődik, hogy a nyugdíjas urológus megreformálija az elméleti fizikát )

Csak azért kérdezem, mert _távolról_hasonló_ nézetekről már itt-ott olvastam, néha tudományos igényű fórumokon is, de az általad említett formában ezek közel állnak az értelmezhetetlenhez. Jobb lenne az eredeti forrást látni.

Hawking szerintem hisz a fekete lukak létében, de ha szerinted nem hisz, megkérdezhetjük, egy virtuális sörbe fogadok

Tényleg jól néznek ki a cuccok, de nekem a Polaris közelebb van
Bár, nálatok jobb az égbolt az biztos.