Csak néhány gondolatébresztő:

- Ugye SATA-ból a 3-asnál járunk már több mint 15 éve, és esélyes h. az NVME miatt SATA4 már soha nem is lesz. De ettől függetlenül azért folyamatosan jönnek ki újabb és újabb 3.x specifikációk. Wiki szerint a 3.3, amit a cikkben szereplő új eszközök tudnak, már kb. 8 éves. Azóta jelent meg 3.4 és 3.5 is, illetve létezik egy ~3 éves 3.5a is. Mindegyikbe került elsőre hasznosnal tűnő újdonság, amiből újonnan megjelenő enterprise eszközök is profitálhatnának. A kérdés: akkor miért nem ezzel jöttek ki?

- Az 512n támogatás 2-4T-s diszkeknél. Minek? Nem az volt a mondás 14 éve az AF (Advanced Format) megjelenésekor, h. a diszk gyártók nem tudnak feljebb lépni kapacitásban, mert az akkori max. sűrűség csak úgy volt elérhető, ha a szektorokat nagyobb bájtméretűre tervezik, így a kevesebb ballaszt miatt nő a hasznosam kihasználható hely? Erre most 2024-ben csinálnak nagy 4T-s eszközöket is 512bájtos fizikai szektormérettel? Az 512e milyen esetben nem vált be az elmúlt 14 évben?

- Nincs 1 szó sehol a marketing anyagokban az egyik elég jelentős megbízhatósági számról: az 1 bit-re jutó átlagos unrecoverable error-ról. Ez általában 10^-15 szokott lenni. Ami a kapacitás növelésével azt jelenti, h. a teljes kapacitás végigolvasása során már kb. biztosan lesz nem javítható olvasási hiba. Ezért a következő lépcsőfoknak annak kellene lennie h. a 10^-16 szintet elérjék a gyártók.

- A cache növelése 512MB-ra. Minek? Származik belőle bármi előny, vagy csak a nagy számok hakkurászása zajlik. Vagy fogynak ki készletből a kisebb DRAM kapacitású csipek, és természetes evolúció? A kózhiedelemmel ellentétben a túl nagy DRAM cache hatása elhanyagolható a HDD-knél.

Így hirtelen ennyi.

[ Szerkesztve ]

- SATA revizó:
Ha megnézed a specifikációt, többnyire energiagazdálkodások, ami vállalati lemezeknél fabatkát nem érdekel. NAS, mobil szegmens oké.
A többi meg SSD-knél lehet érdekes, ott a gyártón és terméktől függ van-e haszna, olyan sokat csak csúcs eszközöknél lenne értelme, de arra meg kicsi igény, így nem vesződnek vele..
A másik a kompatibilitáshoz való ragaszkodás/félelem. Sajna előfordult hogy régi vezérlő új szabványú eszközzel nem akart szóba állni.

- 512e:
Az pusztán a kompatibilitáshoz való ragaszkodás/félelem.
Sajnos sok eszköz/hardver még mindig nem tud mit kezdeni 4kn-el.
Szoftveres oldalon szintén.
Desktopon is csak az utolsó pár gen viszi hibátlanul.
S ne csak PC-re gondolj, DVR, NAS, asztali lejátszó, stb..
Nagy hévvel megpróbálták ugyan, de sok vas nem tudott mit kezdeni vele, sok fölös RMA-t generálva.
Ezért van hogy alapból 512e-vel jönnek ki, de a power user átrakja majd 4K-ra ha kell.
Ez a helyzet most... sajna.

- cache:
Hidd el, vaaan haszna. Néha látnék többet is. SSD-ken se véletlen 1-2GB.
Merevlemezeknél fájlok NCQ-val való dolgozáskor, kiírásánál jól jön, mert elektronika össze tudja rendezni előtte tömböket, és egy nagy húzással kiírni.
Ezért képesek már ilyen sebességet elérni HDD-k.
Ne csak adat tárolásra gondolj, hanem a bonyolult elektronikának memóriára. (számítógép a számítógépben )
Főleg 300-800MB körüli fájloknál, és sok aprónál tud hasznos lenni.
Szépen egyenletesen tudja tartani tempót. Illetve ha még olvas is közbe, akkor igazán hálás, rendszer is.

- 512e:
Én az 512n-re gondoltam, ilyen változatúak a kisebbek:

512n
4 TB MG10ADA400N
2 TB MG10ADA200N
1 TB MG10ADA100N

a nagyobbak meg 512e/4kn-esek

512e/4Kn
10 TB MG10ADA10TE
8 TB MG10ADA800E
6 TB MG10ADA600E
4 TB MG10ADA400E
2 TB MG10ADA200E

Élőben nézhetjük végig a diszkek haláltusáját. Én is használok párat, de nem azért mert olyan jók, hanem mert méretgazdaságosság szempontból még azok voltak a nyerők. Hamarosan el fog jönni az idő, hogy az ssd elveri majd árban is. Főleg úgy, hogy fejlesztés már nem nagyon megy hdd-be, csak lehúzzák róla az utolsó bőröket ameddig míg csak lehet. Mágnes szalag előbb volt mind merevlemez, és túl is fogja élni.

[ Szerkesztve ]

Elmúlt 1-2 évben bevásároltam itthonra pár db exos-t a 18 TB-os kategóriából, az volt ft/TB arányban ami a legjobban megérte. De már lehet kapni 24 TB-sat is. Igaz az még g€cidrága, de már a kifizethető kategória. Így 1 db drive-ban maximális kapacitás, ha épp' az kell neked. SSD-ből ugyanez kb. az éves fizetésed lenne.
Illetve van már mezei parasztoknak is elérhető dual actuator-os 2X18 is. Szintén rohadt drágán, és nagyon kevés helyen kapható ténylegesen, de az már megközelíti a sata3 elméleti maximum sebességét linear read-write esetében. Azért az nem olyan rossz.
Szóval én kíváncsian várom mi jön még ide.

Még nem, 10TB fölött még van igény rá. SSD-nél pedig jó darabig nem fogják értelmes áron árulni a 8TB fölötti darabokat.

Hamarosan el fog jönni az idő, hogy az ssd elveri majd árban is.

Egyelőre a HDD veri árban az SSD-t;
szóval épp az ellenkezője történik.

Az új technikát mindig drágábban szokták adni.

Akinek nem kell nagy tárhely, annak lehet, aki csak egy 18TB-ot vagy 20-at szeretne adat tároláshoz, 130-150e-ből megvan hdd esetében, ssd-ből mennyi is lenne? Ha azt figyelembe vesszük, hogy a legolcsóbb 8TB-os megoldás, ami qlc is 220e körül indul. Ha 4TB-os megoldásokat nézünk, azok is 90+e-től indulnak. Valahogy nem nagyon akar megmozdulni 2TB felett az élet az ssd piacon, így sokáig lehet arra várni, hogy nagy méretben egyáltalán megközelítse a hdd árakat.

Ezért is jó, hogy fejlődnek még azért a merevlemezek is, ami később lecsurog asztali szintre is. Jövőre már megjelennek az első 40TB-os HDD-k, 2028-ra várják az 50TB-os változatokat. Ma még az összes nagyobb merevlemez 2 vagy 3TB-os tányérokból áll, később 4 és 5TB-os is lesz már.

Teljesen igazad van, a cache növeléssel kapcsolatos részt leszámítva.

De én inkább azon szörnyülködök, hogy léteznek még 8tb alatti merevlemezek, és újdonságként hozzák ki őket egy gyártó termékpalettáján.

A HDD ipar már rendesen a haláltusáját vívja.

10+ évnyi hörgés és nyögdécselés kellett, hogy a HDD-k méretét megduplázzák minden szegmensben.

Az SSD-k mérete ez alatt kb tízszereződött.

Nem kell matematikusnak lenned, hogy ezt extrapoláld a jövőre vetítve.

Nem törvényszerű, hogy ez így is folytatódik.

Szép halál.....
Én lennék a legboldogabb, ha már PETAbyte-os SSD-k lennének a piacon, megfizethető áron. De ilyen jó ha 20 év múlva lesz.

CMR? Minek??? Hogy kisebb lehessen a kapacitás? 10 TB ma már legfeljebb SSD-nél nagy cucc. Ha tárhely kell, akkor ~16-20 TB-os HDD-ket fog venni az ember.

Jó neked. Én is nézegettem a 16-20 terásakat, csak még nem volt mibe rakni. Erre tavaly óta vagy jó 20%-ot drágultak. Akkor még volt 16 terás 100k alatt (talán 96k körülig ment le), most meg már alig van 120k alatt.

Már van kereskedelmi forgalomban dual actuatoros HDD? Nem is hallottam róla. Mondjuk az árára nem lennék kíváncsi.

#4: Elvileg van/lesz fejlődés, és még mindig sokkal olcsóbbak háttértárnak, mint pl. az SSD-k. De talán minden másnál is olcsóbbak. Valószínűleg a mágnesszalagoknál is, amik amúgy lassúak, meglehetősen macerásak, és baromi drága hozzájuk egy olvasó. Szóval én nem temetném még a HDD-ket. Valószínűleg még évtizedeKig velünk lesznek, ha csak nem lesz valami brutál paradigmaváltás, amik fényében a mostani NAND flash SSD-k is max. a kacagtató kategóriába fognak kerülni.

Szerintem még vagy egy jó évtizede olvastam egy olyan kísérleti technikáról, ami valahogy rezonáltatná a lemezeket, és kb. 90 ezer RPM-es fordulatnak lenne megfeleltethető. És mivel a lemezek csak rezonálnának, de nem forognának, ezért nem is korong, hanem téglalap alakú lemezek is lehettek volna (ha jól emlékszem). Nem tudom, hogy mennyire volt kamu az egész, de sajnos nem lett belőle semmi. Viszont a kapacitás szerintem legalább 30-40 TB-ig fog növekedni. Amit aztán majd le fognak nullázni az SSD-k, pár év (talán 6-8+) múlva.

#11: "De én inkább azon szörnyülködök, hogy léteznek még 8tb alatti merevlemezek, és újdonságként hozzák ki őket egy gyártó termékpalettáján."

Részben fura, részben nem. Nem mindenkinek kell akkora kapacitás. Sok embernek 1-2 TB is elég, azt meg azért olcsóbb gyártani.

[ Szerkesztve ]

Nehéz megjósolni a jövőt. A HDD-ket még fejlesztik, ez tán jó hír is lehet. De már a lézert is be akarják vetni. Ha romlik a megbízhatóság, elpártolhatnak a vevők.
De nemrég volt hír, hogy gond volt a félvezetőgyártással, mert túl sok volt a selejt. Ha 1 ilyen hullám eléri az SSD-t, szintén nagy bukás lehet belőle.
Aztán még ott az SSD megbízhatósága is: sokan esküdnek rá, hogy jó, olykor hallani sztorikat fullra elszállt SSD-háttértárakról is.

Megannyi bizonytalan kérdés.

HAMR már 7 éve 1-2 évre van. Vagy nem működik rendesen, vagy túl sokba kerül. Valami oka van annak, hogy majdnem egy évtizede ígérgetik, és mégsincs itt.

24 januárjában jelentette be seagate a 30tb-os mozaic 3+ -t. Azt nem tudom földi halandókat kiszolgálnak-e és főleg nem h. mennyit kérnek érte, de elvileg a termék létezik.

Szerintem amúgy lehetne gyártani multi aktuátoros nagyobb méretű (5,25"-os) HDD-ket is, mint annak idején pl. a Quantum Bigfootok. (Nekem volt is olyanom 1996-ban. 1,2 GB-os volt, ami akkoriban nagy szám volt. Akkor talán még egyik osztálytársamnak se volt 1 GB-nál nagyobb HDD-je, max. ilyen 500 MB körüliek. Mondjuk nem is volt nagyon sok embernek PC-je.) Kisebb fordulaton kellene menniük (bár az 5400-at jó eséllyel még viszonylag könnyen "bírnák"; a Bigfootok 3600 RPM-esek voltak), a több aktuátor meg eleve gyorsabbá tenné.

A kapacitás pedig egy ilyen ugrás után jelentősen nőhetne. Szerintem legalább duplaakkora lehetne, de inkább több. Az meg jó eséllyel legalább 40-60 TB-os HDD-ket hozhatna, de talán még 70-80 TB körülit is. Tegyük hozzá, ez a fajta méretnövelés valószínűleg egyáltalán nem evidens probléma. Talán simán a tányérok fajlagos sűrűségét se tudnák tök egyszerűen felskálázni a nagyobb méretre, hosszabb aktuátorok kellenének, amiknek relatíve pontosabbnak is kellene lenniük, multi aktuátort pedig nem véletlenül nem használ gyakorlatilag senki... szóval azért lennének kérdések.

Wikipedia-ból idézve:

November 2013 – Western Digital demonstrates a working HAMR drive,[26] although not yet ready for commercial sales, and Seagate said they expected to begin selling HAMR based drives around 2016.

In October 2014 TDK, who supply hard drive components to the major hard drive manufacturers, stated that HAMR drives up to around 15 TB would probably start to become available by 2016

In May 2017, Seagate confirmed that they expected to launch HAMR drives commercially "in late 2018", and the announcement was noted by commentators as being the first time that Seagate had committed to such a specific timeframe for a HAMR drive launch

In February 2019 AnandTech published an update on HAMR, stating detailed product release plans.[37] According to Seagate, 16 TB single actuator HAMR drives were expected to launch commercially in the first half of 2019.

In October 2019, analysts suspected that HAMR would be delayed commercially until 2022, with 10-platter hard drives using perpendicular recording

During an April 2020 investor earnings call, Seagate's CEO David Mosley stated that demand was being boosted by the 2020 Coronavirus pandemic, and that they expected 20 TB HAMR drives to ship by the end of 2020

In June 2023, Seagate announced they'll make 32 TB HAMR drives in third quarter in 2023, 40 TB drives on the horizon, 50 TB drives in the labs. And claimed 24 TB PMR drives, 28 TB SMR drives, will be the last of their kinds.

In January 2024, Seagate indicated "imminent" mass production of HAMR drives.

Itt tartunk most. Én látok ebben egy pattern-t.

Lehetne. Nagyon egyszerű magyarázata van, hogy miért nem csinálják: nem akarnak már semmi valódi k+f-et beleölni, amíg a lendület viszi a mostani termékpalettát, addig minimálisan fejlesztve és minimálisan módosítgatva kifacsarják belőle az utolsó filléreket is. A HDD-knek vége van, ha felfut a 2nm akkor belépő szinten 4tb körüli, asztali gépekben akár 20tb körüli SSD-ket is láthatunk majd sima megfizethető konzumerbarát árban, miközben a hdd-k adatsűrűségét, sebességét nem tudják tovább növelni.

Más ígéretes fejlesztés is létezik, csak ma még nagyon drága: videó

És milyen mintázatot látsz benne? Mert nekem csak annyi látszik, hogy nagyon nem akar múkodni a HAMR. Mondjuk az "imminent" alapvetően már biztató, de tegyük hozzá, hogy előbb jöjjön ki a piacra, legyen kint vagy fél éve problémák, visszahívások nélkül, megfelelő ellátottsággal, na akkor majd mondhatjuk azt, hogy van piacképes HAMR meghajtó.

#22: A legőszintébben nem hinném , hogy egy aktuátorral egy ilyen jellegű méretnövelésnek akkora egetrengető R&D-nek kellene lennie akár pénzben, akár időben. De lehet, hogy az lenne. Egy laikusnak minden egyszerű.

[ Szerkesztve ]

A holografikus adattárolást már a 90-es évek végén is nagyon hírdették a chipmagazinban, h. már csak pár év és tényleg itt lesz. Aztán kb 5-10 évenként felmerült újra meg újra. Aztán itt vagyunk 25 évvel később, holografikus kocka meg sehol.

Transmeta Crusoe sem jött be. A Bitboys Glaze3D sem. Fúziós erőmű sincs még mindig. Energiatárolás hosszabb időre továbbra sem megoldott akkumulátorokkal. Az AGI sincs még itt.

Nem tudom, hogy Glaze3D végül egyáltalán fizikailag létezett-e (talán igen; nagyon vártuk még középisisként), de HVD fixen volt. 2010-ben mentek csődbe. Sajnos. Pedig az optikai adattárolók között brutál nagy tárkapacitással rendelkeztek (volna), elvben több TB-os kapacitásig jutottak - hasonlítsd azt össze egy dual layer BD-vel.

Fúziós erőmű pedig mindig "majd ~15-20 év múlva" lesz. Legalábbis közel 20 éve nekem így tanították az egyetemen.

wikipedia-n kint vannak a szócikkek mindegyikről, tanulságos elolvasni

hardveraprón lehet venni 10k körül bluray írót, igaz, senki se használja.
az anime fanok között népszerű (az animék blurayen jönnek általában, bár kezdenek ott is egyes kiadók streamingre átállni), meg 1-2 ember használja archiválásra, de főleg nem a normál 25 vagy 50 gigás lemezekre, hanem a 100 gigásakra, amik viszont a régi szabvány blu ray cuccokkal nem működnek (azok csak 50 gigáig - 2 layerig - kompatibilisek).

szóval igazából a technológia él még, de nem érdekel senkit, főleg, mivel egy üres 50gb lemez ára kb annyiba kerül, mint egy 64 gigás pendrájv, aztán így nem tolonganak érte annyira.

ha a lemezek árát leszorítanák mondjuk 100 forint / db-ra, akkor a dvd helyét simán át tudná venni, de erre a jogtulajdonosok részéről semmi akarat nincs.

Az árat le lehetne szorítani, de 100Ft/db sosem lesz, 1000Ft már realitás lenne, vagy a mostani árak mellett kellene minimum 1000GB-os lemezt kiadniuk. Mindkettő hasznos lenne, pláne ha több eladást szeretnének.

A fanoknak nem kell író, nekik elég az olvasó, elvégre megveszik lemezen a tartalmat.
Több gond is van vele, nem éri meg, mert annyival nem olcsóbb, macera az írás, mellette a lemezek sok helyett foglalnak, miközben hdd esetében egy telefon doboz méretben elfér akár 20TB is. Hdd esetében ha valamit megunok vagy beszerezhető jobb minőségben, akkor csak cserélem, nem kell új lemezre kiírni.

Igen, tudom. (Mondjuk most csak egyet linkelek.)

#33: Egy olcsó TB HDD most nagyjából 7-8 ezer Ft. Ezzel viszonylag nehéz lenne versenyezniük az optikai tárolóknak (50 GB-ra vetítve az kb. 350-400 Ft lenne.) Ezzel szemben egy nagyon olcsó 50 GB-os lemez kb. 1000 Ft. És az csak egyszer írható. Ha elrontottad, vagy ha már eleve nem kellene, akkor meg így jártál.

#34: Teljesen jogos szempontok.

[ Szerkesztve ]

Nem az, hogy okvetlenül író kell nekik, de az olvasó, meg az író kb ugyanannyiba kerül, szóval logikusabb, ha valaki az írót veszi meg eleve, de a fő baj, hogy nincs mivel etetni.

Én azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy vegyenek egy usb-sata konvertert, amivel laptop vinyókat rá lehet dugni a gépre, aztán lehet nyomulni az 500 gigás/1 terás laptop vinyóval kb 2000-4000 ft/db áron (használt), telepítőknek meg drivereknek meg esetleg 8-16 gigás régi pendrájv, vagy 1-2 régi dvd+rw, és kész a komplett túlélőkészlet kb zsebnyi méretben.

[ Szerkesztve ]

USB--->SD/Micro sd kártya adapter is hasznos, azzal bármire átvihető sok adat.

[ Szerkesztve ]

Én a 100GB-os változatra értettem, egyébként teljes sorozatok tárolására tök jó lenne ha lenne TB méretű lemez, és mellé megfizethető olvasó.

Na tessék, kellett szóba hozni

https://ipon.hu/magazin/cikk/a-sony-leallitja-a-optikai-adathordozo-lemezek-gyartasat-nem-csak-a-cd-ket-hanem-a-blu-rayt-is

Kihátrálnak a saját találmányuk mögül szép lassan.

[ Szerkesztve ]

Szűkül a piac.

Egyfelől érthető, viszont ha nem csökkenek a 4-8TB-os SSD-k elfogadható árszintre, és mondjuk 50TB-os méretnél megállnak az üzleti merevlemezek, az csak pont azt bizonyíjta, hogy több TB-os lemezekre igenis lenne igény ha léteznének. Az természetes, hogy a kis méretű CD/DVD-k kora leáldozott és csak minimális igény van ma már rájuk, Blu-Ray még határeset a konzolok miatt, de ott is van esély rá, hogy streaming alapúra térjenek át.