Azt a röntgent hogyan? 
üzenetek
hozzászólások
(Tiszaújváros, JABIL jóvoltából )
A korai motormeghajtó áramkörödből a védődiódák erősen hiányoznak. Jó eséllyel az is volt felelős a halálokért - másrészt a 70A-es mosfet emiatt lett ennyire overkill, de legalább bírta a védelem nélküli kiképzést. ( a parazita bodydiódáján levezette a kikapcsolási feszültséglökéseket)
Nagyon aranyos lett, gratula!
Gondoltam rá korábban, hogy be kéne fejezni és kiszépíteni a saját projektet (egy hasonló, csak nem ilyen combos autóval) és nyílt távirányítót csinálni, pont azért, hogy ne kelljen mindig újra feltalálni a kereket. Most kedvet csináltál hozzá.
Morgyi kollégával meg egyet kell értenem - kezdetnek nagyon jó az arduino, ismerkedési fázisban, a Tiva viszont összehasonlíthatatlanul erősebb, nagyobb tudású.
Nagyon jó lenne, ha a hobbisták is arra a szintre tudnának fejlődni, hogy natívan idomítsanak egy ilyen komoly eszközt!
[ Szerkesztve ]
Wow, nagyon jó lett! 
Régebben én is szórakoztam Arduinoval, de csak ledeket villogtattam vele, meg alaplapi csipogót. Illetve az autóba építettem vele egy légrugó vezérlőt, mert a gyári távirányító 150GBP lett volna. Elképesztő, hogy mennyi mindenre jók ezek a kis mikrokontrollerek, és párezer forintból megvan az egész rendszer.
Jó, legtöbb esetben tényleg elég a gyári függvények használata (bár én kifejezetten szeretem pontosan tudni, mi történik)
sőt az utóbbi időkben egyre jobbak a gyári kódgenerátorok, amik beállítanak mindent. Pár éven belül tényleg elterjedhet.
Otthon meg nem írunk olyat, amit validálni kell, főleg akkor, amikor a hivatalos support ajánlása "reserved" bitek beállításába torkollik.
De, jelentem, még ma is zajlik kézi bitfaragás. Például helyszűke miatt, amikor tíz-száz byte-okat kell megspórolni, hogy a program beleférjen a flashbe. És viszont: az írás szerint a mikrovezérlőkön nem igazán van operációs rendszer (hát, Windows 10 biztosan nem ), pedig mifelénk már egy MSP430 szintű cuccon is volt preemptív ütemező, meg hasonló.
zka67
(őstag)
Szia, Senki nem áll neki már 32 bites regiszterekben biteket tilitolizni.
Azért vannak még emberek a földön, akik ki akarják hozni a maximumot egy-egy mikrokontrollerből, és kénytelenek akár az assembly szintig is lemenni. Én ugyan az AVR procikat kihagytam az életemből, mert a lassabb dolgokra ott vannak a filléres 8 bites uC-k, ahová meg semesség kell, oda lassúak.
Mutatóba néhány projektem, ami nem jöhetett volna létre a megfelelő optimalizálások nélkül:
ZX Spectrum emulátor LPC1768-as mikrokontrollerrel.
Ez az emulátor szoftveresen állítja elő a videójelet, ezért nagyon fontos volt a pontos időzítések használata.
HT1080Z Emulátor LPC1768 mikrokontrollerrel.
Ez ugyan azon a hardveren fut, de itt még lehetőség volt választani a TFT kijelző és az analóg videójel között.
Commodore 64 Emulator LPC1788-as mikrokontrollerrel.
Ezen aztán volt mit optimalizálni, hogy rendesen fusson egy 120MHz-es procin. Ahogy így nézegettem a többi C64 emulátort, nem nagyon találtam olyat, ami 500Mhz-es procinál lassabbon működött volna normális sebességgel.
Szerk: Linux oprendszer az LPC1788-as mikrokontrollerhez.
Persze, hogy nem lehet oprendszert írni 256 bájt rammal, meg 2kB flash-sel, de ha meg van a megfelelő hardver hozzá, akkor miért ne lenne hozzá? .)
[ Szerkesztve ]
zka67
(őstag)
Szia, a 8 bites prociknál főként a 8051, 8052-es sorozatokra gondoltam.
Jó lett Mondjuk az elején a két oldalnyi idézetet, nem biztos, hogy kéne, egyrészt kicsit bele a lecsba, másrészt ennyit nem veszünk csak úgy át. De a lényegi része, az autó, az rendben van
Ezer éve nekiálltam én is egy ilyennek, nem BT alapon, hanem egyszerű rádió adó-vevőkkel, de Arduino volt az alapja annak is - jelenleg főleg azért nincs kész, mert a hajtás/kormányzás nincs rendben (az alapul szolgáló szoci bovdenes távirányítású kisautó nem éppen a nagy helykínálatról híres).
Gratulálok! Pár éve én is összeraktam egy hasonlót, de annak egy Raspberry Pi volt az alapja: [link]
truebaba8
(tag)
Gratulalok, klassz kis auto lett..
En microchip-el basztam el a draga szabadidomet, amit nagyon sajnalok utolag.
Kulon gratula a szep kis simsonodert. (Olyanon utottek el 2 eve onhibamon kivul.)
Miért, mi a bajod a 8-bites mikrokontrollerekkel? Vagy a 8051-el?
A simóm azóta nekem totál kár , az öregemet ütötték el szintén önhináján kívül. Ez a projektem már jó két éves .
Sem árban, sem tudásban nem versenyez már az M0-val (sem), viszont még nem koptak ki, megszokásból teszik be ide-oda, pedig jobb alternatíva is van már helyette.
Az utóbbi pár évben tényleg a nyakukra nőtt az ARM-os konkurencia (szó szerint 1-2 év), de nem értek egyet az állításaiddal. Sok helyre még bőven elég a 8-bit. Méretben (és ahhoz tartozó funkcionalitásban) és árban még mindig jobbak. Sokszor az ár/érték nem számít, csak az ár, hiába lenne gyorsabb az ARM, ha nincs szükség a sebességére.
Előbb-utóbb vélhetően kivesznek, de szerintem ennek még nem jött el az ideje. Mások is így érzik, a Silabs például komplett 8 bites kontroller-családokat hozott ki: Sleepy/Busy/Laser Bee...
Az ARM-osok meg egymást ölik: lásd mostanában az NXP-Freescale, Microchip-Atmel fúziókat..
[ Szerkesztve ]
Mondju 8 biten mennyivel lehet kisebb fogyasztást elérni? Mert az sem mindegy sok esetben.
Most kaptam szórakozás céljára egy napelemet, 3,3V Arduino éppen hogy elindul róla. Egy töltőt vezérelni pl. pont elég lenne egy 8 bites cucc is, ami cserébe nem fogyaszt.
truebaba8
(tag)
Sajnalom.. Ugye nem lett nagy baja es felepult?
En 23 ev nagymotorozas utan ultem simsonra, es belteruleten,allva egy keresztezodesben egy utcaban, hogy kikanyarodjak, hatulrol elcsapott egy 24 tonnas soktengelyes - nem vett eszre, hogy ott allok
[ Szerkesztve ]
truebaba8
(tag)
es mia az a platform ami az? es mondjuk egy c18 szintu nyelv van is hozza?
Érteni. Én amúgy nem vagyok benne a mikrovezérlő programozásban, ezt nem tudtam
Mondjuk a napelemes helyzetben csak pédának írtam az Arduinot (Az volt itthon, azt nézegettem, mennyire bírja el a napelem - az a példány amúgy se nagyon tudna tölteni semmit, olyan gyenge). Ha annyit kell csinálni, hogy egy akku töltöttségét figyeled, meg egy külső feszt, akkor erre felesleges egy 32 bites kontroller.
[ Szerkesztve ]
Kereszteződésbe fordultak ki elé, az autó A oszlopát találta el , szerencsére karcolásokkal megúszta .
A fogyasztás nagyban függ a felhasználás módjától. Én azt mondanám, hogy a 8-bites kontrollerek, főleg a régebbiek a maguk 130-180nm-es csíkszélességén nem fogyasztanak kevesebbet, mint a modern ARM-ok. Főleg, ha sokat kell számolni, mert az 32-biten nyilván gyorsabban megy azonos órajel mellett.
Töltő vezérlésére szerintem a legenergiahatékonyabb egy célhardver lenne.
[ Szerkesztve ]
Nem ismerem az Arduinot, de ahogy bekapcsolja az órajeleket, nem lehet ugyanúgy "kézzel" kikapcsolni?
truebaba8
(tag)
"Ott kezdődik hogy el kéne felejteni az Arduinot. " erre ertettem, hogy mit ajanlasz helyette.
C18 egy C nyelv valami altalanos IDE-ben, PIC-et programoztam vele regen
truebaba8
(tag)
Enyém is szinte sértetlenül meguszta. Elég strapabiroak voltak még ezek a motorok!
Tachion86
(tag)
Szia!
A bipoláris tranzisztorok nem a nagy áram, hanem a motor induktív visszarúgásai miatt mentek tönkre. A FET-ek persze hogy bírták, de nem azért mert 70A-esek hanem mert azokban a térvezérlésű tranzisztorok felépítéséből adódóan "gyárilag" benne van a visszirányú dióda. Sima bipoláris tranyókkal is jó lenne, csupán 1-1db diódát kellene rátenni a négy tranyóra. Ha biztosra akarsz menni akkor tranziens szupresszor diódákat.
A kanyarodást megcsinálhatnád egy kis szervomotorral, úgy rendesen kormányozható lenne a kis autó.
Amúgy gratulálok, első projektnek szuper! :-)
fpeter84
(senior tag)
Szia!
Egy alternatíva a hatótáv növelésére, hogy külső antennás class1 modulra cseréled az arduino oldalán a kékfogat, mint pl a BTM-222 - olcsó, ugyanolyan könnyű programozni mint a HC-05/06-ot, de saját nyákot kell hozzá készíteni... Gyakorlati tapasztalataim alapján jópár főfalon keresztül is lazán több 10 méterre elvisz valóban, nyílt téren pedig 100 méter felett is - viszont ugye ehhez a host oldalnak is kellöen "kanosnak" kell lennie, vagyis ha marad a telefon/tablet, akkor messze nem lesz 100 méteres a javulás, csak sokkal jobb lesz mint a kis modullal...
Másik tippem, hogy a 16MHz-es mustangot cseréld le 80/160MHz-re! Vagyis egy ESP8266 WiFi csippes lapra, amit megkaphatsz arduino kompatibilis formában is pl Wemos D1 vagy Wemos D1 R2 néven - utóbbiba még nem ástam bele magam hogy a gyakorlatban tud e valami újat, megéri e a felárat vagy csak az a tüskesor opció a plussz...
Olyannyira arduino kompatibilis, hogy egy könnyed mozdulattal be tudod húzni az SDK-ját az eredeti arduino IDE-be, és onnantól használhatod a megszokott környezetedet! Mindenféle meglévő lib-eket is használhatsz vele - max ott lesz gond ahol low-level AVR regiszter buzeráló kódokat használnak - az nem fog pöccre indulni rajta. A lábkiosztása azért nem 100%-ig kompatibilis, mert egyrészt csak egyetlen egyszerű AD láb van rajta, másrészt a digit lábak száma is korlátozott - amennyit a csipp/modul tud, de így is remek játék! Képes AP, kliens és AP+kliens módban is üzemelni, lehet rajta primitív webszervert futtatni, van másfél sorosportod, I2C, SPI, stb stb... !
A wemos oldalán minden lényeges infót meg lehet róla találni, ki tudod deríteni hogy kompatibilis lehet e a meglévő shield-ed vezetékezésével, vagy esetleg kíván valami módosítást...
A Wifi hatátávját illetően itt van egy kis tesztvideó, elég impresszív még ennek a kis belső antennás verziónak is, hát még ha esetleg egy külső antennás modullal építesz egy második verziót utána! 
[ Szerkesztve ]
truebaba8
(tag)
Nincs olyan hogy "Egy C nyelv"
Szerintem maradjunk annyiban, hogy 1989 elott meg volt tobb fajta.
En hasznaltam akkor tobb fajtat.
Viszont arra nem valaszoltal, mit ajanlasz az ARM helyett inkabb.
[ Szerkesztve ]
zka67
(őstag)
Szia, azt akartad kérdezni ugye, hogy az arduino helyett mit ajánl?
Kezdetnek én az NXP LPC1114/302FBD48-as ARM Cortex-M0 procit ajánlanám neked, az alábbi okokból:
- Egyszerű, könnyen megérthető a perifériák használata, programozása.
- A Keil MDK ARM v4.74-es IDE-t ajánlom hozzá, ez ingyenes 32kB kódig, de google a barátod
- A Flash Magic programmal egyszerűen, egy USB-Soros átalakítóval (pl. FT232RL) tudod programozni a chipet.
- Az összes I/O lába 5V toleráns, azaz nem kell level shifterekkel bajlódni, ha úgy adódik.
Tanulni, megismerni a rendszert, szerintem ez a legjobb választás.
eBay-en kapsz hozzá fejlesztőkártyát: Z111xP New ARM Cortex-M0 Core Module LPC1114 Development
Ezen rajta van az USB-Soros átalakító is, bedugod és használod.
[ Szerkesztve ]
"Az Arduino alapvetően gyerekeknek hobbistáknak tanulásra lett kifejlesztve."
Ennyi. Egyszerű, gyorsan összerakható projektekhez való. Viszont ettől függetlenül egy csomó mindent meg lehet vele valósítani, AVR Assembly ismerete nélkül is
4264adam
(veterán)
Ha mérnöki irányokban folytatod tanulmányaidat esetleg benne vagy akkor az MSP430-at (TI) szokták használni a cégek általában.
[ Szerkesztve ]
F1DO
(senior tag)
Ha az a cél, hogy egy kisméretű eszközzel valamit vezéreljünk / adatot gyűjtsünk - valamitől függően, sok, készre szerelt cél modullal megtámogatva és mindezt könnyen kezelhető legyen - akár mobilunkon projektek esetére is ez a Tiva lenne ajánlott?
És az Intel Edison ARM alapokon, avagy Raspberry Pi ilyen projektekre nem ajánlott az elején?
