üzenetek

hozzászólások


Plazmacucci
(félisten)
Blog

Nem tudom milyen nyelven nézted, de elmondják


Apollyon
(Korrektor)

A sorozat lényege többek között az volt, hogy bemutassa, milyen katasztrófához vezetett az ostoba, tévúton járó, elavult gondolkodású szovjetek kommunista mentalitása, ami még ma is jelen van Oroszországban. Mert ha egyébként ez nem lett volna, a katasztrófa sem következik be. Ezt pedig elég jól kihangsúlyozzák a filmben.


Juhaszatti
(addikt)
Blog

"arról szó sem esik, hogy alacsony teljesítményen mennyire pengeélen táncol egy ilyen reaktor, mennyire instabil is az valójában"

Többször elhangzik, ki is emelik.

[ Szerkesztve ]


szebe
(őstag)

"A sorozatban a reaktort kezelő technikusok megszeppent gyáva droidoknak vannak beállítva, pedig atomfizikusok voltak"

Ha jól emlékszem, se Gyatlov, se a "droidok" nem voltak atomfizikusok.
Ettől függetlenül tisztában voltak a dolog veszélyeivel, de csinálni kellett, mert a felettes azt mondta, és pont.

[ Szerkesztve ]


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

Mi több, a teszt nem szerepelt az átvételi dokumentációban, különben a többi reaktorigazgatót is perbe fogták volna. Ez egy addicionális biztonsági eljárás lett volna, amivel egy ismert hibát szerettek volna kivédeni.


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

Nem voltak atomfizikusok, reaktorkezelők voltak. A kiképzésük csak gombok nyomkodására szólt. Diatlov villamosmérnök volt, ő sem volt atomfizikus. Ha egy is lett volna ott, átlátja, mi a helyzet és félbeszakítja az eseményeket.


Cifu
(nagyúr)
Blog

A sorozat majdhogynem arra van kihegyezve, hogy Gyatlov karakterét minél idiótábbnak találják, és gyűlöljék a nézők, és majdhogynem egyedüli felelősként van beállítva.

Gyatlov utasította a 4. reaktor kezelőit a biztonsági szabályok áthágására. Ezt nehéz pozitív színben feltüntetni. Ahogy a róla szóló visszaemlékezésekben is megemlítik, hogy bár szakmailag a legmagasabb szinten álló szovjet atomreaktor-mérnökök közé tartozott, de emberileg elviselhetettlen és hihetettlenül arrogáns volt.

Érdekes adalék, hogy Gyatlov visszaemlékezései szerint ő maga már a robbanás után tisztában volt a katasztrófával, és a feletteseinek jelentette is, hogy a reaktor felrobbant, de nem hittek neki. Jurij Tregub visszaemlékezései szerint Gyatlov valóban tisztában volt azzal, mi történt valójában, tehát ilyen téren például pontatlan a sorozat.

A sorozatban a reaktort kezelő technikusok megszeppent gyáva droidoknak vannak beállítva, pedig atomfizikusok voltak, akik tisztában voltak avval, amit csinálnak, és a veszélyességével is, míg Gyatlov nem.

Nem atomfizikusok voltak, hanem erőmű-mérnökök. Az atomreaktorok üzemeltetésére voltak kiképezve, de nem voltak atomfizikusok, csak megtanulták azt, hogy mire miként reagál egy reaktor (már amit feltételeztek), de nem volt elvárás tőlük, hogy a reaktor fizikáját teljes mélységében átlássák.

A megszeppent gyáva droid nem szakmai, hanem emberi és társadalmi leképezése volt a helyzetüknek. Gyatlov alatt (aki a 3. és 4. számú blokk vezetőmérnöke volt) nem volt helye ellenkezésnek vagy kritikának. Ezt hogy lehetett volna másképpen bemutatni szerinted?


Cifu
(nagyúr)
Blog

Ebben nem lennék biztos.

Legaszov se tudta megmagyarázni először, hogy miért robbanhatott fel a 4. blokk, ő sem tudta a miérteket megmagyarázni. Pedig az 1983-as Ignalina erőműbéli esetet (amikor a szabályzó rudak együttes leeresztésekor a végükön lévő grafitból készült egység hirtelen megnövelte a reaktor teljesítményét) jelentették minden RMBK erőműnek és a szovjet nukleáris hatóságoknak is, így elvben Gyatlovnak is, sőt, még Legaszovnak is tudnia kellett róla (ez megint egy olyan dolog, amit rosszul ábrázoltak a sorozatban, forrás: INSAG-7 jelentés, 13. oldal).

Az biztos, hogy a biztonsági intézkedések áthágása, és a vártnál sokkal súlyosabb teljesítményesés után egy (normális) atomfizikus biztosan a mellett érvelt volna, hogy halasszák el a tesztet. A kérdés csak az, hogy adott esetben ez befolyásolta volna-e Gyatlovot...

[ Szerkesztve ]


Plazmacucci
(félisten)
Blog

Az öreg Biff maga mesél a katasztrófáról. Kb ugyan azt mondja mint a filmben. Egyébként szomorú a sorsa, túl élte a saját gyermekét.


#33253120
(addikt)

Sub.


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

Nem a robbanás okait lehetett volna látni, hanem azt, miért viselkedett úgy a reaktor, ahogy: mi a következménye a túlzott/hiányzó víznek; miért zuhant a teljesítmény; mik a xenon-lengés tünetei?


hoffman_
(nagyúr)

arról nem is beszélve, hogy éles üzemzavari helyzetben a legkomolyabb szaktudás is le tud lassulni, vagy megfagyni. ehhez mérten apró, homokszemnyi, összemérhetetlen kapcsolási-áttérési-szimulációs, stb. művelet közben jött probléma esetén is olyan mértékű stressz tudja blokkolni az ember agyát, hogy a legrutinosabbak is hibázhatnak. ilyen helyzetben egy megszakító működtetése is problmát jelenthet, elképzelni is nehezemre esik, hogy ha egy esetleges láncreakcióhoz vezető, magas változó számú, egymásra ható cselekménysorozat közepén van, akkor hogyan tudhat valaki pontosan, de legfőképp időben dönteni.

a cikk olvasmányos volt, köszi, ez többnyire jó pont ebben a közegben (nem a logutra célzok, hanem a nem-szakmai olvasói többségre). felkapott közösségi médiára ne rakd ki, mert megeszik a napelem-sarlatánok : )

[ Szerkesztve ]


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

Nincs máshol blogom :)


pecccccccca
(senior tag)

Nagyon tetszett a cikk. Köszönöm.
Jó kis olvasmány volt. Engem is valamilyen szinten érdekel ez a dolog és szerintem is kell az emberiségnek a nukleáris energia.

[ Szerkesztve ]


Cifu
(nagyúr)
Blog

Ezeket elviekben az irányítóteremben tartózkodók is ismerhették, ismerték. A xenon-mérgezésről biztosan tudtak, a pozitív üregtényezőről szintén.

Tegyük hozzá, hogy a pontos körülményeit a teljesítmény-esésnek nem ismerjük. Gyatlov nem foglalkozott ilyen apróságokkal, Akimov (az éjszakai váltás vezető mérnöke) és Toptunov (a szolgálatban lévő reaktorvezérlő mérnök) viszont nem részletezték ezeket a haláluk előtt.

Az, hogy pontosan mi zajlott le a reaktorban, leginkább elméleti síkon van felvázolva, 4-5 különféle elmélet van rá. Az első robbanás nagy valószínűséggel gőzrobbanás volt, de a második robbanás számtalan módon bekövetkezhetett, egyfelől az is lehetett gőzrobbanás (ahogy az első robbanás utáni egyre nagyobb hő hatására a maradék víz is hirtelen kritikus szintre hevült) vagy lehetett nukleáris reakcióból eredő nyomás, de az is lehet, hogy hidrogén-robbanás, a víz illetve a cirkónium vagy a grafit reakciójából...

Más, jól emlékeztem, az RMBK reaktorok esetében menet közben is cserélhetőek voltak az üzemanyagrudak:

The refueling machine is mounted on a gantry crane and remotely controlled. The fuel assemblies can be replaced without shutting down the reactor, a factor significant for production of weapon-grade plutonium and, in a civilian context, for better reactor uptime. When a fuel assembly has to be replaced, the machine is positioned above the fuel channel, mates to it, equalizes pressure within, pulls the rod, and inserts a fresh one. The spent rod is then placed in a cooling pond. The capacity of the refueling machine with the reactor at nominal power level is two fuel assemblies per day, with peak capacity of five per day. (RMBK reaktor @ Wikipédia)


hcl
(félisten)
Blog

Jó lett az összefoglalás, bár lehetne hosszabb és részletesebb - mondjuk ez végtelen mennyiségű kutatómunkát fel tud emészteni, de az olvasó mohó :P :D

A Fukushima katasztrófát nem most okozta az emberi hülyeség, hanem amikor az erőmű épült; olyan földrengésveszélyes helyen egyszerűen tök mindegy, mit csinálsz, kódolva van a baj.

Viszont mindegyiket, ami a cikkben szerepel, csakis az emberi hülyeség okozta. Amelyik erőművet normálisan, értelmes emberek üzemeltetik, az valahogy nem szokott felrobbanni, stb.

Frederik Pohl féle Csernobil könyvet olvastad? Nem láttam a sorozatot még, de nyakam rá, hogy sokat merített a könyvből (az sem dokumentumkötet, hanem regény, nem is rossz).


szkaroly
(senior tag)

Pont az Ignaliai eset után írták bele a szabályzatba hogy RBMK reaktornál minden körülmények között legalább 30 szabályozórúdnak a reaktormagban kell lennie. Ehhez képest 4-6 maradt benne. Ezen vitatkozik egyébként Djatlov és Akimov. A baleset után egyébként ezt a számot 72-re növelték ha jól emlékszem.

Bruhanovot (igazgatót) előléptették volna a minisztériumba. Ez már el volt döntve, május elsején jelentették volna be. Utódja Fomin lett volna (a szemüveges a vádlottak között). Djatlov pedig ugye az ő helyére pályázott. Egy sikeres kísérlet pedig nyilván sokat számított volna.


szkaroly
(senior tag)

Pohl regénye tényleg jó, de csak regény. Amikor írta (1987), akkor még Legaszov bécsi előadása a mérvadó, a reaktor tervezési hibái még nem közismertek. A magyarul megjelent könyvek közül szerintem Piers Paul Read műve a legjobb, címe: Uramisten, mit tettünk. (Csak megjegyzem, aki ezt az ostoba magyar címet kitalálta fenékbe kéne rugni). Azóta persze már jelent meg pár jelentősebb könyv, sok új részlettel, de csak idegen nyelven egyelőre.

[ Szerkesztve ]


sh4d0w
(nagyúr)
Blog

A Pool-könyvben pont le van írva, hogy a gyengébb minőségű anyagokat is használni kellett.


apatyas
(Korrektor)
Blog

Sajnos ilyesmi még nincs tudomásunk szerint.
A hasadáskor egyébként gamma-sugárzás keletkezik jellemzően, azzal meg az a baj, hogy az elnyeléséhez sok méternyi beton, vagy ólom kell. Ez azt jelenti, hogy egyrészt: a szokásos szilícium vagy egyéb félvezető anyagokat nem úgy gerjeszti ez az energiájú gamma-sugárzás mint ahogy a látható fény (ami néhány eV energiát képvisel, míg a gamma sugárzás vhol a MeV szintjén van), másrészt.. kurvára átszalad rajta, ha meg nem, akkor roncsolja a félvezetőt (mert kiüti az atomokat vagy magátalakulásra készteti ugyanúgy ahogy az uránt) és tönkremegy. Szóval napelemes jellegű technológiákkal nem lehet elektromosságot kinyerni belőle sajnos.
Másrészt, a bomlástermékek által képviselt/hordozott keletkező energiák arányáról az angol Wiki U-235 oldalon találtam egy könnyed listát.

Source Average energy released [MeV][2]
Instantaneously released energy:
Kinetic energy of fission fragments 169.1
Kinetic energy of prompt neutrons   4.8
Energy carried by prompt γ-rays   7.0
Energy from decaying fission products:
Energy of β−-particles   6.5
Energy of delayed γ-rays   6.3
Energy released when those prompt neutrons which don't (re)produce fission are captured   8.8
Total energy converted into heat in an operating thermal nuclear reactor 202.5
Energy of anti-neutrinos   8.8
Sum 211.3

A lényeg, hogy a kettéhasadt atommagfelek mozgási energiája, 169.1 MeV képviseli jórészét az egésznek, és csak 7 + 6.3 MeV a gamma sugárzás aránya, a többi mind részecskék mozgási energiája (mondjuk). Vagyis, elég alacsony hányada csak a sugárzás, szerencsére, mert emiatt lehet ilyen kőkorszaki de legalább egyszerű (gőzturbina) eszközökkel energiatermelésre fogni a nukleáris reaktort.

[ Szerkesztve ]

üzenetek