és @szkaroly : Amennyire emlékszem rá, valóban több olyasmi is bekerült, ami később nem volt hiteltelen - nyilván nem pontos, de nem is volt célja a pontos dokumentáció. És ha minden igaz, ő is beszélgetett túlélőkkel.

Nem ez a lényeg. Legaszov bécsi beszámolója olyan jól sikerült (nyugati szakemberek ill. média szinte beájúlt azon hogy milyen szokatlanul őszintén beszél ez a szovjet tudós) hogy jó pár évig ez volt az elfogadott magyarázat, ti. a kezelőszemélyzet tehet mindenről. Majd csak a SZU felbomlása után, a tudósok (akik részt vettek a baleset körülményeinek vizsgálatában és következmények felszámolásában) már szabadon beszélhettek az erőmű konstrukciós hibáiról, a képzett személyzet hiányáról és túlságosan gyors atomerőmű építési programról (ahogy valaki feljebb írta, két újabb reaktor építése volt folyamatban, valamint további 6(!) a folyó túlsó oldalán tervbe véve). Amikor ezek az új információk nyílvánosságra kerültek, akkor vált teljesen érthetővé a baleset okainak összessége.

Nem kell leállítani, menet közben lehet benne üzemanyagot cserélni. Többek között ez volt az egyik nagy előnye ennek a reaktor típusnak (a sorozatban elhangzott állítással szemben nem csak az, hogy "olcsó").

A cikkben eddig jutottam:

"ahol többszörös emberi és konstrukciós hibáknak köszönhetően kinyílt a primer kör (az a vízvezeték-rendszer, ami közvetlen kapcsolatban van a reaktorzónával - ezt a vizet forralják fel az áramtermeléshez)"

A TMI egy nyomottvizes erőmű (Pakshoz hasonlóan), a primer-körben lévő vizet pedig nem forralják fel, az a teljes primer-köri szakaszon cseppfolyós marad, köszönhetően a nagy üzemi nyomásnak. A vizet a szekunder körben forralják, a hőcserélőkön keresztül.

Ezt érdemes volna pontosítani.

A második hiba:

"A reaktor teljesítménye a pozitív üregtényező miatt sokkal nagyobbat esett, mint tervezték"

A Xenon mérgezés miatt esett nagyot a teljesítmény, nem a pozitív üregtényező miatt.

[ Szerkesztve ]

Kíváncsi voltam, hogy ki lesz az első, aki azt a könyvet végre megemlíti valahol. Mert én direkt nem tettem. Kora tinédzser korom egyik kedvenc könyve, amit időnként a mai napig előveszek egy elolvasásra, annyira jól vala megírva. És igen, elég sok minden, amit a film ábrázol, akár onnan is származhatna, de szerintem inkább származik a valóságból a mindkét helyen megjelenő dolgok sora.
Hisz ahogy az elő-, vagy az utószóban meg is említi, elég sok kutatást végzett a könyv megírásához, ami amcsiként elég nagy szó volt, hogy egyáltalán kapott is rá lehetőséget, márpedig a film készítői is ugyanazon - csak adott esetben részletesebb - információkhoz juthattak hozzá.

Vannak ennél kisebb hatékonyságú ,de sokkal barátságosabb energiatermelő megoldások mondj egyet ami kvázi folyamatosan tud termelni és "sokkal barátságosabb"

Vannak még az említetten kívül más komoly balesetek is a Szovjetunióban lásd pl. [link]. Csak mint érdekesség.

Mikor utánanéztem, valamit félreolvastam, vagy rossz forrást választottam, mert ott az volt, hogy a felszabaduló energia nagy része elektromágneses sugárzás. Most megint rákerestem és én is azt találtam, hogy a legnagyobb része mozgási energia.
Ebben az esetben viszont nem is várható, hogy lesz más, mint vízforralás.

"Sajnos halál/TWh mutatóba nincsen jobb."
Az atomerőművek a katasztrófákkal együtt sem érik el halálosságban a szénerőműveket(tudom, origós cikk, de nem politikai...), amik milliók tüdejét teszik tönkre(különösen a fejlődő országokban), nem beszélve a környékükön található erdők élővilágáról és az üvegház-hatás elősegítéséről.

Egy jól működő atomerőmű egyetlen szennyező anyaga a használt fűtőcella, ami viszont mennyiségben nagyságrendekkel kevesebb mint bármelyik hőerőműből kijövő salakanyag, így ahhoz képest sokkal kisebb helyre van szükség a tárolásához.

Ezzel együtt nyilván ha valami gikszer beüt, az atomerőmű hirtelen az első helyre ugrik szennyezés szempontjából, szóval komolyan kell venni a biztonsági protokollokat és javítani őket ha alkalom adódik, úgy az üzemeltetés mint a radioaktív anyagok tárolása kapcsán.

[ Szerkesztve ]

Üdv!
Jó cikk lett, egy kérdés: a plutónium nem mesterséges elem véletlenül?
Kiegészítés: az USA legelső hanfordi reaktorai is ugyanilyen csernobili típusúak voltak, ott jöttek rá azokra a konstrukciós hátrányokra (xenon, pozitív üregtényező), amikre az oroszok nem gondoltak.
Egyébként nem tudom mennyire volt cél ezekben az erőművekben a Pu termelés, vagy kizárólag csak az olcsóság miatt választották - ugye az egyik legnagyobb előnye az h menet közben lehet fűtőelemeket cserélni, ennek gyakorlatilag csak akkor van értelme, ha utána ki is nyered belőle a Pu-t.

Még egy megjegyzés a halálozás/teljesítmény kérdéshez: kb ugyanez a probléma a légiközlekedés kapcsán, hogy papíron a legbiztonságosabb, de ha baj van, akkor nagy baj van(értsd nagy eséllyel lesz halálos kimenetelű a baleset).

Azért amikor véglegesen szétszerelik a reaktort, van egy-két dolog amit nem lehet megtisztítani és el kell temetni. Másrészt az atomtemetők kezelésének lazasága biztonsági probléma az egész világon és nálunk is. [link]

Ez nem exkluzív a radioaktív anyagokra, minden hulladéktárolás a háztartásitól az ipariig hulladék minőségű, úgy a háztartási hulladék, mint a vörösiszap...

A témához kapcsolódva azt is olvastam, hogy a szénerőművekből több radioaktív anyag(sugárzó szénizotópok) kerül kontrollálatlanul a környezetbe, mint bármely atomerőműből.(link1, link2, link3)

[ Szerkesztve ]

Ha jól tudom Csernobilban plutóniumtermelés (bombába) nem volt. Ugyanakkor igenis fontos előny az ha nem kell leállítani a reaktor az üzemanyagcseréhez. Különösen ha az áramra nagy szükség van. Hiszen a balesetet okozó kísérletet is azért halasztották el több órával mert a kijevi diszpécser nem engedélyezte a leállást.

ott jöttek rá azokra a konstrukciós hátrányokra (xenon, pozitív üregtényező), amikre az oroszok nem gondoltak.

A Xenon mérgezésről és a pozitív üregtényezőröl tökéletesen informáltak voltak a szovjetek is.

Egyébként nem tudom mennyire volt cél ezekben az erőművekben a Pu termelés, vagy kizárólag csak az olcsóság miatt választották - ugye az egyik legnagyobb előnye az h menet közben lehet fűtőelemeket cserélni, ennek gyakorlatilag csak akkor van értelme, ha utána ki is nyered belőle a Pu-t.

Nem kizárólag. Az üzemeltetés terén hatalmas előny, ha a reaktort nem kell leállítani az üzemanyagcseréhez. Anno az LWR reaktorok 75-80%-os működési idővel bírtak, vagyis mondjuk 10 év alatt legalább két évig álltak, részben az üzemanyagcserék miatt. A modern LWR reaktoroknál már elérték a 90% és a feletti értéket.

Az olcsóság mellett tényező az energiasűrűség is. Az első és második generációs RBMK reaktorok 1000-1500MW teljesítményt tudtak, velük szemben a paksi VVER-440 ugyebár 440-500MW-ot...

ugyanakkor a "kis" blokk méretek miatt gond esetén könnyebben kiszabályozható (a mi termelési igényünkhöz mérten persze), mint a majdani Paks2-es 1000-es blokkjaink. ha egy főelosztóhálózati javítás félre megy és nem tud indulni (szimultán hibaként, egymás után...) 3 gyors-indítású erőmű sem, akkor még mindig le tudsz állítani egy blokkot és "csak" 500MW esik ki (a legutóbbi, tavaszi leállás pl. pont emiatt volt, a sok művelt szónok meg pánikolt megint a poszt-atom-apokalipszis miatt).

más irányból megközelítve továbbá a paksi erőmű blokkjainak állapota a lehetőségekhez mérten kiemelkedő. most hosszabbították meg a működési engedélyt, azt hiszem 2034-ig és folyik jelenleg is ügymenet további 15 évről, mert egyelőre úgy néz ki, hogy menni fog.

[ Szerkesztve ]

Pont erről beszéltem. A cikkedben is benne van, a halál/TWh mutató, csak ott 10 milliárd KWh-ra van vetítve. Atomerőmű 0,2, víz 1.0, szén 2.8.

Ja, hogy nem ironizáltál... bocsi, akkor félreértettem.

Paks2 miatt ne aggódj... majd lölö beköti.... aztán ha szerencsénk van simán nem indul... ha még szerencsésebbek leszünk neki se fognak....
Most öszintén... mi a francnak kell nekünk? Hol vannak azok a fogyasztók amik igénylik nagy teljesitményt 24/h ban?
Szerintem a Magyar energiaigényt 1-2 vizierőmű jobban kiszolgálná... kiemelt tekintettel a hullámzó energiaigényre...

Én csak arra utaltam, hogy a szovjet (koncentrált, nagy volumenű beruházásokra építő) terveknek jobban megfelelt az RMBK reaktor, mint a VVER.