Az aláírásodban a stewe71 1971-re utal? Én 80-as vagyok. Azért már az sem "tegnap" volt...

Hát nem, fogy az idő...

Grat az íráshoz, bennem is felelevenedtek az emlékek! Kislippón voltam többször is címerezni, nagyon szerettem, a munka sem volt vészes, de a körítés, jó bulik, csajozás, ivászat, nagy szerelmek. Jó pénzt is kaptunk, abban az időben kimondott jónak számított, de nem a pénz motivált, a jó csapat. A tanárok is lazára vették a figurát, nem nagyon csesztettek, még akkor sem küldtek el amikor dobtam egy rókát a sátrunkba. Az olcsó csempészett jugó konyak megtette a hatását Emlékszem először nem akartam menni, utána meg már Januárban felírattam magam, hogy biztos legyen helyem. A legjobb az egészben talán az volt, hogy nem kérdezték mid van, mik a szüleid, ha jó fej voltál befogadott a társaság, ha nem akkor meg így jártál. Szabad, és gondtalan idők voltak számomra, talán az útólsó felhőtlen nyaraim.

Tényleg, ott is voltam. Aztamindenit...

Kicsi a világ , lehet együtt ittunk valamelyik krimóba

Sziasztok!
Nekem is tetszett az írás. A bakucz tourshoz nekem is volt szerencsém. Lehúztam egy pár évet ott (2000-2005). Az utolsó évek táborvezetése és a bérezése nem tetszett, így nem is mentem vissza oda. Sajnálom, hogy vége lett a tábornak. Egy pár emberrel még a mai napig tartom a kapcsolatot.

Grat Victoryusnak az írásért.
Ui: Ha jól gondolom Victoryus az én soraimat is ellenőrizte

[ Szerkesztve ]

Voltam ott. Vegyesek az emlékeim. Utólag belegondolva: inkább kihagytam volna.

Én sima honvédként védtem anno a hazát, így csak a névrokonom lehetett az a Füge

Kislippón viszont lehet találkoztunk, bár már nem emlékszem a pontos évre mikor is lehettem ott 89, 90-re tippelnék.

Mi is 15 éve hódmező, éljen a H2 tábla ami a horizonton nem végetért hanem elkanyarodott balra. Jó bulik voltak.

Honvédségi vegyvédelmi, gumicsizma, sárga csuklós ikarusz vagy traktor ha eső volt. Régi, szép idők. Maiak már azt se tudják miféle maszlag volt az.

[ Szerkesztve ]

Csattanós választ adott minden felmerült kérdésre.

Én 89-től vagy (ha jól emlékszem) 96-ig nyomtam minden évben. A táborok egy "híres" alakja lehettem, mert igen sokat szerepelt a nevem a hangosbemondón. A táborvezetés igen sűrűn kikérte a véleményem az egyes cselekedeteimről. Valamit nagyon jól csináltam, mert mindig beválasztottak abba az extrabrigádba, akik utána az utócímerezést végezték Vizesfáson és Csárdaszálláson, meg nagy ritkán valahol Szarvas mellett. Nekem nagyon jó volt, beleszámították a nyári gyaxiba, mert mezőgazdasági suliba jártam. Volt ott tényleg minden, amire akkor igényünk volt. Kaptunk jót és rosszat is. De jól megvoltunk. Törtük a borsot a felsőbbévesek orra alá akik rendszerint hajtóvadászatot indítottak ellenem. De valahogy titkon szerettek, mert egyszer törték össze rendesen az orrom. Sőt Vizesfásról haza is zavartak, mert puszta véletlenségből valahogy a természti erők másfelé kormányoztak és valahogy éjszaka beleteleportálódtam az egyik lányszobába. Életem meghatározó szálainak gyökerei származnak onnan. Rengeteg élmény, zene, pia, buli, munka, kacagás, csajok, barátok....... Nekünk az volt a MINDEN!
....humberto-nak hívtuk a traktor után kötött csodát, amivel vittek minket a táblákba....
Volt, amikor szó szerint úszkáltunk a kukorisásban..... egyszer levert az egyik öntözőfej, mint a taxiórát.... egy két nap lábadozás és szédülés után már dolgoztam.

[ Szerkesztve ]

A fattyazástól a hideg rázott, akkor még összeszedtük a kidobásra ítélt ruháinkat, cipőinket, amiket ott dobáltunk ki. Bár főleg esős időszakban mezítláb... Milyen jó volt is az amikor a lábujjaink közé bement a szederinda... csodás...
Az esőkabátunk egy a nyakánál és a kezeknél kivágott fóliazsák volt, amit cickánynak hívtunk(már nem emlékszem, h honnan eredt a név)

Itt valóban sok helyen termesztettek kukoricát és aki akart mehetett diákmunkára.
Jó buli volt,voltam én is.
Bár csak egyszer vagy kétszer voltam mert a fagyi készítés jobb könnyebb és élvezetesebb nyári munka volt!

Mi Sismándon voltunk középiskolával. Reggel fél 5kor kelés, reggeli, majd egy Ifa hátuljában fadeszkákon ülve vittek ki a terepre. Fullasztó por, meleg, álmosság jellemezte. Sorok közt címert tépkedve ha rád jött ürítettél, beszélgetni nem nagyon tudtál mással (vagy lemaradt vagy nem is láttál senkit), végelláthatatlan sorok, vágó kukorica levél (kezem mint valami hüllőnek úgy nézett ki, kesztyűvel nem bírtál haladni, nem érezted). Azt elfelejtettem hogy mindenre allergiás vagyok, pollen, állatszőr stb. Délben valami kis kaja, pia, és míg majdnem a nap lement toltuk a munkát. Esti bulizás, piálásra nem igen volt kedvünk, fájt mindenünk, örültünk hogy élünk. Azt bepótoltuk hétvégén. Lány helyiségbe szöktünk át stb. Esőben is mentünk kabátban, gumicsizmában, előnye hogy legalább por nem volt, de sár és hideg átázott ruha annál inkább. Az ott lakás, szállás kimerült egy helyiségben, fa bódé, amibe beraktak 10 emeletes ágyat. Esti ablakon át mászkálások, szomszédoktól még a hűtőt is elhozták, kiették a bentlévő dolgokat, reggel meg keresték a másik csoportban hogy hova tűnt. Régi szép emlékek. 5 hét munka után az a kemény 40 ezer körüli pénz adta ennek az egésznek a (ide egy olyan szó illene ami tartalmazza ezt az érzést hogy utálsz valamit de mégis hiányzik mikor vége lesz). Mi 2 éven át voltunk, sok ismerős nem bírta. Nekem egy kihívás volt, megmutatni hogy 17 évesen képes vagyok dolgozni. Ez kéne most is a sok mai fiatalnak, nem csak a szülőktől való követelés, akaratozás.

[ Szerkesztve ]

Felnőtt szemmel nézve akkor is embertelen munka volt, kis pénzért...lehet, hogy ha nem egy eldugott helyen lakott volna az ember simábban beállt volna a mekibe dolgozni, mert ennél még az is jobb!

Én vagy 2 hetet voltam bakucon, szerintem rémes volt. Voltak akik tudtak ott élni gyakorlatilag nekem nem ment a szúnyogalergiám miatt. Nem tudtam tőlünk aludni se. Áttértem beutazósra. Inkább keltem 5kor...
De arra büszke vagyok, hogy egy időben én voltam a csoportunkból a leggyorsabb.
De a pénz... 1Ft/méter főcímernél. Szánalmasan kevésnek tünt. Mondjuk első hónap után a seggemet a földhöz verdestem, mikor megláttam, hogy a fizu 110e (azóta is lóg a meló-diák 17e Ft-tal)

[ Szerkesztve ]

Kihívás 17 évesen dolgozni? Én 14-16 éves korom közt (3 nyár) nyomtam a kukoricában az ipart (de volt búzaidegenelés is), és volt olyan ismerősöm, aki később elkérte az én személyimet, hogy dolgozhasson ő is ott, mert még 14 alatt volt (és lány volt). Utána pár nyarat meg balatoni gyerektáborokban nyomtam le mindenesként, később szakácsként.

[ Szerkesztve ]

Nem volt embertelen, csak nehéz, de 2 nap alatt megszoktad, és az akkoriban amit ott kerestem nem volt rossz lóvé. Bár én az első után már ingyen is elmentem volna! Sajnáltam volna így utólag, hogy kihagyom. Természetesen ehhez ismerni kell a rendszerváltás előtti "puha" éveket. Nem akarom védeni azt a rendszert, isten ments, de, hogy sokkal emberibb volt, az tuti! Nem a pénzről szólt, sőt nem is volt ez téma! Mos meg megkérdezik a csajok, hogy milyen verdával jöttél a szórakozó helyre, mert ugye most ez a legfontosabb. De eltértünk a tárgytól, jó hely volt az építőtábor, barátságok, szerelmek szövődtek, esténkét nagyokat buliztunk, ÉLTÜNK így csupa nagy betűvel. Szóval a nehézségek ellenére is szerettük, és visszajártunk.

Én mindíg kimaradtam ebből, nem bírtam volna, de annó valóban más világ volt. A mai fiatalok csak akkor fognak ilyesmit látni, ha elkészül mobilra a címerező App.

Goose-T

Kihívás 17 évesen dolgozni?

Egyszer elmentem sógorommal 14 évesen kőműves mellé segédmunkásnak, egy nap kínlódás után elég is volt belőle.

[ Szerkesztve ]