Szintén egy régebbi bejegyzésem áthelyezése.

Van egy fél mondat, amit direkt nem fejeztem be:
"...rögzítették, hogy a hifi készülékek frekvencia-átvitele nem ingadozhat többet ±3dB-nél."
Nem adtam meg a sávszélességet.
Ez azért alakult így, mert általában az ember itt a 20Hz-20kHz-re gondol, viszont mind a gyártók, mind a szabványok készítői ezt elég rugalmasan kezelik. (Kedvenc példám, hogy mikor kijött a kompakt kazetta, a szabványt egyből módosították 63-12.500Hz-re, hogy a kazettás magnók is beleférjenek.)
Továbbá számtalan mérési módszer létezik, amivel a szabvány kijátszható. Ezekkel a gyártók élnek is!

Hát persze, hogy nem esztétikai okokból van
Mint ahogy máshol a 10-es szorzó sem.

Jó cikk, mint mindig. Annyit még hozzátennék, hogy a teljesítményeknél 10-es szorzóval működik s skála(mert négyzet) illetve van még olyan hogy dBfs ahol a full scale (teljes kivezérlés) a 0.

Jaj a régi elektronika órák
A színvonal a szokásosan magas

[ Szerkesztve ]

Egy újabb jó cikk, köszönjük.

Üdv,
J

Jó cikk, bár a 20-as/10-es szorzó magyarázata tényleg jó lett volna még.
Még annyit hozzátennék, hogy az emberi hallás hangerő érzéke is logaritmikus jelleget mutat, ezért kár azon rugózni audiotechnikában, hogy 6dB erősítés az valójában kétszeres.

"100 légkalapács 2 méterről; diszkó belül"

Hajjaj.. de régen is volt már, mikor még 100dB elég volt a diszkókba.

Jó a cikk (ez is)! Sokan innen tanulják majd meg, hogy nem egy sátáni mértékegységről szól a dB, ha eddig nem voltak kíváncsiak már utánajárni

Kissé el van misztifikákva a definíció meg a 20-as szorzó mibenléte is.
A @Korcsi által idézett Wikipédia cikkely tökéletesen elmagyaráz mindent (ajánlom mindenkinek, hogy rágja át magát rajta). Abból kiindulva, hogy először a logaritmikus definíció teljesítményarányokra lett kitalálva ezt a jelen írásban is figyelembe lehetett volna venni. Így a mágikus 10 megelőzte volna a mágikus 20-at és talán hamarabb vált volna érthetővé.

Kicsit érthetőbb szerintem az én kedvenc példám:

Képzeljünk el egy több (mondjuk 5) fokozatú erősítőt. Ismerve egyenként dB-ben definiálva a fokozatok erősítését vagy épp' csillapítását nagyon egyszerű összeadogatva a számokat megtudni az egész láncra érvényes értéket. Sokkal könnyebb mint egy sorozat szorzást végezni többszámjegyű értékekkel. Csak a számítás végén kell elagyalni azon (ha érdekel), hogy ez mit/mennyit is takar.