Az 5. oldalon az egy HLRi nem pedig egy MSC. Amúgy elég hasonló, egy méterrel távolabbról én se mondanám meg :-)
üzenetek
hozzászólások
Atlantis
(veterán)
Jó cikk lett. Eszerint ha jól értem, a TAC számból ki lehet deríteni, hogy egy adott készülék hol készült?
Hm, a forrás szerint ez egy MSC, de mivel én is kábé 10 percig láttam MSC-t élőben és az is csak egy nagy szekrény volt, ezért hiszek nektek. Este keresek másik képet róla, de nem meglepő módon elég kevés kép kering a neten MSC-kről, nyilván nemigen lehet az NSS területén fotózgatni 
A feliratán kívül nincs lényeges különbség a Nokia (NSN) HLR és az MSC külseje között. Én már csak tudom, évekig aktív használója voltam az NSN tesztlabornak.
Oké, akkor fogjuk rá, hogy ez egy MSC, csak rossz feliratot tettek rá
Ha viszont NSN-es voltál (vagy?), akkor szakmai szempontokból is megköpdösheted a cikket, hátha te máshogy tudsz dolgokat, mint mi.
az eddigi legjobb cikk ami valaha megjelent a mobilarénán!
nagyon érdekes, egyszer rágtam még csak végig magam rajta, az is több mint egy óra volt. tuti ki fogom nyomtatni és ebből meg fogom tanulni. tényleg iszonyat jó lett.
az oss-ben zajló munka különösen érdekes lehet
[ Szerkesztve ]
LonGleY
(veterán)
Ez ugye az egyetlen része a GSM hálózatnak, emivel a felhasználó valaha is közvetlen kapcsolatba kerül.
A mobilállomásoknak kéz üzemállapota van.
[ Szerkesztve ]
copin
(őstag)
egy adott frekvencián az adott időben csak egy beszélgetés folyhat
Analóg hálózatnál lehet.
-
Szintén a DVB-H szabvány része a "time-slicing", azaz az időszeletes sugárzás, amely azt jelenti, hogy igazából nem folyamatos az adattovábbítás, hanem bizonyos időközönként kap a vevő készülék egy nagyobb csomag tartalmat.
Mintha a gsm is hasonlóan, időosztással működne, különben nem lenne értelme a minőség rontásának nagyobb rendezvényeken, hogy elbírja a hálózat a terhelést.
Jó az írás, két apró észrevételem lenne, az a min 3 MSC az picit sovány még magyar viszonyokat nézve is én pl T-Mobile esetében több mint 10-ről tudok. A BSC-ket pedig igen gyakran nagy házakban találjuk amik zúgnak 
, persze lehetnek torony alatt is shovel-ben, de ugyan úgy épületben, sokszor egy teremben az MSC-vel, MGw-el, SGSN/GGSN-nel stb berendezéssel.
Még valami ha már szakmázunk, akkor legyen inkább keret a szekrény (tudom hogy angolul cabinet), mert az az elterjedt elnevezése.
joey20: OSS-ben a munka kb dögunalom-ágymenés keveréke, legnagyobb része a várakozás ill. készenlét.
A GSM digitális, időosztásos (TDMA), és attól még egyszerre csak egy beszélgetés folyhat egy adott időpillanatban, egy frekvencián. Semmi gond nincs a cikkel... 
[ Szerkesztve ]
Csak voltam. 
Most csak átfutottam a cikket, de ahogy olvasgattam, korrektül, az átlagember számára is viszonylag érthetően leírtátok a dolgokat. Kicsit furcsa volt szembesülni a hálózati elemek magyar fordításával (MSC, HLR stb.), ilyet még sosem láttam. Én odaírtam volna az angol megfelelőjüket is, aki ismeri, az mind így ismeri. A cikk szép nagy lett, persze így is lehetne még bővíteni a végtelenségig, de az már biztosan az élvezhetőség rovására menne. Egyedül a kapcsolóközpontok (és media gatewayek, de ez már más tészta) közötti gerinchálózat ismertetését hiányoltam, bár ez 2G esetén nem is annyira izgalmas. Magyarországon egyébként az összes szolgáltató hibrid hálózatot használ (2G-3G, 3GPP Release 99 és Release 4 architektúra), itt már a media gatewayek miatt izgalmasabb a gerinchálózat is - nem csak a hagyományos, rugalmatlan, szűk és elavult TDM-en mehetnek a bitek, hanem IPv4, IPv6 és ATM hálózatokon is. Release 4 esetén pedig képbe kerül a user plane és a control plane szeparálása is, bár ez már nem kicsit mélyvíz.
Horbal: a Pannonnak tényleg három MSC-je van csak (Budapest, Győr, Miskolc), bár azok igazából hatalmas kapacitású NSN MSS-ek (MSC Server), szemben a T-Mobile "hagyományos" Ericsson MSC-ivel.
[ Szerkesztve ]
Dehogynem, a minőségrontással simán lehet "sávszélességet" spórolni, de ehhez nem kell time-slicing. A DVB-H-t egyébként kár a GSM-hez hasonlítani, egész más jellegű dolog a kettő. Nem vagyok tisztában a DVB-H pontos felépítésével, de ott szinte egyoldalú a kommunikáció, legalábbis a júzerek sokkal több adatot kapnak, mint küldenek, visszafelé csak a csatornaváltó/műsortartalmat lekérő parancsok mennek, meg persze azok a csomagok, melyek jelzik, hogy rendben átjött az adat.
copin
(őstag)
Lehet hogy en vagyok a digitalis tv rabja, de az idoosztas megengedi hogy egyszerre menjen tobb adas egy csatornan. Vagy hallod a multiplexer/demultiplexer vltogatasat telefonalas, tevezes kozben? Erosen ketlem.
Hát én más szolgáltatónál 4 MSC-ről tudok (szintén hazai), ha a T 10-et üzemeltet, akkor elég jól megkíméli az MSC1-et
Szintén saját infóim alapján a magyarországi network 40-45 BSC-re osztható fel, nyilván ahol van MSC, oda beköltözik a BSC is, ez evidens.
A szekrényt mindenki érti.
Az OSS-ben eltöltöttem egyszer egy fél napot, annyi időre tök érdekes, de hosszútávon én is unnám.
Miért, a Te szemed 24 képkocka per másodpercnél többet érzékel? 
Arra ne hagyatkozz, hogy mit érzékelsz. Az érzékszervek nagyon sokat elfednek.
A DVB-H tudtommal - nagyon egyszerűsítve - úgy szuperál, hogy az adótorony kinyom az éterbe egy jó nagy szelet infót, s azt minden készülék veszi. Ugyanazt. Ezen (asszem) 10 másodpercig elcsámcsognak, aztán kapják a következő dózist. Tehát tök más a szitu.
copin
(őstag)
Ez nem zarja ki az egynel tobb csatornat 1 frekvenciarol. Azt sejtem hogy ezt te sem rzed hogy ez nem teljesen egyszerre zajlik, de azt ki erzekeli? azt latom hogy 90 csatorna van a tv szolgaltatotol s hogy nem szakad meg a vonal, ha egy egesz vodas osztaly elkezd egyszerre hazatelefonalni. Bog: Ezertirtam hogy hasonlo, idoosztasos es nem teljesen ugyanaz.
[ Szerkesztve ]
A T is használ MSC szervereket (valóban Ericsson) pl Huszti u. De igazad van nyilván azért van több MSC-ja mert ezek kisebb kapacitásúak, Pannont én nem ismerem, ők Nokia-n nyomulnak főleg.
