BatchMan: Valahogy nem érzem értelmét az űrugrásnak, zero-g repülésre sokkal olcsóbban és biztonságosabban is be lehet fizetni. A pár perces látvány megér ennyit?

Azért a látvány nem lehet utolsó. A Blue Origin is azzal promózza magát, hogy a legnagyobb ablakok náluk vannak.

Hogy van-e értelme? Ha olcsó lenne a Föld körüli pályára állás, akkor értelemszerűen semmi értelme nem lenne. De drága, így ha valaki szeretne egy pillantást vetni a bolygónkra a világűrben, az legolcsóbban így teheti meg.

A másik oldalról, ahogy az X-Prize is szánta, az űrugrás jó technikai gyakorlás, hogy a hajtóművek, létfenntartás, navigáció, irányító rendszerek, biztonsági rendszerek, stb. terén tapasztalatot szerezzenek a cégek, hogy később, a világűrbe való kijutáskor ezt már felhasználhassák.

...és itt jön a csavar. Mert a SpaceX például simán kihagyta az űrugrást a lépcsőfokok közül, a mérnökeit pedig az elején egyszerűen olyan cégektől csábította el, ahol valódi űrrakétákat építenek, például a TWR-től szerezte meg Tom Mueller-t, aki a fő hajtóműtervező mérnök a mai napig a SpaceX-nél.

Eredmény? Ha úgy nézzük, abból a pénzből, amiből a Virgin Galactic eljutott a VSS Unity-ig (és még mindig nem tudjuk, pontosan milyen hajtóművel is fogja elérni azt a bizonyos 100km-es magasságot), annyiból a SpaceX megépítette a Falcon 1-et és a 9-et.

Vagyis a végén a kérdésedre a válasz az, hogy valójában a tények azt mutatják, hogy valóban nem érdemes az űrugrással szórakozni...

Sokkal kisebb, mint a többiek, mégis eredményben nem nagyon marad el a többiektől

A Szojuz sokkal kisebb teljesítményű is, mint a többi. A Szojuz-2-1 max. 8.2 tonnát képes LEO pályára feljuttatni. A Falcon 9 FT ha nem kell az első fokozatot visszaszerezni, akár 22 tonnát is...

Jester01: Az amerikai kongresszus most szavazott meg vagy 20 milliárd dollárt Mars utazásra ha jól hallottam

Nem, a NASA 2017-es költségvetését szavazta meg, 19,5 milliárd dollárt. Meg kitűzték, hogy a NASA célja az ember Marsra juttatása legyen az elkövetkezendő 25 éven belül (vagyis 2041 előtt). Ehhez külön komolyabb plusz költséget nem biztosítanak, tehát máshonnan kell elvenni (lásd még: ISS utód nélkül).

Amúgy a 19,5 milliárd dollár összegszerűen soknak tűnik, valójában reálértéken csökken a támogatás mértéke. Az FY2017-es költségvetés az Egyesült Államoknak a mostani tervek szerint ~4200 milliárd USD lesz, ebből fog 19,5 milliárdot kikanyarítani a NASA. Ami ~0,48%. Ez egy új "all time low" rekord, leszámítva a megalapítása utáni első két évet. Viszonyítás képen a mindenkori csúcs ugye az 1966-os 4,41% volt, majd szépen lezuhant fokozatosan 0,75% körülire (1986), az 1990-es évek elejére megint felszökött 1% körülire (STS-MiR, HST programok, illetve az ISS program elindítása), 2000-ben újra már csak 0,75%, 2010-ben már csak 0,52%.

Erről valahogy nem írnak túl sokat még a szakmai oldalak sem...