Hehe 
Jó cikk, ez volt a szakdolgozatom témája kb 1,5 éve, persze én egy kicsit más irányba vittem el.
[ Szerkesztve ]
üzenetek
hozzászólások
Nagyon szép írás, gratula hozzá!
Nem tudom mennyire értesz hozzá, van egy laikus kérdésem: egy mozgó objektumon (hajó, repülő) hogy biztosított a szextánssal az általad említett pontosság? Hiszen a mérés alatt elmozdulsz egyrészt a haladási iránynak megfelelően, másrészt a repülő fel-le is mozoghat.
turbulencia8
(őstag)
"A földrajzi szélesség egy kicsit trükkösebb, ugyebár Greenwich városa lett nulladik szélességi foknak nevezve"
Greenwich-nek mi koze a szelesseghez?
A hosszusagi fok/Lomgitude c. ket reszes filmet ajanlom az erdeklodoknek!
[ Szerkesztve ]
nagyszerű cikk volt, köszönöm
egy érdekes téma jó, laikusnak is érthető leírása 
II VH-s részhez: mindig lenyűgöz a német haditechnika. most is
@vaki: Nem tudom mennyire értesz hozzá, van egy laikus kérdésem: egy mozgó objektumon (hajó, repülő) hogy biztosított a szextánssal az általad említett pontosság? Hiszen a mérés alatt elmozdulsz egyrészt a haladási iránynak megfelelően, másrészt a repülő fel-le is mozoghat.
A pontosság elérhető nagyságrendileg. Hogy aztán amire az adott értéket felvezeted a térképre, hol leszel, az már egy más kérdés.
@turbulencia8: "A földrajzi szélesség egy kicsit trükkösebb, ugyebár Greenwich városa lett nulladik szélességi foknak nevezve"
Greenwich-nek mi koze a szelesseghez?
És sikerült nem kijavítanom ezt a hibát. 
Köszönöm, javítottam...
@Lenry: II VH-s részhez: mindig lenyűgöz a német haditechnika. most is
Azért ilyenkor engem nem kevésbé nyűgöz le, hogy a britek milyen ügyesen fordították a németek fegyverét saját maguk ellen...
TK36
(aktív tag)
Jó kis írásnak tűnik, bár még csak most kezdtem bele.
"Mivel nem szeretnénk túlságosan elnyújtani," - 
Nos, ez kimaradt az elejéből, ez eredetileg Molnibalage Haditechnikai Összefoglalójába készült (én írtam három és fél szekcióját), még 2016 őszén - az eredeti szövegben követtem el ezt a szófordulatot. Most kicsit leporoltam ezt a részét és megosztottam itt is, mert az az anyag a laikusok többségének nagyon tömény (vagy 800 oldal...). Tervezem, hogy a két másik szekciót (Haditengerészeti légvédelem és a Blackbird-bemutató (A-12/YF-12/SR-71)) majd kicsit átdolgozva szintén megosztanám a Logouton is.
[ Szerkesztve ]
Hát ez minőségi írás. Biztosan fogok rá hivatkozni a GOTO távcsöves írásomban. Köszönet érte.
ha azok is ilyen minőségűek, akkor alig várom
#5 igen, tagadhatatlanul durva az is
A következő a Szovjet űrhajózás története lesz, az első cikk ma kapta meg a korrektúrázásra kész jelzést. Aztán lassan jön a többi is.
A haditengerészeti légvédelem érdekel amúgy egyáltalán valakit?
mittomén, három órával ezelőttig azt se tudtam magamról, hogy a navigáció története érdekel
[ Szerkesztve ]
TK36
(aktív tag)
Azt direkt nem akartam írni, mivel lehet hogy rosszul jött volna ki. (de ez is egy ""Most egy picit rohanjunk előre, és idézzük fel,"")
(#12) Lenry: szintén.
Végig olvastam és nagy grat. Bár nekem így egyszerre már egy picit hosszú. Tán lehetne legközelebb több részre bontani az ilyen cikkeidet (bár szubjektív vélemény).
----
"A különféle országokban különféle meghatározások születtek a távolságokra, ám végül 1929-ben létre hozták az egységes nemzetközi tengeri mérföldet " - nem kapkodták el.
"Az idő mérésére homokórát használtak, a táv pontosabb meghatározására pedig a kötélre adott távolságonként csomót kötöttek." - akkor a hajózási sebesség elnevezése erre vezethető vissza?
"A felfedezések korában a tengerészeti térképek értéke hatalmas volt," - meg háborús időkben is?
"A következő nagy lépés a navigációban a szextáns megalkotása volt a XVIII. század közepén, amellyel az égbolt kiválasztott elemének (ez lehet a Nap, a Hold, bolygó vagy csillag) a horizonttól bezárt szögét lehetett pontosan meghatározni." - hajón nem volt olyan egyszerű és nagyon pontos a mérés.
A földgömb és a szextáns képek sorrendjét lehet, hogy meg kellene cserélni?
"Ezzel együtt éjszaka vagy rossz időben istenkísértés volt a felszállás, köszönhetően annak, hogy a szabad szemmel nem látható horizont nélkül nehéz volt a gép térbeli helyzetének megállapítása, ami miatt már egy kismértékű dőlés vagy bólintás is könnyedén végződhetett az anyaföld karjaiban idejekorán." - ez tetszett.
"a nagy-britanniai adótornyokat használva Németország felett már több kilométeres volt a rendszer pontossága." - biztos, hogy nem pontatlansága?
"Pontosan emiatt viszont a nagyhatalmak egymással szembeni bizalmatlanságuk miatt saját rendszert akarnak. " - tehát volt a hidegháború, majd az enyhülés; és akkor most mi is van? Kíváncsi leszek ha Észak-Korea is kimerészkedik a világűrbe, akkor mi lesz ott?
[ Szerkesztve ]
Kétszer is elolvastam.
cyklon
(csendes tag)
Úúú, szép hosszú, lesz mit olvasnom. Jöhet mind a kettő!!
Nekem nincs problémám a többes számmal, szokták alkalmazni ott is, ahol nem akarják megszólítani az olvasót, stb.
vannak témák, amiket nem lehet 140 karakterben kifejteni, még ha vannak országok, amelyek vezetői nem is képesek egyszerre többre.
lehet, hogy hosszabb az átlagosnál, de nem érzem úgy, hogy bármi fölösleges is belekerült volna. ha rövidebb lenne, akkor fontos információk hiányoznának belőle.
[ Szerkesztve ]
Köszi a cikket, remek olvasmány volt.
Remélem nem fogsz hallgatni a hosszúságra panaszkodókra, szűk félórás adagot egy felnőtt embernek illik tudni különösebb nehézségek nélkül feldolgozni.
@TK36: "A különféle országokban különféle meghatározások születtek a távolságokra, ám végül 1929-ben létre hozták az egységes nemzetközi tengeri mérföldet " - nem kapkodták el.
Nem volt egyszerű, mert ugye mindegyik ország a saját tengeri mérföldjét tartotta etalonnak. Ezek után el lehet gondolni, hogy milyen eredmény volt az SI mértékegységek elterjedése - és az, hogy a mai napig ugye jó pár országban nem térnek át rá, csakmertazért....
"Az idő mérésére homokórát használtak, a táv pontosabb meghatározására pedig a kötélre adott távolságonként csomót kötöttek." - akkor a hajózási sebesség elnevezése erre vezethető vissza?
Pontosan, lásd angol Knots (kn) is.
"A felfedezések korában a tengerészeti térképek értéke hatalmas volt," - meg háborús időkben is?
Nyilván, de ha belegondolsz, Kolumbusz sem háborús idők miatt indult el nyugatra az Atlanti-óceánon át. 
"A következő nagy lépés a navigációban a szextáns megalkotása volt a XVIII. század közepén, amellyel az égbolt kiválasztott elemének (ez lehet a Nap, a Hold, bolygó vagy csillag) a horizonttól bezárt szögét lehetett pontosan meghatározni." - hajón nem volt olyan egyszerű és nagyon pontos a mérés.
Értelemszerűen nyugodt vizeken lehet igazán pontos, háborgó tengeren meg hozzávetőleges. De mint említettem, a Szextáns cirka 1 tengeri mérföldes pontosságot tesz lehetővé - megfelelően pontos tengerészeti almanach segítségével. Utóbbi talán nincs annyira kihangsúlyozva, de ezek is nagyon fontos elemei voltak a pontos helymeghatározásnak.
biztos, hogy nem pontatlansága?
Biztos. 
És ez még mindig sokkal pontosabb volt, mint a térkép, légsebesség, óra, iránytű segedelmével meghatározott pozíció.
"Pontosan emiatt viszont a nagyhatalmak egymással szembeni bizalmatlanságuk miatt saját rendszert akarnak. " tehát volt a hidegháború, majd az enyhülés; és akkor most mi is van? Kíváncsi leszek ha Észak-Korea is kimerészkedik a világűrbe, akkor mi lesz ott?
Valahol nyilván paradoxon, hiszen a Galileo rendszer legnagyobb támogatója Franciaország volt - mégpedig noha hivatalosan civil célú használatra, de ugyanakkor a katonaság erőltette a teljesen saját rendszert (akkor még élt a NAVSTAR-GPS esetében az SA). Miután az SA-t kikapcsolták, továbbra is saját rendszert akartak, igaz, felmerült először, hogy plusz műholdakat küldenek fel, amelyek a NAVSTAR-GPS frekvenciáit használták volna, csak pontosabb jelekkel. Ekkor szóltak az Egyesült Amerikai Államokból, hogy azért ezt nem kéne (hiszen így elvesztik az irányítást a GPS rendszer felett, ami azért nem tetszett nekik).
A BaiDou szintén érdekes mellékág, hiszen Kína először szeretett volna Galileo-hoz csatlakozni, beszállni a programba 2003-ban, de az EU / ESA tökölődése (Amerikai nyomás (nemzetbiztonsági érdekek, részben Kína ellenében), EU tagállamok alacsony hajlandósága a program finanszírozására, stb.) miatt kiszálltak 2006-ban, és létrehozták a BeiDou-t. Amely előbb működött, mint a Galileo...
India és Japán a regionális navigációs rendszerüket szintén első sorban katonai célra szánták...
Észak-Korea messze van attól, hogy akár regionális navigációs rendszert kiépíthessen. Rakétatechnológia szintjén még mindig a Szovjet / Amerikai 1950-es évek végén, 60-as évek elején hozott szinten van csak... Megfelelő pontosságú és minőségű atomórákat nem tud gyártani, kapni meg macerás (India is Európából szerezte be a sajátjait....).
@Lenry: vannak témák, amiket nem lehet 140 karakterben kifejteni, még ha vannak országok, amelyek vezetői nem is képesek egyszerre többre.
Már 280 karakter a Twitter üzenet limitje tavaly novembertől.
Cikk hossz kérdéskör: Ez régóta téma, én is jobban szeretem a hosszabb cikkeket, ha nem tudom végigolvasni, majd visszatérek később felkiáltással. Viszont abban is van valami, hogy sokakat fáraszt a hosszú cikk. Szépen lehet látni, hogy a több oldalas cikkeknél az olvasók egy része már nem lapozza végig az anyagot. Tessék, egy random cikkem:
Az első oldal értéke nem mérvadó - rányomnak sokan, majd megállapítják, hogy őket ez nem érdekli, nem olvassák tehát tovább - ezzel nincs semmi baj.
De azért érdekes, hogy a második és az utolsó oldal számai között közel egy ötödös különbség van, ez az a réteg, akit még valamennyire érdekelné a téma, de sokalja a cikk hosszát.
UnA is ezért javasolta, hogy vágjam a hosszú cikkeket több felé.
A mostani Szovjet / Orosz űrprogramos cikk is olyan, hogy más blogok / oldalak egy-egy epizódnak (pl. Gagarin űrrepülése vagy Nyegyelin-katasztrófa) szánnak egy-egy bejegyzést, és még így is nem ritkán rövidebb egy olyan bejegyzés, mint amennyit én írok az adott témáról. Ők sem ok nélkül teszik...
Ez ilyen melyik kezemet harapjam meg kérdéskör. Egyértelmű, hogy nem vagyunk egyformák, és amíg egyesek a hosszú cikkeket szeretik, mások számára fárasztó egy 50 ezer karakteres logout bejegyzés, és inkább félbehagyja, nem olvassa el. Lehetne rálegyintenem, hogy ez az Ő bajuk, de a másik oldalról meg onnan is meg lehet közelíteni, hogy ha talán rövidebbre vágom, akkor több emberhez jut el.
Jelenleg azt tervezem, hogy ezt az olyan 40-50 ezer karakteres hosszt próbálom tartani - noha épp a Szovjet űrprogram második részénél bajban vagyok - konkrétan cirka 95 ezer karakter, alapvetően készen van, de nem nagyon van szívem szétvágni kétfelé, mert úgy érzem, hogy így ebben a formában alkot egy egészet. De abban is biztos vagyok, hogy sokan nem olvasnák végig, pusztán a hossza miatt...
[ Szerkesztve ]
Az az egy biztos, hogy a tartalomnak kell az elsődleges szempontnak lenni és semmiképpen nem szabad azt az olvasottság érdekében részben sem feláldozni.
Esetleg a fejezetek számával könnyítheted az olvasást, ez a cikk 4 oldalas, elbírt volna kétszer ennyit is.
Pötyi
(őstag)
Az egységes tengeri mérföldhöz igazán használhatnák a szabvány meghatározást, hogy egy hosszúsági kör ívperce/szögperce.
Szuper írás, tele érdekességekkel nagyon tetszett!
(és haditengerészeti légvédelem is érdekelne)
a fenti linkről, hogy miért fix érték:
"A hosszúsági körök a legpontosabb mérések szerint nem azonos nagyságúak, mert a Föld nem szabályos alakú, ezért a tengeri mérföldet végül a fenti értékben rögzítették, függetlenül a földrajzi megfeleltetésétől."
Pötyi
(őstag)
Amúgy én is azt mondom, hogy pontatlanság a helyes szó, hiszen ahogy távolodunk az adótól, úgy lesz egyre nagyobb a szóráskép, tehát így a pontatlanság nő.
Pötyi
(őstag)
Lehet az egyenlítő egy ívpercével is számolni, nem túl nagy a differencia. 40035 illetve 40075 km.
Az egyenlítő hossza az már csak állandó!
A méter is úgy indult, hogy az az Egyenlítő hosszának a negyvenmilliomod része, de miután ahányszor megmérték az Egyenlítőt, annyiszor más eredményt kaptak, ezért a végén az is fix hossz lett (amit végül lecseréltek fizikai konstansra, először adott frekvenciájú fény hullámhossza, majd a fénysebesség alapján).
[ Szerkesztve ]
JDMKid
(tag)
Nagyon jó írás, élveztem olvasni. A hosszával sincs baj szerintem, akit érdekel, úgyis elolvassa.
Úgy látom a témáid mindig érdekesek számomra.
"Amúgy én is azt mondom, hogy pontatlanság a helyes szó, hiszen ahogy távolodunk az adótól, úgy lesz egyre nagyobb a szóráskép, tehát így a pontatlanság nő"
De a mondat úgy szólt, hogy "több kilométer volt a rendszer pontossága" - vagyis nem volt említette, hogy ez nő vagy csökken, egyszerűen csak a pontosságról volt szó. Ez pedig attól független, hogy ez 2 mm vagy 3 km.
Átfogalmaztam az adott mondatot, ha már ennyi ember felakadt rajta.
Pötyi
(őstag)
Én elolvastam az előzményt is és egyben úgy volt, hogy"az adótornyokhoz közel mindössze pár száz méteres pontossággal meg lehet határozni a gép helyzetét, de a távolság növekedésével ez egyre növekedett, és csak a nagy-britanniai adótornyokat használva Németország felett már több kilométeres..". Tehát az előzmény szépen leírta a pontosság romlását - vagyis a pontatlanság nő.
Csak éppen a szép magyar nyelvben általában úgy szoktak fogalmazni, hogy ha így hangsúlyoznak ki valamit, akkor a pontatlanság növekedését szokták említeni. Amúgy ez akadémikus vita, mert úgy is fogalmazhatunk, hogy vagy a pontatlanság nő, vagy a pontosság csökken.
[ Szerkesztve ]
MaCS_70
(félisten)
Remek, igényes írás, köszönet érte!
Gyorsan elő is vettem a szextánsomat egy kis ujjgyakorlatra, de közben eltűnt a Nap... 
Amit egy kicsit hiányolok belőle, az az időmérés fontossága, és ezzel kapcsolatban az, hogy miért is volt történelmi léptékben szinte a közelmúltig problémás a földrajzi hosszúság meghatározása. Egy rövid bekezdést, említés szintjén, talán megérdemelt volna, és így a laikusok számára is érthetőbb lenne a kérdéskör.
Az első oldalon szerintem egyébként még mindig kétszer is hosszúság szerepel szélesség helyett.
Köszönettel: MaCS
[ Szerkesztve ]
Köszi, próbálom patchelni az írást
Az időmérés roppant fontos, ez nem vitás, először el is kezdtem belevenni, de nagyon elúsztam (nap állása -> homokóra / vízóra -> első mechanikus órák, azok egymáshoz hangolásának, pontatlanságának kérdésköre, stb. -> az újabb elektromos elven működő órák megjelenése -> atomórák fontossága...), és rájöttem, hogy az egy külön cikk lenne minimum...
Ha belegondolsz, ezer más dolgot is fel lehetne hozni - repülőgépeknél, légi járműveknél a magasságmérés problémája (és a légnyomás elvén és a rádió-magasságmérők közötti különbség fontosságát, stb.), bele lehetne menni a Föld mágneseges mezejének folyamatos változásába, és ennek hatásai...
Szóval menet közben rájöttem, hogy ezt a témát inkább könyvben lehetne kifejteni. Ezért lett a címe az, hogy "rövid története"...
[ Szerkesztve ]
vince
(őstag)
Nagyon klassz írás, köszi! A terjedelmét semmiképpen sem mondanám nagynak, akár hosszabbat is szívesen olvasnék. Le is töltöttem a hivatkozott haditechnikai összefoglalót. A military stílus távol áll tőlem, de a haditechnika roppant érdekes.
madgie
(titán)
Nagyon élveztem a cikket, köszi! Az egyike vagy azoknak, akik miatt megéri még ide a PH-ra feljárni 
MaCS_70
(félisten)
Tökéletesen igazad van, az időmérés is nagyon izgalmas és nem kicsit terjedelmes témakör.
A megemlítését a navigációnál azért tartanám mégis indokoltnak, mivel az idő ismerete a helyzetmeghatározáshoz fontos tényező -- ami ráadásul egy nagyon érdekes, és a helymeghatározás megértéséhez, és történeti fejlődésének értékeléséhez szerintem fontos történet.
Gondolok itt arra, hogy a Föld forgása és annak geometriája miatt a szélesség meghatározása ugye viszonylag egyszerű művelet: megfelelő tapasztalati tudással és a naptár ismeretével az égitestek horizont fölötti magassága egészen jó alapértéket biztosít -- amint azt a "navigátorok" már viszonylag korán felismerték és alkalmazták.
A hosszúság meghatározása viszont már más tészta. Ehhez már pontosan ismerni kell a pillanatnyi időt, és ennek a pontossága alapjaiban határozza meg a mérési pontosságot. Nem véletlen, hogy eleink mennyit küszködtek egy hajózási feltételek közepette is használható kronométer megalkotásáért. (Érdekesség, hogy a Harrison-kronométerek pontosságát sokáig egyszerűen nem hitték el, és nem akarták kifizetni a kiírt díjat.)
MaCS
MaCS_70
(félisten)
Pontosan: igényességében, hasznosságában és érthetőségében olyan szint, amiből lenne mit tanulnia pár egyéb szerzőnek.
MaCS
"a Harrison-kronométerek..."
Az is érdekes sztori volt, már önmagában is.
MaCS_70
(félisten)
Bizony!
Akár a technikai oldalát nézzük, akár azt, hogy egy-egy ember értelme és tudásvágya, valamint a fejlődésbe vetett szent hite és állhatatossága milyen csodákra képes még olyan esetekben is, amikor a nem csak addig megoldhatalannak tartott problémákat kell megoldani, hanem a fél világ maradi és önérdekek alapján eljáró, de hatalmat gyakorló idiótáival is meg kell küzdeni.
Az ilyen. Harrison-féle óriások vitték és viszik előre a fejlődést.
MaCS
Polárszűrővel nem lehet felhős időben megállapítani a nap helyzetét?
MaCS_70
(félisten)
A jelenlegi körülmények között működne a polárszűrő.
Tán rá is tudnám applikálni a szextánsra.
Miután azonban elég pontosan tudom, hogy hol vagyok, és egyébként is van mit tennem, inkább egy ráérősebb + napsütéses napra teszem át a GPS-em ellenőrzését.
MaCS
Tényleg a Viking napkövek is érdekes téma, felhős időben használták navigációhoz.
Köszönjük a cikket, rendkívül érdekes volt, még annak ellenére is, hogy a nagy részével tisztában voltam. Még több ilyet a Logoutra!
Ez igen, küldöm a linket a kollégáimnak, mint olvasmányos referencia! Gratula!
#33253120
(addikt)
Köszönjük a cikket.
A szokásos profi Cifu minőség.
Ezúton szeretnék csatlakozni azokhoz akik szerint a tartalom fontos. Ne akarj rövidíteni az ilyen írásokon ha lehet. Az csak a mondanivaló rovására menne. Ezt így jó olvasni.
Remek írás!
Bónusz kép a cikkhez kéretlenül:
A Blackbird sztorit már most várom
[ Szerkesztve ]
vottokar
(senior tag)
Nagyon jó írás. Köszönöm szépen.
Amúgy mind a Blackbird, mind a haditengerészeti légvédelem cikkedet nagyon szívesen olvasnám....
