@joysefke: Kérdés, hogy ez abszolút dollár-érték volt vagy vásárló erő paritáson mért érték
Még azt sem tudom, hogy honnan származik az érték (elkezdtem követni a forrásmegjelöléseket, de nem jutottam sehova), sajnos csak simán annyit írnak, hogy na, az N1 másfél milliárd dollárba került, oszt örüljél, hogy kaptál valami számszerű összeget... ![:(](/dl/s/m1.gif)
Így utólag az űrverseny által jelentett gazdasági terhet talán azzal lehetne legjobban mérni, hogy a társadalom mekkora része dolgozott közvetve/közvetlenül az ügyön. Persze itt torzítani fognak azok a tételek, ahol technológia importra van szükség, mert ott nincs vásárló erő paritás, hanem ki kell fizetni a teljes árat.
Vagy abban, hogy a Szovjetunió esetében pl. sorkatonák is dolgoztak az indítóállásokon, akik megint más kategóriában voltak költségek terén...
@TK36: - A hidegháborús dokumentumok közül már mind nyilvános vagy még vannak zárolt akták?
Messze nem mind, az ilyen 1960-asok és néhány 1970-es évekbeli van feloldva. Ráadásul néha a feloldott dokumentumokból kihúzzák az érzékeny információkat, szóval akad olyan, amelynél kis túlzással a kötőszavakon kívül minden fekete filccel ki van húzva... ![:DDD](/dl/s/d3.gif)
- Lehet, hogy - mivel Hruscsov un. alul képzett volt- ezért elképzelhető, hogy míg ő volt a fő döntéshozó meg lehetett vezetni a versengésben?
Hruscsov a személyes véleményem szerint az adott korszak tehetségesebb szovjet politikusai közé tartozott, nem hinném, hogy ő meg lett vezetve. Épp ellenkezőleg, Hruscsovtól származott például az "ötlet", hogy nem-e lehetne a 2 személyes Gemini űrhajóra válaszul 2 vagy 3 embert felküldeni - így az addig egy személyes Vosztokra épített szovjet űrprogram tovább fejlődött a 2/3 személyes Voszhodra. Később is Koroljov extrém ötleteit (pl. 75 tonnás katonai űrállomás, TKMSz bolygóközi űrhajó) relatíve jó érzékkel szerelte le, és támogatta inkább a kisebb lépésekben való haladást.