Óriási élmény volt olvasni, köszönöm!!!
üzenetek
hozzászólások
AxBattler
(félisten)
Jó, tartalmas cikk, köszi! 
Sztrelka és Belka haláluk után kitömve látványosság lett...
Ez azért kemény. Csóri kutyák... nem elég, hogy kilövik őket a p*-ba, még ez is.
Szabaka
(tag)
Sziasztok!
@Cifu:
Először is gratulálok a cikkekhez, és köszönöm is őket! 
(a legújabbat most kezdem)
Egy olyan kérdésem lenne, hogy láttátok-e a Salyut-7 című orosz műalkotást?
Épp a héten néztem meg, és elég jónak tűnt úgy általánosságban, mint film.
A filmben elhangzik, hogy az "irányíthatatlanná" vált salyut-7 -et az amerikaiak be szeretnék gyűjteni a Shuttle-el. Egyenesen ezért küldik fel üres raktérrel.
Mennyire van ennek valóságalapja? Tényleg beáldozott volna a NASA egy nem olcsó fellövést azért, hogy egy sérült állomást lehozzon? Egyáltalán le tudta volna hozni? 20 tonnás volt az űrállomás, azzal tudott volna landolni a Shuttle?
Köszi!
Először is köszönöm mindenkinek (előre is) a visszajelzéseket (kulturált hangnemben a negatívat is! )!
@Szabaka: A Szaljut-7 is része lesz a cikksorozatnak, valahol a IX. - X. rész környékén... 
Röviden előzetesnek annyi, hogy a szovjetek végig úgy gondolták, hogy az űrsikló egy katonai eszköz lesz, amivel nukleáris csapásméréstől kezdve az űrállomások begyűjtéséig mindenféle galád dolgot fognak csinálni. Eleve ez vezetett az egész szovjet űrrepülőgép-programig, merthogy az volt a cél, hogy kell egy pont ilyen nekik is...
Az űrrepülőgép rakterének méreteit az USAF (illetve a kémműholdakat felügyelő NRA) határozta meg, hogy a KeyHole-11 és -12 kémműholdak beleférjenek. Az, hogy a Szaljut-7-est visszahozzák a Földre, már csak azért is reménytelen próbálkozás lett volna, mert hivatalosan 14,4 tonnát tudott visszahozni az Űrsikló, de az első, a Columbia még ennél is kevesebbet, mivel a tervezettnél nehezebb lett. A Szaljut-7 tömege viszont csaknem 20 tonna volt, szóval ha azt vissza akarták volna hozni, akkor először le kellett volna "csapolni" amit csak lehet (víz, hajtóanyag, oxigén, stb.), ezt megcsinálni a világűrben egy olyan űrállomással, amelynek a pontos működését nem ismerik, sacc per kábé esélytelen kategória...
Szóval a történet annyiból igaz, hogy a szovjetek féltek ettől, de a félelemnek gyakorlati alapja nem volt, és a Szaljut-7 megmentésére tett erőfeszítések semmi köze ehhez. Attól féltek valójában, hogy ha nem irányítottan tér vissza a légkörbe az űrállomás akkor akár lakott területen is földet érhet, és egyfelől emberéletekben tehet kárt, másfelől a Szovjetunió nemzetközi megítélésén ronthat...
A film maga látványos, és a súlytalanság illetve a világűr bemutatása miatt bőven megéri megnézni. De hogy finoman fogalmazzak, a történelmi hűség terén nagyon lazán követi a valóságot, és túl nagy teret engedett a művészi szabadságnak....
köszönöm, nagyszerű cikk volt
egy órával visszavetetted a mai munkámat 
kutga
(nagyúr)
Jó cikk, csak átfutottam mert mostanában engem is elkezdett érdekelni.
Egy rövidke kérdés. A Szojuz–1 direkt maradt ki?
szerintem azért maradt ki, mert egyszerűen még nem tart ott a cikk.
'64-es holdutazós tervekkel zárul a cikk, a Szojuz-1 útja pedig '67-ben volt
Az IV. részben kerül sorra, előtte még lesz Voszhod-program és a szovjet Holdprogram első korszaka...
Így néz ki a Logout oldalam most, fent a még nem befejezett cikkek (valójában a Szovjet/Orosz űrhajózás sorozat a VI. részig már készen van, sőt, UnA előzetesen lektorálta), alul a már lektorált, megjelenésre váró cikk...
Szerk.: Lenry megelőzőtt... 
[ Szerkesztve ]
Csupingo
(veterán)
Ismét jól sikerült olvasmány lett, köszönjük. Amit az előző cikknél javasoltatok sorozatot, Az apollo program ,a végtelen szerelmesei, nézem is közben. Egész jó.
Tuco Ramirez
(őstag)
Nagyszerű cikksorozat, élmény olvasni, köszönjük!
Csak egy javaslat a folytatáshoz, leírhatnád a véleményedet a Nemere István: Halottak keringenek a kozmoszban című könyvben leírtakról. Nagyon súlyos állításokat fogalmaz meg benne, talán sokakat érdekelne egy hozzáértő véleménye...
Leírtam a véleményemet az előző rész hozzászólásainál... Konkrétan itt.
Nem szeretnék konteós dolgokat a cikkekbe keverni, így is éppen elég fejfájást okoz, hogy folyton előkerülnek, és lehet cáfolni őket állandóan. Ha elolvasod a cikket, lehet látni, hogy így is mennyi elhallgatott, érdekes háttérsztori van a szovjet rakéta- és űrprogramban (Nyegyeljin-katasztrófa, Lajka vagy Gagarin űrrepülésének elhallgatott részletei, Tyereskova esete, stb.) Ezek nagy többségben az űrprogram prominenseinek (Csertok, Kamanyin, Misin, Glusko, stb.) visszaemlékezéseiből és naplóiból kihámozott dolgok, és ezek is már "előszűrtek" (pl. Kamanyin és Glusko folyamatosan ekézte Koroljovot és Misint, míg Misin és Csertok visszaemlékezései teljesen más képet festenek érthető okokból...).
Egy Nyegyeljin-katasztrófa kiderülése után most tedd fel saját magadnak a kérdést: valóban reális az, hogy Gagarin előtt a szovjetek valóban embert (sőt, nőt) indítottak, és erről semmi, de semmi feljegyzés nem maradt? Itt most ismét kiemelném az űrhajósnő esetét, mert hát eleve az űrhajósprogramot Kamanyin vezette, és neki is harcolnia kellett a női űrhajósprogramért a katonai vezetéssel, mondván, hogy igenis erre szükség van (a katonai vezetést nemcsak hogy nem érdekelte a dolog, de plusz ellenezte, mondván nincs női vadászpilóta, így végül Kamanyin és Koroljov a politikai kapcsolatok révén mozdította előre a későbbi Vosztok-6 repülést...).
Szóval a személyes véleményem, szigorúan OFF-ban, hogy mindenki kerülje el a megnevezett könyvet jó messzire, és összeesküvés-elméletek helyett inkább a valóságot próbálja megismerni. A valóság is éppen elég érdekes és olykor bizony szomorú / szörnyű, nem kell még plusz hazugságokkal rárakni egy lapáttal, csak hogy még látványosabb és rémisztőbbnek tűnjön...
[ Szerkesztve ]
Tuco Ramirez
(őstag)
Értem, köszi a választ.
Ami az általad felvetett kérdést illeti: Nem tudhatjuk. Én sem vagyok a konteók híve, de tény, hogy az oroszok az egész űrprogramjukat (ellentétben a NASA-val) a kezdetektől fogva szigorúan titkosan kezelték, és mindig csak utólag jelentettek be egy-egy indítást. Persze csak a sikereseket, a kudarcaikat többnyire egyszerűen elhallgatták.
doberman
(senior tag)
köszönjük !
...valahol a IX. - X. rész környékén... juhééééé lesz itt olvasnivaló!
Ami az általad felvetett kérdést illeti: Nem tudhatjuk.
De, tudhatjuk, lásd a belinkelt hozzászólásban kifejtett esetet, mely szerint a Nemere szerint felhozott olasz rádiósok valójában kizárt, hogy a Vosztok kapszula rövid hullámhosszú rádióadását foghatták volna (az oroszok is csak pár száz km-ről tudták fogni, Olaszország meg vagy 3000km-re volt pl. a Vosztok-1 útvonalától, márpedig a visszatéréskor csak rövid hullámhosszú adó maradt a Vosztok visszatérő moduljában...).
Én sem vagyok a konteók híve, de tény, hogy az oroszok az egész űrprogramjukat (ellentétben a NASA-val) a kezdetektől fogva szigorúan titkosan kezelték, és mindig csak utólag jelentettek be egy-egy indítást. Persze csak a sikereseket, a kudarcaikat többnyire egyszerűen elhallgatták.
Ez a szovjet időben volt rendszer, éljen a politika, mert a rossz híreket el kell kerülni minden áron...
De pont ezen változtatott a hidegháború vége, mikor sok mindenre fény derült - mi történt volna, ha nem hozzák nyilvánosságra a Nyegyeljin-katasztrófát, az egész N1-L3 holdprogramot (aminek egyes elemei ma már múzeumban megtekinthetőek), vagy adott esetben a fenti cikkben részletezett problémákat a Vosztok űrrepüléseknél?
Mennyivel szebben nézett ki az, hogy Gagarin útja eseménytelen volt, vagy hogy Tyereskova űrrepülése is tökéletesen zajlott le? Mégis kiderült, hogy korántsem voltak ezek az utak olyan szeplőtlenek...
De tudhatunk a női Voszhod űrrepülés-tervekről (pl. Voszhod-5 @ SpaceFacts.de vagy Voszhod-5 @ Astronautix.com) és így tovább... Ha valóban érdekel a dolog, találhatsz bőven forrásokat, amelyek a témával foglalkoznak. És nem Nemerei szinten...
[ Szerkesztve ]
Tuco Ramirez
(őstag)
Igen, szerencsére a 90-es évek óta valóban oszlik az a homály, ami a szovjet űrprogram szinte beteges titkolózással övezett első évtizedeit övezi. Pedig sok olyan dolgot is sokáig eltitkoltak, amire valójában büszkék lehettek volna, tipikusan amikor a technika csődöt mondott, de az űrhajósok bravúros improvizálással felülkerekedtek a tragédiával fenyegető helyzeteken (pl. Leonov űrsétája). De nem tudhatjuk biztosra, hogy minden korábbi titokra fény derült már. Az egész űrprogramjuk maximálisan el volt szeparálva a külvilágtól, a terveiket előzetesen soha nem tették közzé (nehogy bárki is számon kérhesse azokat, ha esetleg nem valósulnának meg), az ott dolgozókat (beleérve magukat az űrhajósokat is) szigorúan ellenőrizték, nem kommunikálhattak a külvilággal, a telefonokat lehallgatták, a közvélemény sokáig Bajkonur létezéséről sem tudott, nemhogy a pontos helyéről... Ha például a 60-as években a Szovjetunióban történt volna meg egy Apollo-1-hez hasonló tragédia, jó eséllyel soha nem tudjuk meg.
De nem akarom ezt tovább boncolgatni, még egyszer gratulálok az írásaidhoz és személy szerint nagyon várom a következő cikkedet a témában!
Ha például a 60-as években a Szovjetunióban történt volna meg egy Apollo-1-hez hasonló tragédia, jó eséllyel soha nem tudjuk meg.
Idézet egy elkövetkező cikkből:
Valentyin Bondarenko űrhajós-jelölt 1961. március 23-án egy alacsony nyomású, 50%-os oxigéntartalmú légkörben végzett teszt közben véletlenül a forró főzőlapra dobott egy alkohollal átitatott vattacsomót, amely lángra kapott, a tüzet gyapjú ruhával próbálta eloltani, de az oxigéndús légkörben az is egyből lángra kapott. Mivel a tesztkabin ajtaja kifelé nyílt (a nagyobb légköri nyomás ellenében), így azt nem tudták kinyitni, amíg a benti nyomást nem növelték meg. Mire fél óra után sikerült a kabinba bejutni, annak a belseje kiégett, Bondarenko egész testén pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett, végül 16 órával később a kórházban belehalt sérüléseibe...
Bondarenko esete ugye a hasonló körülmények (oxigéndús légkörben történt tűzeset) miatt jó analógia az Apollo-1 esetére. Bondarenko ugye az egyike annak az 5 űrhajós-jelöltnek, akit végül kiretusáltak az első űrhajós-kiképzésen átesettekről készült fotóról.
1986-ban derült fény az esetre, a kísérletet felügyelő egyik orvos visszaemlékezéseiből...
Ezt csak azért hozom fel, mert arra példa, hogy az elhallgatott katasztrófákat már nagy eséllyel megismertük. A különféle rakétaindításokról is különféle források állnak rendelkezésre a kereszt-ellenőrzések miatt (innen tudunk egy csomó sikertelen indítási kísérletről ugye). Szóval elég jó források vannak arra, hogy mikor mi indult a szovjet űrprogram keretében a világűr felé...
Én sem zárom ki azt, hogy még fognak kiderülni dolgok, hiszen kérdések vannak bőven, lásd még például Gagarin halála körül (a téren Leonov visszaemlékezése tűnik a legvalószínűbbnek (egy felelőtlen Szu-15-ös pilóta hangsebességgel törte át a felhőzetet a MiG-15UTI mellett, de ez nagyon rossz fényt vetett volna a PVO-ra, ezért nem hozták nyilvánosságra és ebben Kamanyin is benne volt könyékig) - de az sem annyira szélsőséges, inkább szomorú...), de afelől elég biztos vagyok, hogy "eltitkolt halott kozmonautákról" azért nincsenek információk, mert egyszerűen nem léteznek ilyenek...
[ Szerkesztve ]
@Cifu: Ismét egy remek olvasmány, öröm olvasni minden írásodat. Annak külön örülök, hogy még jópár rész fog érkezni a témában.
Egy kérdés merült fel; a 3.oldalon van egy kép: Balra John Glenn, középen John F. Kennedy és jobbra Tyitov, 1962 május 3-án, a Fehér Házban
Hogyhogy engedték Tyitovot az USA-ba utazni a szovjetek, ráadásul pár hónappal a visszatérése után? Nem féltek, hogy az amcsik kihallgatják, vagy egyszerűen csak elszólja magát és kikotyog valamit, amit nem kellene? Vagy attól, hogy ott akar maradni? Ez nekem elég nagy könnyelműségnek tűnik részükről. Még ha csak azért is küldték, hogy a szovjet sikerekkel villogjon, szerintem túl kockázatos volt ott lennie.
Csupingo
(veterán)
Az pont nem látszik a képen, hogy 500 kgb-s gyűrűjében állnak.
Tuco Ramirez
(őstag)
Mint mondtam, nem nem hiszek a konteókban (például jót szoktam azokon mosolyogni, akik szerint soha nem járt ember a Holdon), de a Bondarenko-ügy éppenséggel pont nehezen hihető számomra. Ugyan mit keresett egy főzőlap egy űrkabinban, egy fokozottan tűzveszélyes környezetben (tudom, földi teszt volt de akkor is)? Az is nehezen elképzelhető, hogy Bondarenko (aki kiképzett űrhajósként nyilván nem volt buta ember) ennyire gondtalan legyen...
A rakétaindítások ténye (illetve azok sikere, vagy kudarca) onnan vált hitelesen ellenőrizhetővé (legalábbis keleten, nyugaton bárki elmehetett Cape Canaveral-ba megnézni a rakétaindításokat), hogy kiépült a ballisztikus rakéták indítását jelző műholdhálózat. Ilyen az 50-es és 60-as években még nem létezett.
Félre ne érts, a Nemere-könyvben szerintem is sok hülyeség van. Például amikor azon lovagol, hogy Gagarin az egyik képen kék, a másikon meg narancssárga ruhában látható az indulást megelőzően. Pedig a valóságban nem volt ellentmondás: a kék kezeslábasra vette fel a narancssárga színű űrruhát.
[ Szerkesztve ]
Angel1981
(veterán)
Alaposan elolvastam, nagyon szép munka, várom a folytatást!
Ez egy diplomáciai kapcsolat volt a két ország között, és ott ezek a dolgok nem történtek meg. Azért mert hidegháború volt, egy hivatalos látogatást nem érdemes összekeverni egy James Bond filmmel
Így már értem, nagyon köszönöm a magyarázatot. Plusz itt ragadnám meg a lehetőséget, hogy a Te munkádat is megköszönjem!
Hogyhogy engedték Tyitovot az USA-ba utazni a szovjetek, ráadásul pár hónappal a visszatérése után?
Propaganda, Kennedy elnök invitálta meg a szovjet űrhajósokat (igazából Glenn útját propagálva ez által), Gagarint nem engedték (őt Japánba küldték), Tyitovot igen. Az ilyen látogatások később is általánosak voltak, mind a szovjet, mind az amerikai űrhajósokat keresztül-kasul utaztatták a világot. Igen, a szovjet űrhajósok szabályos kísérettel utaztak...
Ilyen eset volt pl. amikor Gagarin (Vosztok-1) és White (Gemini-4) kezet fogott a Párizsi légishow idején...
[ Szerkesztve ]
Nem csalódtam, ismét részletes választ kaptam a kérdésemre. Köszönöm! 
MaCS_70
(félisten)
Szokás szerint nagyszerű fejezet egy kiváló sorozatba!
Köszönettel: MaCS
vicces sztori, ugye az urbán legend, miszerint az amik x milláért fejlesztették ki az űrtollat...
...bezzeg a ruszkák cerkát használtak...
...de az meg leesett, hogy szuka bljaty!...
végül mindenki a hányásából szedett répával írta a hajónaplót.
Második oldalon a videó nem töltődik be nálam.
De szerintem a hiba az én készülékemben van
[ Szerkesztve ]
thyeby
(őstag)
Huhh!
Nem tudtam nem egyszuszra elolvasni - pedig már a felénél pisilnem kellett.
Élmény volt olvasni. Olyan élmény, ami különbözik a szépirodalmi remekektől abban, hogy nincs katarzis, van helyette kőkemény történelem. De az olyan megvilágításban, hogy az ember a bőrén érzi a véletlenek irdatlan erejét, és a hatalomba ölt irdatlan pénzeket. És azt, hogy ha még több pénz lett volna, vajon ma hogy élünk, meg hogy élünk-e?
Szóval ez a világűrbe repített, nna!
Jelentem legalábbis most nekem Firefox-al probléma nélkül lejátszotta a videót.
Az egy Youtube beágyazott videó, ami teljesen szabvány módon műküdik a Logouton.
Quantum Bétán valamiért nem ,de másik böngészőben ment. Vannak ilyen anomáliák.
De hátborzongató, nem bírom az ilyeneket sajnos 
Emberi hanyagság volt az egész.
"...Nyegyeljin és Jangel is figyelmen kívül hagyta az érvényes biztonsági szabályokat, a személyzetet utasították a további ellenőrzésekre és munkára..."
Hol is olvastam ilyet...? Ja, a csernobili katasztrófa leírásában...
Ez teljesen offtopic, de a Quantum-al elérte a Firefox, hogy másfél évtized után leszokjak a használatáról.
Utálom a Chrome alapú böngészőket a memóriaigényességük miatt, de jelenleg vegyesen azt, illetve a Firefox forkokat (Waterfox, Pale Moon) próbálgatok, mert a legfrissebb Firefox-al meg nem jelenő videók, képek, problémás elérések és megjelenítések böngészőből futtatható remote GUI-knál, stb.
Amit ők innovációnak gondolnak, az a felhasználónak egy használhatatlan böngésző, teljesen kifordult az egész Mozilla mára magából... 
[ Szerkesztve ]
A szomorú az, hogy ott is voltak, akik szerették volna leállítani a veszélyes műveletet, mielőtt nagyobb baj lett volna, de a döntéshozók figyelmen kívül hagyták őket. Konsztantyij Gercsik próbálta az embereit védeni, de Nyegyeljin a felettese volt, nem tehetett semmit. Gercsik egyébként a rakéta mellett állt, mikor a baleset bekövetkezett, a hajtómű beindulásakor keletkező légnyomás elrepítette az indítóállás mellől, így súlyos traumatikus sérülésekkel, illetve szinte az egész testén harmadfokú égési sérülésekkel, de túlélte a katasztrófát...
Ez a fajta mentalitás egyébként még évtizedekig jellemző volt, a Vosztok / Voszhod / Szojuz / Proton / stb. rakétáknál, lásd Vosztok-5 esetében az indítóálláson cserélték ki a feltöltött rakétán egy giroszkópot...
opr
(veterán)
Ezt, es az elso reszt is elmeny volt olvasni, nagyon erdekes a tema, es nagyon tetszik, hogy ki van emelve a valosag es a korabeli propaganda kozotti kulonbseg. Egyszoval a szokasos, magas szinvonalu, olvasmanyos iras, nagyon koszonom!
BatchMan
(senior tag)
Köszönöm, jöhet a következő
Eddig nagyon élveztem és korábbi munkáid alapján izgatottan várom a folytatást.
Valójában a vezérlőben az operátorok már megnyomták a vészleállító gombot, de addigra a szabályzórudak vezetőcsatornái már elgörbültek, így a rudaknak a grafitból készült része ért bele a reaktormagba. A grafit nem lassítja a szabad neutronokat...
A logika mondjuk pont az ellenkezőjét veti fel, mégpedig, hogy ennyi folyamatos kudarc, hiba és sikertelenség közepette pont az emberes küldetések sikerültek elsőre... Persze nem lehetetlen, csak nem valószínű.
Amúgy nagyon szeretem a cikkeid olvasni, pláne a szovjet dolgok nem túl ismertek, így sok újat megtud az ember.
[ Szerkesztve ]
A logika mondjuk pont az ellenkezőjét veti fel, mégpedig, hogy ennyi folyamatos kudarc, hiba és sikertelenség közepette pont az emberes küldetések sikerültek elsőre...
Elolvastad a cikket? A Vosztok esetében is több sikeres kutyákkal végrehajtott Vosztok-űrrepülés után küldték csak fel Gagarint, és ott is bizony nem sokon múlt az, hogy rosszul végződjön az útja (magas pálya, leválni nem akaró műszaki modul, a szkafanderének szelepét alig tudta kinyitni, majd csaknem a Volga folyó fenekén végezte)...
[ Szerkesztve ]
