Koszonjuk az ujabb reszletes es kimerito cikket.
Ezt pedig azoknak akik olvasgatas kozben szeretik latni azt hol jart eppen a "konkurencia".
https://en.wikipedia.org/wiki/Timeline_of_the_Space_Race
[ Szerkesztve ]
Koszonjuk az ujabb reszletes es kimerito cikket.
Ezt pedig azoknak akik olvasgatas kozben szeretik latni azt hol jart eppen a "konkurencia".
https://en.wikipedia.org/wiki/Timeline_of_the_Space_Race
[ Szerkesztve ]
Nagyon jó volt, sajnos a folytatása következik-re hiába kattintottam.
Mint mindíg, most is élvezettel olvastam az írásodat. Nagyon jó hogy olvasmányos formában tállalod az információkat az olvasó elé.Gratula! Remélem mihamarabb jön a folytatás 😃
Reggel 5:30-kor nagyon megörültem, hogy újabb epizódhoz érkezett a szovjet űrprogram, de a munka sajnos közbeszólt... Most bepótoltam, szuper, olvasmányos, köszönöm! (Ekkora terjedelmű szövegben ennyire minimális mennyiségű elütéssel találkozni pedig felüdülés a szemnek.)
[ Szerkesztve ]
Az elütések, nyelvi hibák alacsony száma UnA munkásságát dicsérik, ő lektorált.
Hűha.... már egy könyvnek is megfelelő lenne lassan a tartalom.
+1
Egy ideje követem, és tényleg nagyon jó. Csak azt sajnálom, hogy olvasói nyomásra szét vannak darabolva a cikkek.
Köszönöm az írást! Nagyon jó lett!
Pont tegnap este néztem meg a Szoljut-7 című filmet! Kicsit "hálívúdi" lett, de nagyon jól megmutatja az akkori orosz űrtechnika fejlettségét és a hozzáállást az emberi élethez, meg a hidegháborús paranoiát. Vicc, hogy akkor még borzasztó tákolatokban repültek az oroszok, mikor már megvolt az amerikaiaknak az úrrepülő...
Arra az űrrepülőgépre gondolsz, aminek a hővédő csempéi úgy hullottak, mint az őszi falevél?
Ez a Columbia az első útja előtt, illetve ahogy leszállították Floridába, csak hát a szállítógép (hátán a Columbiával) viharba keveredett, és a vihar ezt művelte a Columbia hővédő tégláival:
A Space Shuttle is ezer sebből vérzett, sajnos.
A Szaljut-7 ajánlott film, mert a súlytalanságot nagyon szépen bemutatták. De a történelmi hűség nem az erőssége, hogy finoman szóljunk, az alkotók nagyon vad fantáziával vetették papírra a forgatókönyvet...
[ Szerkesztve ]
A Challenger volt akkor fent. Úgy tudom direkt repültek viharba a Columbiával, hogy teszteljék.
Utána átdolgozták a pajzsok rögzítését. Gondolj bele, mi lett volna, ha így lép be légkörbe az űrrepülő.... (sajnos később tragédia is lett ebből)
"A Szaljut-7 ajánlott film, mert a súlytalanságot nagyon szépen bemutatták." Én is csak néztem, hogy számítógépes trükkök nélkül (illetve minimális utómunkával) milyen jól megoldották azt ahogy mozogtak a kabinban Jó pár jelenetben (és hangban) a Gravitáció filmet idézte
"De a történelmi hűség nem az erőssége, hogy finoman szóljunk, az alkotók nagyon vad fantáziával vetették papírra a forgatókönyvet..." Ez természetes, hiszen az élet ritkán produkál olyan történeteket amiket 1:1-ben megfilmesítve a nézőt oda lehet szögezni a filmvászon elé...
Cifu, ha már a Salyut 7 szóba jött. Leirnad pár sorban mi az ami valóság lehet benne és mi az ami kamu?
A Challenger volt akkor fent. Úgy tudom direkt repültek viharba a Columbiával, hogy teszteljék.
Ez a kép nem onnan van. Valóban volt több tesztrepülés a Columbiával és az OV-102-vel a 747-es szállító hátán, hogy a viselkedést vizsgálják - ám akkor nem "valódi", hanem próba (dummy) téglákkal volt csak felszerelve a Columbia. A teszt után kezdték el a végleges hővédő téglák felhelyezését, és így repült (egyébként négy nap alatt) Floridába a 747-es hátán az űrrepülőgép. És érkezett meg vagy 5000 téglával kevesebbel, mint elindult (összesen cirka 24 000 tégla volt a külső felületén). Eredetileg 1979 végére tervezték az első Columbia-űrrepülést, de a téglák rögzítése kapcsán felmerülő kérdések, illetve az SSME hajtómű egyik tesztjén bekövetkezett robbanás miatt elrendelt plusz tesztek miatt ez majdnem két évet csúszott.
Huhh... Hol is kezdjem, egyszerűbb azt mondani, miben van köze a valósághoz: két szovjet űrhajós felment a világűrbe, hogy a működésképtelen Szaljut-7 űrállomást megjavítsa - és sikerrel jártak... Ennyi.
De a teljesség igénye nélkül:
-Az űrhajósok nevét megváltoztatták (Vlagyimir Dzsanyibekov -> Vlagyimir Fjodorov, Viktor Szavinih -> Viktor Aljohin)
-Az űrsétán valójában nem történt semmi rendkívüli, sőt, szovjet/orosz űrsétán még sose sérült meg az űrruha kesztyűje.
-A filmben mikrometeoritok rongálták meg a Szaljut-7 napelemeit, a valóságban az egyik rádióegység zárlatos lett, és a zárlat következtében lemerültek az akkumulátorok, eközben pedig nem tudott az űrállomás rádióadást fogni a rádió hibája miatt. Az energiarendszer nélkül a hőháztartással se foglalkozott az automatika, így szó szerint keményre fagyott az űrállomás (cirka -20°C-ra, helló folyékony víz, amit ugye a filmben mutattak).
-A Szaljuz-7 már nem "katonai" űrállomás volt (mint az Almaz programhoz tartozó OPSz űrállomások (Szaljut-2, -3 és -5), a fedélzetén járt francia és indiai űrhajós is. Szóval miféle érdeke lett volna az amerikaiak "ellopni" a Szaljut-7-est?
-Az űrsikló 14,4 tonnát tudott elvben visszahozni a Földre - a Szaljut-7 tömege több, mint 20 tonna volt.
-Az űrsikló rakterének méreteit rosszul mutatják: a filmben 6x15m, a valóságban 4,6x16m. Igen, a Szaljut-7 fizikailag se fért volna el, még a napelemszárnyak és antennák nélkül sem.
-Az STS-51B teljesen eltérő pályára ment fel, mint amilyenen a Szaljut-7 volt. Plusz a rakterében ott volt a SpaceLab, amit akkor először "ki kellett volna dobni" ahhoz, hogy egyáltalán elférjen ott valami.
-Az amerikaiak sose tervezték, hogy "ellopjanak" egy szovjet űrállomást. A szovjetek sem tartottak ettől sose...
-Az űrállomás noha nem volt irányítás alatt, valójában nem pörgött, mikor dokkolt hozzá a Szojuz (ez esetben esély se lett volna a dokkolásra)...
-Miközben annyi dolgot megváltoztattak, hogy "érdekesebb" legyen a történet, egy érdekes dolgot meg kihagytak - valójában a kézi dokkoláshoz megfelelő távolsági adatokat nem ad alaphelyzetben a Szojuz (nincs távolságmérő rajta), így a Vzor periszkóphoz egy katonai LPR-1 lézeres távolságmérőt "hegesztettek" .
-Az állomáson valóban volt probléma a súlytalanságban "elszabaduló" vízzel, de messze nem annyival, mint a filmben mutatják.
-A kalapácsos jelenet teljesen kitalált, valójában a napelemet közvetlenül az akkumulátorokhoz kötötték rá kábellel.
-Nem volt tűz a fedélzeten.
És a többi....
[ Szerkesztve ]
Huh! Köszi a részletes dramaturgia-elemzést! Valóban jól kiszinezték a sztorit, de így volt arra garancia, hogy kb egy kiló almát megettem izgalmamban
Ez működik film, most hallok róla először.
A cikkhez:
Köszi az olvasnivalót, nagyon tetszett. Azt hittem ebben a cikkben már lesz asztronauta-áldozat, csoda hogy eddig (kivéve a nagy badabummot) megúszták.
Cifu lehetne olyat kérni, hogy minden cikk végén legyen egy kb dátum is a "Folytatása következik" mellett?
Ez Kalandoron múlik (és persze idővel rajtam, mennyire tudom tartani az ütemet).
A következőt viszont már tudjuk, hogy jövő szombaton reggel olvashatjátok.
Alig várom. Nekem nagyon bejöttek a maratoni olvasmányok. A darabolás óta néha képzavar van, és többet kell visszaolvasnom a kerek képhez.
Köszönöm a cikkeket.
Bár nem erősségem kötözködni, de egy hibát felfedezni vélek az utolsó sorokban:
A pajzs alatt van a rádiós magasságmérő és a fékező rakétahajtóművek, amelyek közvetlenül a becsapódás előtt, mintegy 70 cm-re a talajtól lépnek működésbe, és a sebességet 1,5 m/s (18 km/h) szintre csökkentik a talajra érkezésnél.
Nem jön ki a matek...
Azt hiszem kimegyek a műhelybe és nekiállok rakétát építeni, a pontos leírás mar adott, csak a kivitelezésben kell majd egy kis segítség, no meg a tesztelésben
Jogos, köszi az észrevételt, a forrásokból másoltam és ezt az adatot nem ellenőriztem le. Azért kellett volna, mert nem az első átváltás, ahol ordenáré marhaságot hoztak össze...
Javítottam.
Te ezt biztos tudod, de zuhant így le Marsszonda... De az egy másik cikk lesz. Legalábbis remélem.
Ha egyre gondolunk, ott nem átváltási probléma volt, hanem konkrétan eltérő (SI vs. Imperial) mértékegységeket használtak...
Köszönöm szépen, ez újra kiváló lett! De látom, hogy még tudnál bőven írni. Várom a folytatást!
Ezt az irományt simán ki lehetne adni egy kis könyv formájában is, én biztosan az elsők között lennék, aki megveszi. Gratulálok, szép munka, nagyon tetszik, már alig várom a folytatást!
Adok egy életjelet, hogy látszódjon, hogy van közönség!
Kiváló cikkek, köszönöm! Simán elmenne könynek is, ilyen olvasmányos stílusban.
[ Szerkesztve ]
Köszönöm.
Ez egy igen kiváló sorozat.
Egy kérdés, mert időzavarba kerültem. Írod, hogy Cselomej még 1965-ben megbízást kapott Hruscsov utasítására,..., de ha jól emlékszem Hruscsovot 64-ben váltották le...
Egy kérdés, mert időzavarba kerültem. Írod, hogy Cselomej még 1965-ben megbízást kapott Hruscsov utasítására,..., de ha jól emlékszem Hruscsovot 64-ben váltották le...
Igazad van, javítottam az ominózus mondatott.
Cselomej 1964 augusztusában kapta meg a "zöld jelzést" az UR-700 / LK-700 páros megépítésére.
Hruscsovot 1964 október 14-én váltották le.
Sziasztok!
Az első rész hozzászólásainál már ajánlották, de hátha hasznos valakinek.
Ma ingyenes előadás lesz a Kőbányai Kulturális Központban, a témában:
Tájékoztató a szovjet/orosz űrkutatásról
Előadó: Maxim Vorobjev ezredes, az Oroszországi Föderáció Nagykövetségének katonai- és légügyi attaséja
Helyszín: Kőrösi, 33-as terem
A belépés díjtalan
Február 14, 17.00-20:00
Érdekelni érdekelne, de 18 óráig tart a munkaidőm...
Biztosan lesz szünet a felénél (vagy lehet többször is), gondolom, be lehet csatlakozni.
[ Szerkesztve ]
Nyugi, most van vége. Nem volt benne semmi csoda.
Igen, kissé talán rövidre sikerült az előadás, de mindenképpen színvonalas volt. Én se tudtam , mire kell számítani. Azt be kell látni, hogy az átlagos közönségnek szánták, ennek megfelelően magas szintű áttekintést kaptunk csak. Viszont mindvégig igen élvezetesnek tartottam, autentikus forrásból.
Nagyon megtisztelő volt Vorobjev ezredestől (aki magyarul beszélt!) és Farkas Bertalantól (!) első kézből hallani az élményeket és a történelmet. A jövőről is kaptunk infókat. Én meg voltam hatódva.
Maga az előadás kb 40-45 percet tartott, utána Farkas Bertalan beszélt egy 10 percet, majd kérdések-válaszok következtek. Kb 18:15 körül már jöttünk ki a teremből.
Az itteni cikkek mindenképpen mélyebbek , de az előadás hangulata pótolhatatlan.
2 hét múlva a rejtjelezés története lesz (Enigma). Márciusban lesz a szovjet-magyar űrrepülésről szó, és áprilisban a Voyager űrszondákról is. Ígérték, hogy talán Farkas Bertalan is fog egy beszámolót tartani az űrutazási élményeiről. Itt érdemes nézegetni a programot.