Az amerikai oldalról is lesz ilyen cikksorozat? Mert ez nagyon jó!

Itt valami nekem nem világos:

az L1 személyzet nélkül menne fel [...], a Föld körüli pályán keringve egy R-7 alapú Szojuz hordozórakétán induló Szojuz 7K-OK dokkolna vele az Igla dokkoló rendszerrel, ezután az űrhajós vagy űrhajósok átszállnak a 7K-OK-ra, visszatérnek a Földre, majd végrehajtják a Hold-megkerülést, melynek sikeres végrehajtása után az L1 személyzete is leszáll.

Ki hova mikor micsinál?

[ Szerkesztve ]

Van abban valami, hogy a Szovjetunió nem egy ország volt, amely ipari-katonai komplexummal rendelkezett, hanem egy hatalmas ipari-katonai komplexum, aminek országa volt.

Már régen olvastam ilyen érdekes cikkeket!

[ Szerkesztve ]

Jogos, ebbe belegabalyodtam. Átfogalmaztam az eredeti mondatot, és itt van részletesen:

1.: Egy Proton orrán felküldik Föld körüli pályára az Szojuz 7K-L1-et, személyzet nélkül, alján a Blokk D gyorsítófokozattal.
2.: Egy Szojuz hordozórakéta orrán Föld körüli pályára indul egy Szojuz 7K-OK 2 vagy 3 űrhajóssal.
3.: A világűrbe randevúzik és dokkol a 7K-OK és a 7K-L1 az Igla segítségével.
4.: Egy vagy két űrhajós átszáll a 7K-OK-ból a 7K-L1-be.
5.: Szétcsatlakoznak.
6.: A 7K-OK visszatér a Földre egy űrhajóssal.
7.: A 7K-L1 a Blokk D fokozattal elindul a Holdmegkerülésre.
8.: A 7K-L1 a Holdmegkerülés után leszáll a Földre.

Őszintén szóval nem terveztem. Sok téma van még, amiről szívesen írnék, de az amerikai űrprogram relatíve jól "hozzáférhető" magyar nyelven is, a szovjet űrprogram viselt dolgairól így átfogóan viszont talán még nem írt senki, csak egy-egy epizódról (pl. a Nyegyeljin-katasztrófáról), innen indult az egész sorozat.

A másik dolog, hogy már anno írtam az űrrepülőgép-programról (itt az utolsó része, az elején ott vannak a linkek a korábbi részekhez). Ez felöleli az amerikai űrprogram egy részét, és noha bújkál a kisördög, hogy egyszer "revampoljam", de az nem mostanában fog eljönni, tartok tőle (nincs annyi szabadidőm... ).

Ha befejezem a szovjet históriát, akkor az orosz űrprogramot már lazábban fogom kezelni történelem terén (nem fogok minden Szojuz indításról fél oldalt írni), és inkább a kevésbé ismert történeteket rakom csak mellé, mint az ACTS vagy Kliper űrhajók terveit, hogy miért nem valósultak meg, illetve azt, hogy az orosz űrprogram most merre tart, milyen állapotban van és mi a jövőképe.

Ha azzal végzek, akkor a hadihajó-légvédelem rövid fejlődéstörténetét szeretném befejezni és kirakni, esetleg a 'Blackbird' szériát (A-12, YF-12 és SR-71), mert ezek már félig készen vannak.

Az után pedig a világűrben folytatott hadviselés áttekintése és jövőképe (illetve a lényeg: hogy mennyire hibásan mutatják be a Sci-fi filmek és sorozatok a világűrben folytatott hadviselést) az, aminek neki szeretnék állni.

De ha ilyen ütemben tudok haladni, akkor arra már csak év vége felé fog sor kerülni....

[ Szerkesztve ]

Ha fel tudtak lőni pár napon belül 3 szojuzt miért eröltették az óriásrakétát a holdraszáláshoz?
Mármint 3 fellövésből fel lehetett volna vinni külön-külön a modulokat és fent összedokkolni.
Nyílván valamiért nem ezt az utat vállasztották. Ahogy a NASA se.
Csak nemtom miért. :-)

Az Aranysasban volt egy cikksorozat egy volt repülőorvostól, aki az űrhajós kiválasztásban is részt vett. A Szojuz-9 után kezdődött a teljes paradigmaváltás súlytalanság kezelésére. Addig az volt a cél, hogy az űrhajós szervezete a lehető legjobban alkalmazkodjon a súlytalansághoz, ami miatt ha jól emlékszem az egyik űrhajós később meg is halt, volt néhány infarktusa, és olyan egy év belül elvitte az utolsó - egy makkegészséges emberről beszélünk, aki így tönkrement 3 hét alatt.

3 Szojuz hordozórakéta = 3x 6,8 tonna teherbírás, vagyis 20,4 tonna @ alacsony föld körüli pályára
1 Proton hordozórakéta = ~20 tonna teherbírás @ alacsony föld körüli pályára
1 N1 hordozórakéta = ~90 tonna teherbírás @ alacsony föld körüli pályára
1 Saturn V. hordozórakéta = ~120 tonna teherbírás @ alacsony föld körüli pályára

A Proton / L1 Holdmegkerüléshez elég volt a cirka 20 tonna. De az csak Hold-megkerülés.

Ahhoz, hogy a Holdra le is szállj, kb. 70-90 tonna kell @ alacsony föld körüli pályára. Az meg nem 3, hanem 11-14 Szojuz indítás...

Plusz ahogy téma lesz, a dokkolás azért korántsem olyan sikeres minden esetben, szóval sokszor nem jött össze akkoriban. Két űrhajó esetén sem.

Ezért volt pl. Cselomej UR-700 / LK-700 terve zseniális a maga módján - egy rakétaindítás, egy nekifutásból egyből a Holdra, majd vissza. Igaz egyetlen űrhajóssal...

[ Szerkesztve ]

Pardon, rosszul dolgoztam fel a kérdést elsőre.

Te a korábbi részben említett 7K / 9K / 11K tervről beszélsz, ami ugye Koroljov első ötlete volt a Holdmegkerülésre.

Azt elvetették, mert 3 indítás kellett hozzá.

Az UR-500K (Proton-K) rakéta előrehaladott állapotban volt, ezért arra megszavazták a támogatást, először az LK-1 holdmegkerülő rakétával, majd Hruscsov bukása után Koroljov sziszifuszi munkával elérte, hogy az LK-1-et kukázzák, és egy Szojuz kerüljön az UR-500K orrára. Ez lett a Szojuz 7K-L1 vagy Szojuz L1.

De a lent említett problémák adottak voltak - az űrbéli dokkolás és üzemanyag-áttöltés olyasmik voltak, amikre az adott időszakban még nem volt gyakorlat, és egyszerűbbnek tűnt egy indítással mindent elintézni, mint még a nyakukba venni a 3 indítás problémáját, az űrbéli randevú problémáját és az egész mizériát...

Egyszerűen egyszerűbb volt egy indítás, mint három...

Köszi! Érdekes cikk.

...tiltott dohányzás... ez érdekes adalék.

Köszi ezt is, már várom azt a részt, ami az űrállomásokkal foglalkozik! Remélem, lesz benne egy halom újdonság számomra!

a szokásos kiváló Cifu minőség, köszönöm
"Ha azzal végzek, akkor a hadihajó-légvédelem rövid fejlődéstörténetét szeretném befejezni és kirakni, esetleg a 'Blackbird' szériát (A-12, YF-12 és SR-71), mert ezek már félig készen vannak.

Az után pedig a világűrben folytatott hadviselés áttekintése és jövőképe (illetve a lényeg: hogy mennyire hibásan mutatják be a Sci-fi filmek és sorozatok a világűrben folytatott hadviselést) az, aminek neki szeretnék állni."

Ezt erősen támogatom

Mint mindig most is nagyon érdekes és tanulságos lett az írásod. De mond,nem lehetne a hadihajók légvédelme és a világűrben folytatott hadviselés lehetőségét bemutató írásaidat felcserélni egymással?

[ Szerkesztve ]

Lehet én vagyok "izé", meg a téma bulváros, de Komarov haláláról írtál?, vagy én hagytam ki valamelyik részt?/siklottam át felette... Mondjuk a tárgyilagosság fontos..

Egyébként nagy rajongója vagyok a témának, csak néha olvasás közben elvesztem a részletekben ,

Gondolom szánt szándékkal nem mentél bele a politikai kérdésekbe, de mind az amerikaiaknál, mind a szovjeteknél 1-1 "összetákolt űrhajó" indítását megelőzően, az asztronauták marhára ráéreztek a veszélyre...

Apollo-1 parancsoki modul: az imádkozós kép..

Komarov zuhanás közbeni ócsárolása, bár a fene tudja igaz e.... de valószínű hogy Lenin, és Sztálin egyszerre forogtak a sírjukban, aztán pedig az a nyílt koporsós temetés mintha egy fricska lett volna, de mégis teljesítették, a fene tudja miért... aztán ezért Brezsnyev népfront által vart öltönyét megkínálta gagarin egy kis pezsivel...

Nemtudom, ezek az asztronauták, főleg a kezdetekben eszméletlen milyen kockázatot vállaltak be, és még akkor is elvállalták a feladatot mikor tudták hogy baj lesz... ezért tiszteletreméltó a teljesítmény.

@Ashitaka: De mond,nem lehetne a hadihajók légvédelme és a világűrben folytatott hadviselés lehetőségét bemutató írásaidat felcserélni egymással?

Utóbbi még nincs kész, csak pár elemét fogalmaztam meg pár hozzászólásban itt vagy az Sg.hu fórumán. Az előbbi ~75%-ban készen van. Szóval logikusabb az előbbit befejezni, kirakni (az egy hatalmas cikk lesz, nem fogom szétbontani), és aztán belevágni az utóbbiba. Az viszont gigászi nagy nekiugrás lesz, el fog tartani egy ideig...

@Doze: ehet én vagyok "izé", meg a téma bulváros, de Komarov haláláról írtál?, vagy én hagytam ki valamelyik részt?/siklottam át felette... Mondjuk a tárgyilagosság fontos...

Van egy kósza tippem, hogy neked az előző rész kimaradt...

Komarov zuhanás közbeni ócsárolása, bár a fene tudja igaz e....

Nem igaz.

Aztán pedig az a nyílt koporsós temetés mintha egy fricska lett volna, de mégis teljesítették,

Nem teljesítették, urnás temetése volt. Javaslom az előző rész alatti hozzászólások elolvasását.

[ Szerkesztve ]

És tényleg , kimaradt, ez azért helyretett pár dolgot.

pl:
- Komarov modulja "fákat lekaszálva" tért vissza. (aka nagy pusztaság kellős közepén landolt)
- A modult orosz földművesek oltatták el,
- A modul 800km/h-val csapódott be, nem is értem hogy tudtam bevenni, megvilágosodtam , ha logikusan végiggondolom kb 1 cm2 darabokra tört volna, másrészt ha már nem égett el a légkörben, akkor maga a tárgy alakja és a szabadesés miatt, alapból nem gyorsult volna ekkora sebességre a légellenállás miatt.

Tanulságos, köszi... szeretem a tényszerű írásokat, csak a híg tartalmakhoz hamarabb hozzájut az ember.

Én egyébként szívesen vennék írásokat a nasa előtti időkből is, Chuck Yeager és társai stb.

Óóó.... a híg tartalmak terén bővebb a tárház, mint a tényszerűség terén. Most fejeztem be az Apollo-Szojuz űrrepülés témáját. Nem egy és nem két olyan orosz (!) oldalba futottam, ahol elemzik a képeket, és megállapítják, hogy azon űrrepülés közben készült képek hamisítványok, mert (például) a ruhák újja és az űrhajósok karórái nem úgy viselkednek, mint ahogy (szerintük) a világűrben kellene. Vagyis (szerintük) azok a képek és videók, amik állítólag a világűrben keringő, összecsatlakozott szovjet-amerikai űrrepülésről vannak, egytől-egyig hamisítványok, és a Földön készültek!

A durva az volt, amikor az egyik ilyen oldal látogatottság mérője szerint több milliós látogatottsággal bírt...
Ezek után az olyan oldalak, mint a Cosmopark.ru olvasottsága sehol sincs, pedig ilyen zseniális képek vannak péltául a Cselomej-féle TKSz űrhajó kapszulájáról, amely ugye megépült, járt is a világűrben, de sose vitt magával embert. Azért az ilyesmik a meredek dolgok...

[ Szerkesztve ]

Asszem értem a logikájukat miért egy fellövésből kellett mindenképp megoldani.
Sose dokkoltak még, nem tudták mire számítsanak, új terület volt ismeretlen buktatókkal.
Rakétákat meg már építettek, így "csak" építeni kell egy nagyobbat és kész.
Még nem tudták hogy az N1 holdrakéta (vigyázat spoiler! :-) sose lesz jó és buknak mindent.

De így utólag okoskodva, nekem úgy tűnik hogy több UR-500K/Proton rakétával képesek lehettek volna megoldani a holdutazást.
Persze ez színtiszta fikció. Az amerikaik után már nem is volt politikai szándék szovjet holdutazásra ha jól tudom.

Csak innét nézve óriási erőforrás pazarlásnak tűnik kifejleszteni egy óriásrakétát (Saturn,N1) amit aztán semmi másra nem használnak "csak"holdutazásra aztán kukázzák.
Főleg manapság amikor már akár újra is fel lehet használni az első fokozatokat.
Persze lehet hogy csak azért gondolom így mert túl sokat játszok a Kerbal Space Programmal és ott egyszerűbb 5 fellövés mint egy szétpotyogó monster-rocket. :-D
Több fellövés, több hibalehetőség. Mint ahogy a hármas Szojuz repülés se jött össze rendesen.