Hirdetés

üzenetek

hozzászólások


proci0
(senior tag)

Nagyon izgalmas rész volt ez is,köszönjük! :R


Adamis
(őstag)
Blog

Az amerikai oldalról is lesz ilyen cikksorozat? Mert ez nagyon jó! :K


edk-
(senior tag)

Itt valami nekem nem világos:

az L1 személyzet nélkül menne fel [...], a Föld körüli pályán keringve egy R-7 alapú Szojuz hordozórakétán induló Szojuz 7K-OK dokkolna vele az Igla dokkoló rendszerrel, ezután az űrhajós vagy űrhajósok átszállnak a 7K-OK-ra, visszatérnek a Földre, majd végrehajtják a Hold-megkerülést, melynek sikeres végrehajtása után az L1 személyzete is leszáll.

Ki hova mikor micsinál?

[ Szerkesztve ]


Alchemist
(PH! addikt)

Van abban valami, hogy a Szovjetunió nem egy ország volt, amely ipari-katonai komplexummal rendelkezett, hanem egy hatalmas ipari-katonai komplexum, aminek országa volt. :)

Már régen olvastam ilyen érdekes cikkeket! :)

[ Szerkesztve ]


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Jogos, ebbe belegabalyodtam. Átfogalmaztam az eredeti mondatot, és itt van részletesen:

1.: Egy Proton orrán felküldik Föld körüli pályára az Szojuz 7K-L1-et, személyzet nélkül, alján a Blokk D gyorsítófokozattal.
2.: Egy Szojuz hordozórakéta orrán Föld körüli pályára indul egy Szojuz 7K-OK 2 vagy 3 űrhajóssal.
3.: A világűrbe randevúzik és dokkol a 7K-OK és a 7K-L1 az Igla segítségével.
4.: Egy vagy két űrhajós átszáll a 7K-OK-ból a 7K-L1-be.
5.: Szétcsatlakoznak.
6.: A 7K-OK visszatér a Földre egy űrhajóssal.
7.: A 7K-L1 a Blokk D fokozattal elindul a Holdmegkerülésre.
8.: A 7K-L1 a Holdmegkerülés után leszáll a Földre.


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Őszintén szóval nem terveztem. Sok téma van még, amiről szívesen írnék, de az amerikai űrprogram relatíve jól "hozzáférhető" magyar nyelven is, a szovjet űrprogram viselt dolgairól így átfogóan viszont talán még nem írt senki, csak egy-egy epizódról (pl. a Nyegyeljin-katasztrófáról), innen indult az egész sorozat.

A másik dolog, hogy már anno írtam az űrrepülőgép-programról (itt az utolsó része, az elején ott vannak a linkek a korábbi részekhez). Ez felöleli az amerikai űrprogram egy részét, és noha bújkál a kisördög, hogy egyszer "revampoljam", de az nem mostanában fog eljönni, tartok tőle (nincs annyi szabadidőm... :U ).

Ha befejezem a szovjet históriát, akkor az orosz űrprogramot már lazábban fogom kezelni történelem terén (nem fogok minden Szojuz indításról fél oldalt írni), és inkább a kevésbé ismert történeteket rakom csak mellé, mint az ACTS vagy Kliper űrhajók terveit, hogy miért nem valósultak meg, illetve azt, hogy az orosz űrprogram most merre tart, milyen állapotban van és mi a jövőképe.

Ha azzal végzek, akkor a hadihajó-légvédelem rövid fejlődéstörténetét szeretném befejezni és kirakni, esetleg a 'Blackbird' szériát (A-12, YF-12 és SR-71), mert ezek már félig készen vannak.

Az után pedig a világűrben folytatott hadviselés áttekintése és jövőképe (illetve a lényeg: hogy mennyire hibásan mutatják be a Sci-fi filmek és sorozatok a világűrben folytatott hadviselést) az, aminek neki szeretnék állni.

De ha ilyen ütemben tudok haladni, akkor arra már csak év vége felé fog sor kerülni....

[ Szerkesztve ]


Elf
(újonc)

Ha fel tudtak lőni pár napon belül 3 szojuzt miért eröltették az óriásrakétát a holdraszáláshoz?
Mármint 3 fellövésből fel lehetett volna vinni külön-külön a modulokat és fent összedokkolni.
Nyílván valamiért nem ezt az utat vállasztották. Ahogy a NASA se.
Csak nemtom miért. :-)


Zigur
(senior tag)

Az Aranysasban volt egy cikksorozat egy volt repülőorvostól, aki az űrhajós kiválasztásban is részt vett. A Szojuz-9 után kezdődött a teljes paradigmaváltás súlytalanság kezelésére. Addig az volt a cél, hogy az űrhajós szervezete a lehető legjobban alkalmazkodjon a súlytalansághoz, ami miatt ha jól emlékszem az egyik űrhajós később meg is halt, volt néhány infarktusa, és olyan egy év belül elvitte az utolsó - egy makkegészséges emberről beszélünk, aki így tönkrement 3 hét alatt.


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

3 Szojuz hordozórakéta = 3x 6,8 tonna teherbírás, vagyis 20,4 tonna @ alacsony föld körüli pályára
1 Proton hordozórakéta = ~20 tonna teherbírás @ alacsony föld körüli pályára
1 N1 hordozórakéta = ~90 tonna teherbírás @ alacsony föld körüli pályára
1 Saturn V. hordozórakéta = ~120 tonna teherbírás @ alacsony föld körüli pályára

A Proton / L1 Holdmegkerüléshez elég volt a cirka 20 tonna. De az csak Hold-megkerülés.

Ahhoz, hogy a Holdra le is szállj, kb. 70-90 tonna kell @ alacsony föld körüli pályára. Az meg nem 3, hanem 11-14 Szojuz indítás...

Plusz ahogy téma lesz, a dokkolás azért korántsem olyan sikeres minden esetben, szóval sokszor nem jött össze akkoriban. Két űrhajó esetén sem.

Ezért volt pl. Cselomej UR-700 / LK-700 terve zseniális a maga módján - egy rakétaindítás, egy nekifutásból egyből a Holdra, majd vissza. Igaz egyetlen űrhajóssal...

[ Szerkesztve ]


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Pardon, rosszul dolgoztam fel a kérdést elsőre.

Te a korábbi részben említett 7K / 9K / 11K tervről beszélsz, ami ugye Koroljov első ötlete volt a Holdmegkerülésre.

Azt elvetették, mert 3 indítás kellett hozzá.

Az UR-500K (Proton-K) rakéta előrehaladott állapotban volt, ezért arra megszavazták a támogatást, először az LK-1 holdmegkerülő rakétával, majd Hruscsov bukása után Koroljov sziszifuszi munkával elérte, hogy az LK-1-et kukázzák, és egy Szojuz kerüljön az UR-500K orrára. Ez lett a Szojuz 7K-L1 vagy Szojuz L1.

De a lent említett problémák adottak voltak - az űrbéli dokkolás és üzemanyag-áttöltés olyasmik voltak, amikre az adott időszakban még nem volt gyakorlat, és egyszerűbbnek tűnt egy indítással mindent elintézni, mint még a nyakukba venni a 3 indítás problémáját, az űrbéli randevú problémáját és az egész mizériát...

Egyszerűen egyszerűbb volt egy indítás, mint három...


szazbolha
(senior tag)

Köszi! Érdekes cikk.


doberman
(senior tag)

:C
:R
...tiltott dohányzás... :D ez érdekes adalék.


Fred23
(PH! kedvence)

Köszi ezt is, már várom azt a részt, ami az űrállomásokkal foglalkozik! Remélem, lesz benne egy halom újdonság számomra!


DjFlanker
(tag)

a szokásos kiváló Cifu minőség, köszönöm :)
"Ha azzal végzek, akkor a hadihajó-légvédelem rövid fejlődéstörténetét szeretném befejezni és kirakni, esetleg a 'Blackbird' szériát (A-12, YF-12 és SR-71), mert ezek már félig készen vannak.

Az után pedig a világűrben folytatott hadviselés áttekintése és jövőképe (illetve a lényeg: hogy mennyire hibásan mutatják be a Sci-fi filmek és sorozatok a világűrben folytatott hadviselést) az, aminek neki szeretnék állni."

Ezt erősen támogatom :)


Ashitaka
(tag)

Mint mindig most is nagyon érdekes és tanulságos lett az írásod. De mond,nem lehetne a hadihajók légvédelme és a világűrben folytatott hadviselés lehetőségét bemutató írásaidat felcserélni egymással?

[ Szerkesztve ]


Doze
(senior tag)
Blog

Lehet én vagyok "izé", meg a téma bulváros, de Komarov haláláról írtál?, vagy én hagytam ki valamelyik részt?/siklottam át felette... Mondjuk a tárgyilagosság fontos..

Egyébként nagy rajongója vagyok a témának, csak néha olvasás közben elvesztem a részletekben :U,

Gondolom szánt szándékkal nem mentél bele a politikai kérdésekbe, de mind az amerikaiaknál, mind a szovjeteknél 1-1 "összetákolt űrhajó" indítását megelőzően, az asztronauták marhára ráéreztek a veszélyre...

Apollo-1 parancsoki modul: az imádkozós kép..

Komarov zuhanás közbeni ócsárolása, bár a fene tudja igaz e.... de valószínű hogy Lenin, és Sztálin egyszerre forogtak a sírjukban, aztán pedig az a nyílt koporsós temetés mintha egy fricska lett volna, de mégis teljesítették, a fene tudja miért... aztán ezért Brezsnyev népfront által vart öltönyét megkínálta gagarin egy kis pezsivel...

Nemtudom, ezek az asztronauták, főleg a kezdetekben eszméletlen milyen kockázatot vállaltak be, és még akkor is elvállalták a feladatot mikor tudták hogy baj lesz... ezért tiszteletreméltó a teljesítmény.


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

@Ashitaka: De mond,nem lehetne a hadihajók légvédelme és a világűrben folytatott hadviselés lehetőségét bemutató írásaidat felcserélni egymással?

Utóbbi még nincs kész, csak pár elemét fogalmaztam meg pár hozzászólásban itt vagy az Sg.hu fórumán. Az előbbi ~75%-ban készen van. Szóval logikusabb az előbbit befejezni, kirakni (az egy hatalmas cikk lesz, nem fogom szétbontani), és aztán belevágni az utóbbiba. Az viszont gigászi nagy nekiugrás lesz, el fog tartani egy ideig...

@Doze: ehet én vagyok "izé", meg a téma bulváros, de Komarov haláláról írtál?, vagy én hagytam ki valamelyik részt?/siklottam át felette... Mondjuk a tárgyilagosság fontos...

Van egy kósza tippem, hogy neked az előző rész kimaradt...

Komarov zuhanás közbeni ócsárolása, bár a fene tudja igaz e....

Nem igaz.

Aztán pedig az a nyílt koporsós temetés mintha egy fricska lett volna, de mégis teljesítették,

Nem teljesítették, urnás temetése volt. Javaslom az előző rész alatti hozzászólások elolvasását.

[ Szerkesztve ]


Doze
(senior tag)
Blog

És tényleg :W , kimaradt, ez azért helyretett pár dolgot.

pl:
- Komarov modulja "fákat lekaszálva" tért vissza. (aka nagy pusztaság kellős közepén landolt)
- A modult orosz földművesek oltatták el,
- A modul 800km/h-val csapódott be, nem is értem hogy tudtam bevenni, megvilágosodtam :DDD , ha logikusan végiggondolom kb 1 cm2 darabokra tört volna, másrészt ha már nem égett el a légkörben, akkor maga a tárgy alakja és a szabadesés miatt, alapból nem gyorsult volna ekkora sebességre a légellenállás miatt.

Tanulságos, köszi... szeretem a tényszerű írásokat, csak a híg tartalmakhoz hamarabb hozzájut az ember.

Én egyébként szívesen vennék írásokat a nasa előtti időkből is, Chuck Yeager és társai stb.


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Óóó.... a híg tartalmak terén bővebb a tárház, mint a tényszerűség terén. Most fejeztem be az Apollo-Szojuz űrrepülés témáját. Nem egy és nem két olyan orosz (!) oldalba futottam, ahol elemzik a képeket, és megállapítják, hogy azon űrrepülés közben készült képek hamisítványok, mert (például) a ruhák újja és az űrhajósok karórái nem úgy viselkednek, mint ahogy (szerintük) a világűrben kellene. Vagyis (szerintük) azok a képek és videók, amik állítólag a világűrben keringő, összecsatlakozott szovjet-amerikai űrrepülésről vannak, egytől-egyig hamisítványok, és a Földön készültek!

A durva az volt, amikor az egyik ilyen oldal látogatottság mérője szerint több milliós látogatottsággal bírt...
Ezek után az olyan oldalak, mint a Cosmopark.ru olvasottsága sehol sincs, pedig ilyen zseniális képek vannak péltául a Cselomej-féle TKSz űrhajó kapszulájáról, amely ugye megépült, járt is a világűrben, de sose vitt magával embert. Azért az ilyesmik a meredek dolgok...

[ Szerkesztve ]


Elf
(újonc)

Asszem értem a logikájukat miért egy fellövésből kellett mindenképp megoldani.
Sose dokkoltak még, nem tudták mire számítsanak, új terület volt ismeretlen buktatókkal.
Rakétákat meg már építettek, így "csak" építeni kell egy nagyobbat és kész.
Még nem tudták hogy az N1 holdrakéta (vigyázat spoiler! :-) sose lesz jó és buknak mindent.

De így utólag okoskodva, nekem úgy tűnik hogy több UR-500K/Proton rakétával képesek lehettek volna megoldani a holdutazást.
Persze ez színtiszta fikció. Az amerikaik után már nem is volt politikai szándék szovjet holdutazásra ha jól tudom.

Csak innét nézve óriási erőforrás pazarlásnak tűnik kifejleszteni egy óriásrakétát (Saturn,N1) amit aztán semmi másra nem használnak "csak"holdutazásra aztán kukázzák.
Főleg manapság amikor már akár újra is fel lehet használni az első fokozatokat.
Persze lehet hogy csak azért gondolom így mert túl sokat játszok a Kerbal Space Programmal és ott egyszerűbb 5 fellövés mint egy szétpotyogó monster-rocket. :-D
Több fellövés, több hibalehetőség. Mint ahogy a hármas Szojuz repülés se jött össze rendesen.


tlala
(őstag)
Blog

Izgalmas, nívós és nagyon olvasmányos cikksorozat volt, köszi.

[ Szerkesztve ]


nullpoint
(fanatikus tag)

Utoljára gyerekként a havi pókember újság megjelenéseket vártam ennyire mint ezt a heti sorozatot :D Elkezdem olvasni és szinte azonnal véget is ér :D (igen végig lapozom minden oldalát az írásnak :D )


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Még nem tudták hogy az N1 holdrakéta (vigyázat spoiler! :-) sose lesz jó és buknak mindent.

(Vigyázat, Spoiler!) Azért várd ki a végét, én kicsit más színben látom ezt a bizonyos N1 dolgot. ;)

De így utólag okoskodva, nekem úgy tűnik hogy több UR-500K/Proton rakétával képesek lehettek volna megoldani a holdutazást.

Ezt kétlem. Még 1962-63 környékén kellett volna elindítani a holdprogramot, teljes mellszélességgel és biankó csekkel. Vagy kizárólag Koroljov, vagy kizárólag Cselomej irányítása alatt. Akkor talán...

Eleve probléma (volt), hogy 1969 nyarára még az LK Holdkomp és a 7K-LOK űrhajó sem készült el. Hiába lett volna ott hát a kész N1, vagy akár több UR-500K, ha nincs, amit a Holdra vigyen...

Az amerikaik után már nem is volt politikai szándék szovjet holdutazásra ha jól tudom.

Így ebben a formában nem teljesen igaz, tartós Holdbázisra volt támogatás. Egy ideig. Aztán a prioritások megváltoztak...

Csak innét nézve óriási erőforrás pazarlásnak tűnik kifejleszteni egy óriásrakétát (Saturn,N1) amit aztán semmi másra nem használnak "csak"holdutazásra aztán kukázzák.

Csakhogy eredetileg sem a Saturn, sem az N1 fejlesztése nem úgy indult, hogy na, az 1970-es évek elején kukázzák mindkettőt. Az amerikaiak Holdbázisokról, űrállomásokról, Mars-repülésekről álmodtak. Koroljov az N1-et eredetileg Vénusz- és Mars-repülésekre szánta, a 75 tonnás TMK űrhajóval (erről az előző részben írtam).

Aztán a sors úgy hoztam, hogy amerikában az űrrepülőgép "vitt mindent", a szovjetunióban meg Glusko, akit két év alatt lassan helyre tett Usztyinov és Andropov, hogy valójában neki is űrrepülőgép kell... :)

Főleg manapság amikor már akár újra is fel lehet használni az első fokozatokat.

Ez nem új találmány, már az 1960-as években gondolkodtak a lehetőségről, de akkor (még) nem volt égető a pénzprobléma, csak az, hogy a célt elérjék. Tehát nem foglalkoztak vele. Mikor a pénzprobléma égető lett, már nem volt lehetőség igazán foglalkozni vele, és hát az űrrepülőgép teljesen újrafelhasználhatónak indult, szóval úgy gondolták, hogy ezzel már nem kell foglalkozni...

Videó 1963-ból, arról, hogy a Saturn I első fokozatának 1:12 arányú makettjét helikopterről ledobva tesztelik felfújható siklóernyős visszahozatalról. Aztán azt mondták, hogy erre nincs idő, ne foglalkozzatok vele.

Itt egy kép arról, hogy képzelték el a Saturn V. rakéta első fokozatát (Saturn IC néven ismert akkor) ejtőernyővel a tengerre visszahozni:

Még az űrrepülőgép-programnál se engedték el, mivel felmerült, hogy a Saturn IC első fokozatot szárnyakkal és futóművel (sőt, pilótafülkével) ellátva gyorsítófokozatként lehetne használni, amely a kiürülése után visszavitorlázik majd az indulási helyre:

[ Szerkesztve ]


Elf
(újonc)

Köszi a tartalmas választ.
Elképesztő tudásanyagot és linkeket szedtél össze. Le a kalappal.
Még jobban várom a következő részt mert az N1-ről röviden azt tudom hogy bonyolult lett, megbízhatalan és kuka az egész. No de meglássuk te mit mondasz róla. :-)

Ez a vitorlázó Saturn fokozat teljesen új nekem pedig gyerek korom óta olvasok nézek mindent ami űrkutatás. Elképesztő milyen sok elgondolás volt akkoriban ami így vagy úgy de kukázva lett.
Mint holdbázisok is, pedig gyekekként mennyire bíztam bennük. :-)
Sajnos minden az ürrepülőre tettek de nem jött be. ( Olvastam az SG-n a cikksorozatodat. :-)


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

No de meglássuk te mit mondasz róla. :-)

Egy hét, és visszatérünk rá. ;)

Ez a vitorlázó Saturn fokozat teljesen új nekem pedig gyerek korom óta olvasok nézek mindent ami űrkutatás.

Ez a felfújható siklószárny nagyon népszerű elképzelés volt az 1950-es évek végén 1960-as évek elején, mivel bizonyos szintű irányíthatóságot és siklószöget adott, amit például fel lehetett (volna) arra használni, hogy ne a tengerbe plottyanjon a fokozat, vagy adott esetben az űrhajó. Rogallo-szárnynak is hívták a főtervezői (Gertrude és Francis Rogallo - kép erre) után. A Gemini esetében is gondolkodtak rajta, hogy a Groom Lake-i sóstóba térnének vissza vele, egyszerűbb, nem kell tengeri mentéssel foglalkozni, stb.

Azért a Gemini program esetében merült fel, mert a Mercury nagyon előrehaladott volt már ekkor és az ejtőernyő bevált már hasonló esetben, nem akartak kísérletezni új dolgokkal - épp elég volt összekalapálni a többi dolgot.

1961-től '63-ig számtalan teszt zajlott, de egyre nyílvánvalóbb lett, hogy a felfújható siklóernyő nem elég megbízható, olykor nem fúvódott fel rendesen, olykor szétszakadt a nagy szél hatására, és hasonló csúnyaságok történtek - amelyek végén a tesztkapszula ripityára tört a földbe csapódva. Először úgy indultak, hogy a második Gemini űrrepülésnél már siklóernyő lesz, majd elcsúsztatták a Gemini 10 útjára, aztán lehúzták a fenébe az egészet 1964-ben. A légierő a katonai Gemini űrprogramban még egy ideig tépelődött rajta, majd 1966-ban minden olyat töröltek a programból, ami nem volt tesztelve korábban, mondván, hogy a NASA már egyszer megcsinálta a kísérlet-és-hiba (trial-and-error) utat, tehát ami náluk nem működött, azzal már nem érdemes foglalkozni. Ez lett a Rogallo-szárny vége, később ha ilyesmit kerestek, inkább a paplanernyős megoldásokat preferálták, lásd X-38 / CRV program....


1995-ös teszt egy méretarányos makettel, amely a siklóernyő életképességét hivatott ellenőrizni

[ Szerkesztve ]


Elf
(újonc)

"Sok téma van még, amiről szívesen írnék, de az amerikai űrprogram relatíve jól "hozzáférhető" magyar nyelven is"

Most a legutóbbi komenteid ismeretében kérdezem hogy melyik forrást ajánlod az amerikai űrprogram ilyen mélységű megismerésére ahol pl ilyen siklózsárnyas nyalánkságokról lehet olvasni , akár angolul is.
Mert ilyen Cifusan részletes írás én nem ismerek. :-)


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Most megfogtál... :(

A Rogallo-szárnyról például olvashatsz Deke blogon egy nyúlfarknyit, vagy például a modernwartech-en, utóbbi oldalon elég sok orosz / szovjet cuccról lehet olvasni amúgy.

Hogy aztán elég "Cifus"-e, azt majd eldöntöd magad. ;)


Elf
(újonc)

A Deke blog új nekem. Végig böngészem.
A másikat már "kiolvastam". Jófajta Cifu jellegű olvasmányok. :-)
Köszi!

[ Szerkesztve ]


MaCS_70
(PH! kedvence)

Szokás szerint kiváló, hasznos írás -- nem lehetünk elég hálásak érte!

MaCS


edk-
(senior tag)

Testvérblogja: http://moonshot.blog.hu/


Crafter32
(őstag)

Élmény volt olvasni. Köszönöm


Joci10
(senior tag)

Egy kérésem lenne az 'illetékes'-hez: ha a hozzászólásomat törlöd, akkor legyél már olyan kedves, és jelezd felém, hogy törölted, és hogy miért (jöhet privátban is)! Köszi!

(Legalább a javítások megtörténtek, ahogy 1-2 emlékezetemben megmaradt elütésre ránéztem, így nem kell újra összeollóznom őket.)


BatchMan
(senior tag)

Köszönöm, ismét élmény volt olvasni.
Kiváncsi lennék a számítástechnikai háttérre. Ott is olyan kalkulátorok dolgoztak-e, mint a NASA-nál "A számolás joga /Hidden Figures/" c. filmben látható? Nyilván, de meredek belegondolni.


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Ezzel az első epizódban egy mondatban foglalkoztam csak, a Luna-3 esetében egy vákumcsöves számítógépet, a Sztrela-1-et használták, amelyet a Szteklov Matematikai Intézet biztosított.

A számítások jó részét az 1960-as években még kézzel végezték, majd megjelentek először az analóg, majd digitális számítógépek azért. Az 1970-es években már általánosan digitális számológépekkel és számítógépekkel hajtották végre a pályaszámításokat.


cskv
(tag)

Köszi, jó volt olvasni!


serrin
(tag)

Köszönöm, ezt jó volt olvasni.


kcsa
(PH! kedvence)
Blog

A többiekhez hasonlóan én is köszönöm. :R

Bevallom a részletekben teljesen elvesztem, a típusszámokat és dátumokat már skippeli az agyam automatikusan :D

Ami kérdésként felmerült bennem, hogy az amerikaiak is ugyanennyi bénázást összehoztak? Mert egyelőre ott tartunk, hogy jelentős (rész- és egész) sikereket tartalmazó bruttó öt fejezetből nettó négy fejezet bukdácsolás, néhol a klasszikus orosz mentalitás miatt (lásd minőségbiztosítás, és a fentről tolt időpontok, rengeteg párhuzamos de meg nem valósult fejlesztés, stb.).

Nyilván a propaganda a sikereket tolja mindenhol... :)

[ Szerkesztve ]


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Ami kérdésként felmerült bennem, hogy az amerikaiak is ugyanennyi bénázást összehoztak?

Elég sokat, igen. Arra nem vállalkoznék, hogy összemérjem a kettőt, és győztes hirdessek.

A teljesség igénye nélkül:

Mercury-Redstone 4: Gus Grissom űrrepülésénél a tengerre való leszállás után beindult az ajtót lerobbantó robbanócsavarok rendszere, és a nyíláson át pillanatok alatt megtelt a kapszula belseje, Grissom majdnem megfulladt, mert hiába jutott ki a kapszulából, az űrruhája is kezdett megtelni vízzel, és aláhúzta a súly. Végül nagy nehezen felkapaszkodott a helikopterről alálógatott mentőövre, és sikerült kihúzni a vízből.

Gemini-6(A): Ez lett volna az első dokkolás az Agena célrakétára. A terv az volt, hogy az Atlas-Agena elindul, majd utána indítják a Gemini-6-ot, és dokkolnak hozzá. Csakhogy az Agena hat perccel az indítás után felrobbant a levegőben. A Gemini indítást lelőtték, majd áttervezték úgy, hogy a Gemini 7 repülés közben fognak űrrandevúzni a másik űrhajóval (dokkolni nem tudtak volna). Csakhogy az indítóálláson a hajtóművek beindítása után másfél másodperccel leálltak - a legénység nem katapultált, szerencsére. Ugyanis a helyzet az, hogy a Gemini mentőrendszere katapultülés-elvű volt (a'la Vosztok), csakhogy tiszta oxigén légkörben. Ha katapultáltak volna, valószínűleg a legjobb esetben is meggyullad az űrruhájuk, és kérdés, túlélik-e egyáltalán az egészet a kis magasság miatt. Három nappal később viszont sikeresen elindultak a világűrbe, és randevúztak a Gemini-7-el.

Gemini-8: Neil Armstrong első űrrepülésénél miután összedokkoltak az Agena célrakétával, egy meghibásodás miatt az automatika folyamatosan működtetésbe hozta a kormányfúvókákat, ami miatt az űrhajó össze-vissza pörgött, egy ideig kézzel kompenzáltak, aztán nem volt már elég, ezért leváltak az Agena-ról, ám tovább folytatódott a vad pörgés, a végén másodpercenként egy teljes fordulattal. Ekkor átváltottak a fékező-hajtóművekre, és azzal állították le a pörgést. Viszont a szabály az volt, hogy ha bármi okból beindították a fékező-hajtóműveket, akkor azonnal meg kell szakítani az űrrepülést, így vész-visszatérő forgatókönnyvel lehozták az űrhajót...

Apollo-12: Az emelkedés közben kétszer csapott villám a rakétába, az első kiütötte az üzemanyag-cellákat, a második a navigációs rendszert. Az előbbi fél perc után újraindult, aztán az utóbbit is helyrehozták. Miután mindent ellenőriztek, úgy döntöttek, hogy indulnak tovább a Holdra....

Ha csak az emberes űrrepüléseket nézem, eleve több megoldás versenyzett menet közben, a Gemini-programot is próbálták életben tartani, volt terv Gemini-vel megvalósuló Hold-megkerülésre, sőt, Holdraszállásra is úgy, hogy egy kis rakétakerettel szálltak volna le, amelybe űrsétával kellett átszállnia a leszálló űrhajósnak.


A könnyű leszálló modul, amit először a Gemini Lunar programhoz terveztek

Az X-20 / Dyna-Soar mini katonai űrrepülőgép-programot kb. másfél évvel az első indulás előtt állították le, már megvoltak az űrhajósok is (többek között az első fekete bőrű űrhajós-jelölttel, de a legelső repülést egy bizonyos Neil Armstrong hajtotta volna végre, aki után a Gemini, majd Apollo-program űrhajósa lett).

Ott volt a légierő Blue Gemini, majd Gemini B programja, és a MOL kéműrállomása. Gyakorlatilag hónapokkal az első MOL elindítása előtt lőtték le az egészet a fenébe.

Szóval azért a túlparton is voltak érdekes és furcsa dolgok...

[ Szerkesztve ]


Lalikiraly
(őstag)
Blog

Remélem ég nagyon sok cikk lesz. Sok sok fotó jólenne. Tökéletes olvasmány. Minden elismerésem, sok munka lehetett.


Lalikiraly
(őstag)
Blog

Én eddig az összes részt végigolvastam, sőt a kommentek jórészét is. Elképesztő mennyiségű információ így is, de amiket felvetnek a kollégák az informatikai háttérre például, vagy az a film, amit amilyen hamar csak tudok megnézem. Remélem még nagyon sok rész lesz. Természetesen az USA is ugyanígy érdekel. Személ, szerint nem hiszem, hogy ott kevesebb gebasz lett volna, max jobban titkolták. Persze elképesztő az akkori Orosz viszonyokat (elképesztő szegénység) figyelembe venni, hogy óriási bravúrokat hajtottak végre így is. Mi örült emberi és anyagi vonzata lehetett. És persze a Katonai oldalt mégcsak megse nyalogattuk szinte. Persze arról nyilván nem engednek ennyi mindent megtudni. Le a kalappal.


_Smooth
(senior tag)

Most a hétvégén volt szerencsém megnézni ezt a filmet.
Maga a sztori is érdekes, de ami sokkal nagyobb hatással volt rám, az a kivitelezés minősége.
Fényéveket ver a Martian-ra, de rengeteg hollywoodi csoda is példát vehetne róla.


kcsa
(PH! kedvence)
Blog

Én is egy-két hete láttam, de utána nem sok hasonlóságot véltem felfedezni az itt-ott található információk, és a forgatókönyv között. Vagy csak nem jó találataim voltak :)


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Én erre elemeztem kicsit.

Igazából azt nem értem, hogy miért nem egy teljesen független történetet találtak ki a Gravitáció vagy a A Marsi filmekhez hasonlóan. Mert ennek így történelmileg tényleg csak annyi köze van a valódi Szaljut-7 / Szojuz T-13 úthoz, hogy voltak ilyen elnevezésű űrjárművek és az utóbbi azért ment fel, hogy az előbbit megjavítsa. Nyissz....


kcsa
(PH! kedvence)
Blog

Akkor nem véletlenül éreztem ezt én is. Kicsit ilyen poszt-hidegháborús hangulatkeltésnek éreztem. No meg átintegetnek egymásnak? Vicc :)


villamos
(őstag)
Blog

Olvasom a cikkeket, és egyszerűen nem fér a fejembe, hogy lehettek ekkora kretének (bocs de nem tudok jobb szót) ezek a ruszkik. Képesek voltak felküldeni egy űrhajót, űrhajóssal a világűrbe, űrruha nélkül.
Olvasni is szörnyű, belegondolni meg még rosszabb...


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

A NASA jobb volt? Az űrsikló személyzete az ötödik útjától a Challenger-katasztrófáig egy kék egyrészes ruhát viselt, egy túlnyomásos sisakkal. De ez sem szkafander...

Charles Bolden a Columbia pilótaülésében, az STS-61C űrrepülés előtt az említett ruhában és sisakban

[ Szerkesztve ]


Ashitaka
(tag)

Ok Megértem Így már érthető a cikkek sorrendje. A cosmopark.ru egy nagyon jó oldal, akár a következő írásodban is megemlíthetnéd. Tényleg fantasztikus ami ott található


villamos
(őstag)
Blog

:(

üzenetek