Remélem ég nagyon sok cikk lesz. Sok sok fotó jólenne. Tökéletes olvasmány. Minden elismerésem, sok munka lehetett.
üzenetek
hozzászólások
Én eddig az összes részt végigolvastam, sőt a kommentek jórészét is. Elképesztő mennyiségű információ így is, de amiket felvetnek a kollégák az informatikai háttérre például, vagy az a film, amit amilyen hamar csak tudok megnézem. Remélem még nagyon sok rész lesz. Természetesen az USA is ugyanígy érdekel. Személ, szerint nem hiszem, hogy ott kevesebb gebasz lett volna, max jobban titkolták. Persze elképesztő az akkori Orosz viszonyokat (elképesztő szegénység) figyelembe venni, hogy óriási bravúrokat hajtottak végre így is. Mi örült emberi és anyagi vonzata lehetett. És persze a Katonai oldalt mégcsak megse nyalogattuk szinte. Persze arról nyilván nem engednek ennyi mindent megtudni. Le a kalappal.
_Smooth
(senior tag)
Most a hétvégén volt szerencsém megnézni ezt a filmet.
Maga a sztori is érdekes, de ami sokkal nagyobb hatással volt rám, az a kivitelezés minősége.
Fényéveket ver a Martian-ra, de rengeteg hollywoodi csoda is példát vehetne róla.
Én is egy-két hete láttam, de utána nem sok hasonlóságot véltem felfedezni az itt-ott található információk, és a forgatókönyv között. Vagy csak nem jó találataim voltak 
Igazából azt nem értem, hogy miért nem egy teljesen független történetet találtak ki a Gravitáció vagy a A Marsi filmekhez hasonlóan. Mert ennek így történelmileg tényleg csak annyi köze van a valódi Szaljut-7 / Szojuz T-13 úthoz, hogy voltak ilyen elnevezésű űrjárművek és az utóbbi azért ment fel, hogy az előbbit megjavítsa. Nyissz....
Akkor nem véletlenül éreztem ezt én is. Kicsit ilyen poszt-hidegháborús hangulatkeltésnek éreztem. No meg átintegetnek egymásnak? Vicc
Olvasom a cikkeket, és egyszerűen nem fér a fejembe, hogy lehettek ekkora kretének (bocs de nem tudok jobb szót) ezek a ruszkik. Képesek voltak felküldeni egy űrhajót, űrhajóssal a világűrbe, űrruha nélkül.
Olvasni is szörnyű, belegondolni meg még rosszabb...
A NASA jobb volt? Az űrsikló személyzete az ötödik útjától a Challenger-katasztrófáig egy kék egyrészes ruhát viselt, egy túlnyomásos sisakkal. De ez sem szkafander...
Charles Bolden a Columbia pilótaülésében, az STS-61C űrrepülés előtt az említett ruhában és sisakban
[ Szerkesztve ]
Ashitaka
(tag)
Ok Megértem Így már érthető a cikkek sorrendje. A cosmopark.ru egy nagyon jó oldal, akár a következő írásodban is megemlíthetnéd. Tényleg fantasztikus ami ott található
Szerintem fotó ügyileg az englishrussia.com is számbavehető. Elképesztő ott is mi minden van.
hobizoli
(nagyúr)
azert ha jobban belegondolsz, igazabol ha torpenik vmi gixer, akkor mar kb qrva mind1 mi van rajtuk
ha szethullik az gopzi 20+ mach-s sebesseggel a legkorben, azt a lassulást nincs, ami kibirja, foleg nagy magassagban, ha meg serul a szkafander olyan mintha rajta sem lenne, de amúgy csak akadalyozza a mozgasban
ha nem abba hal bele, akkor szeteg a legkori súrlódástól lasd Columbia
ha urben hullik szet vmi, akkor meddig is van oxigenje?
meg amúgy is, ha fold kouli palyan nincs rajtuk csak fel-le szallaskor akkor mennyivel vannak elorebb?
eltalalja egy 2cm-s meterorit a gepet, atviszi keresztbe
mennyi ido alatt vesztik el a teljes oxigen mennyiseget?
eccer volt is, hogy az egyik ursiklo szelvedojebe allt bele egy par mm-s kis bigyo
vmi nagyobb siman at is utotte volna
amikor visszatereskor szetesett a Columbia 2003 feb 01-n, mi is tortent?
a Columbia esetnel kikerult anno egy belso video a youtube-ra, de par ora mulva letakaritottak
az ablaknal latszottak vmi langnyelv szeru izek, gondolom ami a hopajzsrol valik le, meg amikor visszafordult a kameras, akkor mellette a masik ulesben ulo elott egy tablet szeru vmi volt, es lathatoan nem volt rajta a sisak sem
ezen ment utana kongresszusi vizsgalo bizottságban a nyekeges, hogy eleve vki videozott, pedig az tilos, meg nem volt rajtuk a sisak se, es ezfudeszabalytalan
nem mintha ez nem lenne qrvara mind1, amikor 25000km/h-s sebesseggel esik szet a technika a legkorben es 4-5 allamnyi teruleten szóródik szet....
Több alkalommal került űrhajó légkörébe mérgező gáz, a Szojuz-oknál a Szojuz-11-ig még oxigénmaszk sem volt, tehát még ekkor sem lett volna semmi esélyük, nem csak teljes dekompressziónál.
A Szojuz-11 esetén viszont csak szkafander mentette volna meg őket (vagy az, hogy tudják honnan szökik a légkör). Mivel viszont semmiféle létfenntartás nincs a kapszulában (ehhez a műszaki modulban és az Orbitális modulban vannak a részelemek), így nem volt esélyük sem.
Nem lehet az űrrepülést 100%-osan biztonságosság tenni, de törekedni kell arra, hogy a személyzet túlélési esélyei a felmerülő problémák esetén a lehető legnagyobb legyen. A szkafander kérdésköre olyan, hogy viszonylag kicsi a plusz tömeg, amit jelent, tehát bevállalható. A Boeing Starliner űrhajókon mindössze 9kg-os űrruhát használnak majd, és ebben minden benne van (a külső oxigénforrást leszámítva). Azért személyenként 9kg nem nagy ár azért, hogy dekompresszió vagy mérgező gázoktól védve legyenek.
A Columbia, Challenger vagy Szojuz-1 esetét kár itt felhozni, azok más esetek voltak. Ahogy az autóban sem véd meg semmi, ha 200km/h sebességgel nekirohansz egy acél villanyoszlopnak, attól még nem lesz a biztonsági öv és a légzsák felesleges, mivel sok esetben viszont életet menthet...
edk-
(őstag)
a Columbia esetnel kikerult anno egy belso video a youtube-ra, de par ora mulva letakaritottak
Most is ott van a tecsőn.
#22743424
(őstag)
A BBC Earth műsorán megy Az űrhajózás úttörői, a szovjetek című műsor. Remek képekkel elbeszélésekkel interjúkkal. Persze ez a cikk sorozat nagyon jó és tárgyilagos, gondolom rengeteg munka fekszik benne. Le a kalappal a szerkesztő előtt.
[ Szerkesztve ]
ph0nak
(csendes tag)
Én azt sem értem, miért erőltették ezt az űrsétával való átszállást a szovjetek, elég primitív módszernek tűnik... Pedig a Szaljutoknál már elég simán megoldották az oroszok is a két űrjármű összedokkolását átjárható módon.
Az pedig utólag valószínűleg inkább szerencséjük volt, hogy az N1 annyira rossz lett, ha csak kicsit sikerül jobban, akkor jó eséllyel megöl pár kozmonautát, vagy épp a Holdon maradnak örökre valami műszaki gebasz miatt, elnézve az orosz technika hibaarányát. Elég sok végzetes hibalehetőség adódhatott volna, miközben a Föld körüli pályán is halmozták a technikai malőröket, de onnan még egyszerűbb volt visszajönni.
A válasz az időrendi sorrend.
A dokkolás - űrsétával átszállás az 1967-68-69 időszakban futott, és alapvetően azért kísérleteztek vele, mert egyszerűbb volt, mint a zsilipajtós dokkolás. Mivel a Holdraszállás volt a cél, ezért ha visszanézel az azt taglaló részre, láthatod, hogy az egész e köré lett felhúzva. Épp elég megoldásra váró probléma volt, az űrsétát már tesztelték (egyszer...), és könnyebb, egyszerűbben kivitelezhető (hiszen eleve űrruhában volt az űrhajós a Holdraszálláshoz) megoldásnak tűnt, mint kifejleszteni és legyártani a dokkolózsilipet.
A cél ugye az volt, hogy legkésőbb még 1969-ben megtörténhessen a Holdraszállás, és megelőzhessék az amerikaiakat.
Aztán jött az űrállomásprogram, ahol viszont az űrsétával való átszállás nem volt logikus - eleve űrruhát se akartak felvinni, csak ha űrsétára kerül sor (márpedig hosszú ideig nem került sor ilyesmire űrállomás esetén). Ki is fejlesztették az ehhez szükséges dokkolózsilipet (a konkurenseknél), de ekkor már 1970-et írunk.
A Holdraszállás későbbi terveiben (L3M program) már "egyből" a Holdra szállt volna a leszállóegység, és csak a gyorsító fokozattal való dokkolásra került volna sor, átszállásra már nem volt szükség. Ez viszont nem valósult meg (1976-ban lőtték le amúgy végleg a holdraszállás terveit).
Különféle leszállóegység-tervek a szovjet holdraszálláshoz (évszámokkal), ezek közül csak az LK 1964 valósult meg:
Térjünk vissza a cikkben is említett űrsétás átszállásra. Ezeket még eredetileg 1966-ban, majd a nem elkészült Szojuz miatt 1967-ben tervezték végrehajtani. Ugye 1967-ben a Szojuz-1 ezért indult a világűrbe. Csakhogy történt egy tragédia, és a program megcsúszott. Legyártották, elkészítették a Szojuz 7K-OK űrhajókat, amelyeknek csak ez volt a feladatuk - nem voltak másra alkalmasak. Misinnek óriási fejfájást okozott, hogy is tudná ezt a Szojuzt "használhatóvá" tenni, hiszen ekkoriban a következő szojuz programok futottak:
Szojuz 7K-OK -> Űrbéli dokkolás tesztelése
Szojuz 7K-L1 -> Holdmegkerülés, 1968 decembere után (Apollo-8) már nem volt célja, emberrel nem repült
Szojuz 7K-LOK -> Holdraszállás, a személyzet Holdhoz juttatása, ez futott, ám nem volt kész semmi a Holdraszálláshoz
Szojuz 7K-VI -> Katonai kéműrhajó, nem dokkolt volna semmihez, és félig-meddig kivették Misin kezéből, Kozlov irodájában ügyködtek rajta, a Katonaság felügyelte
Szojuz 7K-PPK -> Katonai harci űrhajó, nem kapott ekkor már sok támogatást, Kozlov irodájában ügyködtek rajta, a Katonaság felügyelte
E mellett volt két konkurens program, a katonaság a Spiral mini-űrrepülőgép programot futtatta (erről majd lesz szó később), amely a Szojuz 7K-VI és a 7K-PPK feladatára jelentett veszélyt. A nagyobbik probléma Cselomej irodája volt, aki az Almaz katonai kéműrállomáson dolgozott és a hozzá való TKSz űrhajón.
Misin dilemmája az volt, hogy a ha a Holdraszállást elbukják, akkor hirtelen nem lesz mit csinálnia a CKBEM-nek, a saját tervezőirodájának. A 7K-L1 programot lelövik, a 7K-LOK programot lelövik (nélküle nem lesz mit vinnie az N1-nek, ha nem rendelik meg a hatalmas TKMSz űrállomást, márpedig nem rendelték meg), a katonai programok nem az ő kezében vannak... marad a 7K-OK program, ami eredetileg csak az űrrandevú és a dokkolás - űrsétával átszállás tesztelésére készült. Innen jött egy vargabetű, a szovjet űrállomás-program. Erről is lesz szó, jó nagy vargabetű minden szinten.
A lényeg, hogy Misin elérte, hogy az űrállomásokat a Szojuz (egy 7K-OK alváltozat) szolgálja ki. Az űrállomáshoz viszont dokkoló-zsilip rendszer kell, amit Cselomej Almaz programjához fejlesztettek ki. Hirtelen nem sok értelme lett a Szojuz 7K-OK dokkolás - űrséta terveihez, viszont ha ez nincs, akkor nincs miért menni a világűrbe. Nincs kész emberes űrprogram-elem, az űrállomás ugye csak 1971-re lesz realitás... Évekig ne menjenek a világűrbe? Az nem volt opció, fogták hát a 7K-OK űrhajókat, és az eredetileg tervezett dokkolás - átsétálást hajtották végre többször. Gyakorlati haszna is volt, mert sok tapasztalatot szereztek a dokkolás és az űrrandevú terén. De ennyi...
[ Szerkesztve ]
